Szakbarbár
TB szakértő
TB ügyintéző, családtámogatási (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) és pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed) szakértője.
Mielőtt kérdést teszel fel, kérlek, olvasd el bemutatkozásomnál az alapelveket!
TB szakértő
TB ügyintéző, családtámogatási (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) és pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed) szakértője.
Mielőtt kérdést teszel fel, kérlek, olvasd el bemutatkozásomnál az alapelveket!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Jogviszony rendezése
Tisztelt Szakbarbár!2023.01.09-től az egyik budapesti kórház (továbbiakban A intézmény) alkalmazottja vagyok Esztjv jogviszonyban. 2024. februárban megkeresett egy másik intézmény ( továbbiakban B intézmény) hogy 2024. 03.01-től kikéréssel menjek át hozzájuk dolgozni, másik pozícióban, magasabb fizetésért. Az intézmények között szóbeli megállapodás megtörtént, néhány email is alátámasztja ezt, melyben B intézmény részlegvezetője nyilatkozik, hogy március 1-től foglalkozatat. B intézmény azt ígérte, hogy néhány napon belül rendezik a szükséges papírokat. Március 1-jén írásbeli megállapodás hiányában felvettem a munkát B intézménynél és március 20-ig dolgoztam, amíg meg nem elégeltem, hogy még mindig nincs papírom B intézménytől.
"A intézmény" március 1-el szünetelteti a jogviszonyomat, onnan még nem léptem ki, közben márc 19-én kelt levelében kaptam egy felszólítást tőlük, hogy 3 napon belül rendezzem magam, mert március 1-től nem végzek náluk munkát. B intézmény továbbra is foglalkoztatna. Kérdésem, hogy hogyan, és milyen határidőkkel lehet visszamenőlegesen rendezni a munkaviszonyomat B intézménynél? Mit kell ahhoz tenniük az intézményeknek közösen, vagy külön-külön, hogy B intézmény március 1 -el be tudjon jelenteni? Egyáltalán ilyen hosszú visszamenőlegességgel bejelenthető-e a munkaviszonyom B intézmény által? Köszönöm válaszát! Nagyon aggódom.
Csak a versenyszféra munkajogához értek, így a munakjogi részére nem tudok reagálni, fogalmam sincs, hogy pl. mi ez a kikérés. De a ki-bejelentésre vonatkozó jogszabályi előírások mindenhol azonosak, már ha ez a kikérés azzal jár, hogy az egyik helyen megszűnik a jogviszony, a másik helyen pedig létrejön egy új.
Bejelenteni elvileg a munkába lépést megelőzően kell valakit, de az életben számtalanszor előfordul, hogy ez adminisztratív hiba miatt csúszik, akár a hónap végéig, és csak az első bérszámfejtésnél derül ki, amikor érkezik egy jelenléti ív egy olyan munkavállalóról, aki ismeretlen a számfejtőnek, mert belépéskor nem küldtek róla adatot. Ilyenkor egész egyszerűen bejelentjük a valóságnak megfelelően, mert sokkal kisebb gond csúszni a bejelentéssel, mint magánokiratot hamisítani és a munkaszerződésben valótlan dátumot feltüntetni annak érdekében, hogy ne legyen elkésett a bejelentés.
A munkáltató elvileg mulasztási bírsággal sújtható a késett bejelentés miatt, a gyakorlatban szerintem a közszférában ezt egyáltalán nem ellenőrzik, én a versenyszférában is 17 év alatt 2 esetben láttam emiatt pár tízezres bírságot kiszabni. Technikailag évtizedekre visszamenő bejelentés is abszolválható, tehát nincs olyan, hogy program vagy NAV nyomtatványa nem enged x időnél korábbi dátumot beírni. Mindenképpen ragaszkodjál hozzá, hogy a szerződésed és a bejelentésed a valóságnak megfelelő dátumot tartalmazza.
Amennyiben a korábbi munkáltató 03.01-től bejelentette a biztosítási jogviszony szünetelését, úgy ettől a naptól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni magad után, amivel ennyi idő után már meg is szokott találni a NAV, de lehet, hogy a szüneteléseket csak egy hónapban egyszer jelentik (hivatalosan 8 napon belül kellene), és ezért még nincs nyoma a NAV-nál. Ha később 03.01-től jelent be az új munkáltató, akkor a NAV törli az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Szakbarbár
2024-03-29 09:42:42
Bejelenteni elvileg a munkába lépést megelőzően kell valakit, de az életben számtalanszor előfordul, hogy ez adminisztratív hiba miatt csúszik, akár a hónap végéig, és csak az első bérszámfejtésnél derül ki, amikor érkezik egy jelenléti ív egy olyan munkavállalóról, aki ismeretlen a számfejtőnek, mert belépéskor nem küldtek róla adatot. Ilyenkor egész egyszerűen bejelentjük a valóságnak megfelelően, mert sokkal kisebb gond csúszni a bejelentéssel, mint magánokiratot hamisítani és a munkaszerződésben valótlan dátumot feltüntetni annak érdekében, hogy ne legyen elkésett a bejelentés.
A munkáltató elvileg mulasztási bírsággal sújtható a késett bejelentés miatt, a gyakorlatban szerintem a közszférában ezt egyáltalán nem ellenőrzik, én a versenyszférában is 17 év alatt 2 esetben láttam emiatt pár tízezres bírságot kiszabni. Technikailag évtizedekre visszamenő bejelentés is abszolválható, tehát nincs olyan, hogy program vagy NAV nyomtatványa nem enged x időnél korábbi dátumot beírni. Mindenképpen ragaszkodjál hozzá, hogy a szerződésed és a bejelentésed a valóságnak megfelelő dátumot tartalmazza.
Amennyiben a korábbi munkáltató 03.01-től bejelentette a biztosítási jogviszony szünetelését, úgy ettől a naptól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni magad után, amivel ennyi idő után már meg is szokott találni a NAV, de lehet, hogy a szüneteléseket csak egy hónapban egyszer jelentik (hivatalosan 8 napon belül kellene), és ezért még nincs nyoma a NAV-nál. Ha később 03.01-től jelent be az új munkáltató, akkor a NAV törli az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Szakbarbár
2024-03-29 09:42:42
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}