Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Spermiumot és (petesejtet)károsító tényezõk csak nehezített fogantatást okozhatnak vagy a gyermek egészségére is kihathatnak?
Tisztelt Doktor Úr!
Kérdésem röviden:
Gyermekvállalás előtt állok?
Azt szeretném kideríteni, hogy a káros tényezők "csak" nehezítettfogamzást eredményezhetnek, vagy esetleg kihatással lehetnek az utód egészségére.
Tehát az utód mindig tiszta lappal indul és a terhességtől számítva alakul a gyermek egészsége, vagy már a fogantatás előtti dolgok is számítanak?
Sajnos minden orvos és minden interneten található cikk mást mond.
Kérdésem oka hosszasan kifejtve (bocsánat, ha túl hosszú):
Pánikbeteg vagyok és egyik legnagyobb félelmem, hogy beteg gyerekem lesz és főleg, hogy az én hibámból.
Ez a félelem csak tavaly derült ki számomra.
Szakemberrel dolgozunk a félelmemen.
21 éve szedek Rexetint (paroxetin) és Ataraxot (Hidroxizin-hidroklorid).
Kételyeim ott kezdődtek hogy ráakadtam az interneten egy cikkre, ahol Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő szerint ha a férfi antidepresszánst szed ez megnövelheti a szabad gyököket ami emelkedett spermium DNS fragmentációt okozhat.
Amennyiben fogantatás történik, megnő az esély különböző problémákra, például genetikai betegségekre a gyermeknél.
Máshol még a méhen kívüli terhességet is említik.
(Több más helyen mindössze csak azt írják, hogy csökken a terhesség esélye, azt nem írják, hogy terhesség esetén gondot okozhat a gyermek egészségében).
Megoldásként a vitaminokat és az antioxidánsokat említi.
Nagyon megijedtem és elkezdtem különböző orvosokat kérdezni, például genetikusokat, pszichiátereket, nőgyógyászokat, andrológusokat, gyógyszerészeket.
Körülbelül 30 orvost kérdeztem.
A nagy többség azt írta hogy ez nehezítheti a fogantatást de a gyermek egészségére nem hat.
Kb. 2-3 orvos nem tudott nyilatkozni, de 3 orvos nagyon rám ijesztett.
Egy pszichiáter azt mondta hogy a az Atarax-al semmi gond de a Rexetin-ből a paroxetin hatóanyag jelen van minden egyes spermiumban, a gyermek függő lesz és amikor megszületik szorong és sír megállás nélkül szóval, álljak le róla mindenképpen.
Egy gyógyszerész azt mondta, hogy a Rexetin-nel nincs gond, de az Atarax-ról álljak le, mert nem mindegy hogy a gyermeknek milyen immunrendszere lesz.
Egy gyógyszerész, homeopata azt mondta hogy mindenképpen álljak le mindkettővel, mert kezel most 2 olyan gyereket akinek az anyukája és az apukája is szed antidepresszánst és a 2 gyereket nem lehet egyedül hagyni mert konkrétan „megölik” egymást.
Felhívtam a volt pszichiáterem aki 21 évvel ezelőtt felírta nekem ezt a 2 gyógyszert.
Ugyanezt megkérdeztem tőle körülbelül 2003-ban, 2014-ben és 2023-ban újra.
Mindig ugyanazt válaszolta, hogy rengeteg férfi és női betegének követte az útját, akik folyamatos évekig tartó gyógyszeres kezelés alatt állnak és idáig mindenkinek egészséges gyermeke született, nem tud kirívó esetről.
A saját lányának is írt fel gyógyszert terhesség alatt és szerinte ez teljesen rendben van.
A betegtájékoztatókban leírtak sem nyugtatnak meg:
Rexetin:
"Állatkísérletekben a paroxetin negatívan befolyásolta az ondó minőségét. Ez elméletileg hatással lehet a termékenységre, azonban a humán termékenységre kifejtett hatást mindeddig nem figyeltek meg."
