Okleveles gyógypedagógus - logopédus
Elérhetőségeim:
Munkahely:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye
1221 Budapest, Szent István tér 1.
Honlap:
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kedves Andrea!
Kétnyelvűséggel kapcsolatos a kérdésem: a családom nagy része német, Németországban élnek, egy részük nem beszél magyarul. Az elsődleges munkám mellett német tolmács és fordító vagyok, amely munkát rendszeresen végzek, gyakorlom, nem okoz gondot, hogy németül fejezzem ki magam. A család tágabb részéből élnek Svédországban, Angliában, Franciaországban, akikkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, nem ismeretlen számunkra a többnyelvűség.
A férjemmel azt szeretnénk, ill. azon gondolkodunk, hogy a kislányunkhoz németül beszéljek, hogy már gyermekkorától kezdve megismerkedjen a némettel, és ha nem is teljesen tökéletesen, de beszélje majd a nyelvet, mint egy "második anyanyelvet".
Azt olvastam, hogy ilyen esetben nem okoz alapvetően problémát a gyermeknek, ha több nyelvet hall otthon, ha az, aki hozzá az adott nyelven szól, az annak a személynek az anyanyelve. Nálunk - akármennyire is jól beszélek németül - nem ez az eset, és ez az, ami elbizonytalanít.
Mi az Ön véleménye? Okozhat az zavarokat a kislányunk esetében, ha napközben németül beszélek hozzá, és csak akkor használom a magyart, mikor magyar családtag is van velünk? Vagy akkor mindig magyarul beszéljek hozzá? Mit tanácsol? Kislányom most hét hónpos.
Válaszát várom és előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Zsóka
Kedves Zsóka!
A kétnyelvűségről, korai nyelvtanulásról több írást talál a neten, vannak köztük eltérő vélemények is. Szerintem az édesanya a legjobb, ha az anyanyelvén beszél a gyermekhez. A nyelvi fejlődése már tart a kislánynak, eddig Önt magyarul hallotta beszélni, gondolom. Más a helyzet, amikor az egyik szülő más anyanyelvű, vagy külföldön élnek, ahol a szomszédok, barátok, a többi gyerek a játszótéren más nyelven beszél. Ott természetes a kétnyelvűség.
Üdvözlettel,
Szabóné Vékony Andrea
2009-05-15 07:46:29