Bemutatkozás

Rónainé Bodnár Judit vagyok, édesanya, tanító néni.

Minden pedagógusnak megvan a maga története arról, hogy miért választotta ezt a pályát. Én is azokhoz a tanítókhoz tartozom, akik már kisgyermekként tanítósat, iskolásat játszottak. Ennek ellenére más terveim voltak: musical színészi pálya volt a cél. Szépen haladtam a felvételin, de végül nem jutottam be. Másra nem is jelentkeztem, de tanulni akartam valami szakmát gyorsan. Így a középiskola után elvégeztem egy egyéves okj-s irodavezetõi képzést. Nagyon sokat tanultam ott. Aztán az ország számos pontjára sodort az élet kis családommal. Így például dolgoztam kórházban, lámpagyárban, könyvesboltban, egy nyári szezonban voltam énekesnõ is, de a legtöbb tapasztalatot egy német leányvállalat logisztikai cégénél szereztem, mint telesales csoportvezetõ, majd aztán készletgazdálkodási vezetõ. Valahol itt lépett be a tanítás. Szerettem volna a családi kasszához még többet hozzátenni, ezért kitaláltam, hogy délutánonként gyerekeket fogok korrepetálni. Nagyon hamar jelentkezett is egy fiúcska, akivel nem volt könnyû dolgom. Ekkor tudatosult bennem, hogy ezt így nem tehetem, hiszen mi sem végzünk mûtétet csak azért, mert láttunk pár részt a Vészhelyzet c.sorozatból. Nincs mese, ki kell tanulni a szakmát. Munka mellett, levelezõ tagozatra jártam 4 évig minden hétvégén Vácra, az Apor Vilmos Katolikus Fõiskolára. Életem legkeményebb idõszaka volt. Amikor megtartottam az elsõ tanítási gyakorlatomat, azt éreztem, hogy ez az, ez az én utam! Nekem ezt kell csinálnom minden nap! Onnantól kezdve hivatásként tekintettem a tanításra, és a katedra lett az én színpadom... 

Egy fontos dolgot mindig elmondok a szülõknek: ne lepõdjenek meg azon, ha néha úgy megy haza gyermekük, hogy pl. matekórán nem tanultunk semmit, mert csak beszélgettünk. Addig ugyanis, míg a gyermeknek, egy közösségnek valamilyen megoldásra váró problémája, nehézsége van, addig még a csilivilis unikornisos példa sem fogja érdekelni, míg a benne, bennük lévõ feszültséget valaki fel nem oldja. Ez az én célom: nyugodt, szeretetteljes környezetet biztosítani a tanulóknak, s ha ez pipa, csak akkor jöhet a mókás tanulás.

A https://www.cseperedik.hu/ oldalt pedig azért hoztam létre, mert szerettem volna a szülõket (különös tekintettel az elsõ osztályt kezdõ gyermekek szüleit) is segíteni, hiszen az õ magabiztos kisugárzásuk bátorítóan hat csemetéjükre.
Az oldal elsõsorban olyan szülõknek és szakembereknek szól,  akik nagycsoportos óvodás, általános iskolás gyermekeket nevelnek, oktatnak, tanítanak. Számos hasznos információt találnak itt online elõadások, blog, ajánlások formájában.  Természetesen a gyerekekre is gondoltam. Judit néni meséinek meghallgatása után rajzot lehet készíteni, mely illusztrációként díszíti a mesevideókat.