A párkapcsolatokról általánosságban véve elmondható, hogy egy adott fejlődési útvonalat követnek, amely összesen négy szakaszban zajlik a mindent átható szerelemtől a konfliktusokon át a megnyugvásig. Nagyon gyakori, hogy egy-egy ilyen szakaszátmenetnél merül fel a párterápia igénye, hiszen többféleképpen is el lehet akadni a váltásban.

A boldogsággal kapcsolatos kutatások bebizonyították, hogy boldogságunk: - 50%-ban genetikai és biológiai okokon múlik (hívhatjuk akár boldogságra való hajlamnak is) - 10%-ban függ a minket körülvevő hatásoktól, körülményektől (sok egyéb mellett ide tartozik az anyagi helyzetünk, szociális hálónk, akár külső megjelenésünk.) - 40%-ban mi magunk felelünk érte, hozzáállásunkkal, viselkedésünkkel. Ez egyben azt is jelenti, hogy számtalan dolog van, amit mi magunk tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat. Nézzünk is meg pár ötletet ehhez!

Az ünnepek sokak számára jelentik egyúttal a stressz és a rohanás időszakát is. Érthető, hiszen a médiából már októbertől özönlik felénk a sok karácsonyhoz kapcsolódó inger, nem is beszélve arról a rengeteg reklámról, amivel elárasztanak minket. Ezek - tudatosan vagy tudattalanul is akár - belsővé tudnak válni, arra késztetve, hogy vásároljunk sokat, akár sokkal többet is mint terveztük, és pörögjünk, rohanjunk, készülődjünk megállás nélkül. Adok nektek most néhány tippet a megnyugváshoz, hogy idén máshogy legyen!

A jelenlegi pandémiás helyzet sok szempontból megnehezíti mindannyiunk életét, nem kivétel ez alól a párkapcsolat mindennapjainak menedzselése sem. Sok hozzánk járó párnál látjuk, hogy a jól bejáratott rutinjuk most felborult, hiszen a közösen eltöltött idő lehetőségeit nagymértékben limitálják a fennálló korlátozások.

- merül fel gyakran a kérdés a mozaikcsaládban élőkben, vagyis azoknál, ahol egy háztartásban él a pár két tagja és legalább egyiküknek van korábbi kapcsolatból gyermeke. Izgalmas felvetés és egyben felmerül a kérdés egy másik változata is: "neveljem-e a párom gyerekét, ha én vagyok a "gonosz mostoha"?". Hogyan lehet a lehető legkonfliktusmentesebben menedzselni ezeket a helyzeteket? Nézzünk néhány szempontot ehhez.

Sokakat foglalkoztat, hogy mégis mennyi az ideális korkülönbség egy párkapcsolatban. Valakit azért, mert párja idősebb vagy fiatalabb, másokat azért, mert az ismerősi körükben van olyan pár, ahol nagy korkülönbség jelenik meg. Utóbbi esetben előfordul, hogy a kérdés azért merül fel, hogy felmérjék és kialakítsák saját hozzáállásukat, illetve az is lehet, hogy előítéleteik alátámasztására szeretnének konkrét számokat hallani. Cikkemben nem azt a bizonyos számot keresem, sokkal inkább a korkülönbség különböző aspektusaira és közvetett hatására szeretnék rávilágítani.

A testvéri kapcsolat a legfontosabb emberi kapcsolatok közé tartozik. A családunk az, ahol megtanuljuk, mik is a világban való működés alapvető elvárásai, mégis, vannak olyan részei ennek, amit szüleinkkel nem gyakorolhatunk.

Ha megcsalás vagy "félrelépés" üti fel a fejét egy párkapcsolatban, az szinte mindig nagy krízist okoz. Az addig biztonságosnak tűnő párkapcsolat hirtelen meginog, és gyakran minden megkérdőjeleződik. Számtalan kérdés jelenik meg a megcsalt félben: mióta tart? Már akkor is tartott, amikor nyaralni/vacsorázni voltunk és jól éreztük magunkat együtt? Miért tette ezt? Én rontottam el valamit?

Párterápiás üléseink során gyakran hoznak elénk olyan vitás kérdéseket, amelyek a gyermekneveléshez kapcsolódnak. Sok helyről sokféle nyomás nehezedik a szülőkre: mindenki tudja, hogyan "kell" "jól" csinálni, de sajnos ebben nem értenek egyet.