Atarax:
"Az Atarax kezelés ideje alatt megfelelő fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a fogamzóképes korú nőknek és férfiaknak egyaránt a terhesség megelőzése érdekében."
Egy orvos aki online felületen kérdésekre válaszol, végzettségét tekintve:
ÁLTALÁNOS ORVOS, SZÜLÉSZ-NŐGYÓGYÁSZ SZAKORVOS, HUMÁNGENETIKUS, EPIDEMIOLÓGUS, DIABETOLÓGUS, FARMAKOLÓGUS, HOMEOPATA ORVOS szerint a spermiumok károsodása sohasem okoz magzati rendellenességet. Így volt ez Hirosímában, Nagaszakin és Csernobilban is, ahol a sugárzástól sem lett nagyobb a csírasejt károsodásra visszavezethető magzati rendellenességek kockázata. Egyes gyógyszerek csak a méhen belül fejlődő magzatra lehetnek kártékony hatással.
Az Ő véleménye szerint a jelenlegi antidepresszánsok nem magzatkárosítóak, bár itt kifejezetten a gyógyszerszedő nőkön van a hangsúly és nem a férfiakon a spermiumok által.
Ez az orvos több cikket és tanulmányt írt, hadd idézzek tőle e témát illetően:
"A Hirosima, Nagaszaki elleni atomtámadás, valamint a csernobili erőmű-katasztrófa, meglepő módon, nem növelte a veleszületett rendellenességek kockázatát a térségben.
A jelenség magyarázata, hogy a genetikailag károsodott spermium nem tud megtermékenyíteni, és a genetikailag károsodott petesejt nem megtermékenyíthető.
A sugárterhelés vélhetően olyan kevés terhest ért el kritikus dózisban, hogy statisztikailag szokatlan eltérést nem sikerült kimutatni, ami nem jelenti azt, hogy nem fordultak elő ilyen esetek.
" Forrás címe: Teratológia 1. rész
Ha ez igaz, akkor ebből az következik, hogy a gyermek egészségére a fogantatástól vagy a beágyazódástól kell vigyázni és a korábbi szülői életmódbeli előzmények nem számítanak.
Nekem személy szerint a következőket írta még: " dr. Czeizel Endre és én bizonyítottuk be azt, hogy a férfi ivarsejt károsodás nem tud rendellenességet közvetíteni. Ennek részleteit a Lege Artis Medicinae folyóirat 1991. évi számában találja meg. Elek Cs, Czeizel E.: Germinális Mutációk Magyarországi Felügyelete címmel.
A dolgozat a világot bejárta, előadást tartottam róla Prágában, majd Sydney-ben is.
Hirosíméban ls Nagaszakiban ezt a kérdést két amerikai tudós vizsgálta Neel, Shull) és egy indiai (Sankararayanan).
Eredményük hasonló volt."
A problémámat nehezíti, hogy sajnos dohányzok is bár az átlag dohányosoknál sokkal kevesebbet szívok (naponta 3 szál hagyományos cigaretta és kb. 5 szál hevítéses cigaretta).
A hevítéses cigaretta tényleg kevésbé ártalmas?
Ezzel kapcsolatban is megkérdeztem ezt az orvost:
"
Tisztelt Doktor Úr!
Szeretnék érdeklődni, ha a férfi ivarsejt károsodás nem tud rendellenességet közvetíteni, akkor miért mondják, hogy a férfi dohányzása árt a babának és miért mondják, hogy szükséges 3 hónap felkészülés a fogantatás előtt?
Mennyit számít férfi és női oldalról a fogantatás előtti életmód?"
Válasz:
"Tisztelt Uram, tény, hogy fejlődési rendellenességet nem tudott okozni sem Hirosima, sem Nagaszaki, sem Csernobil, Nem tud okozni sem gyógyszeres, sem sugárkezelés.
Meddőséget viszont igen.
Ezért szoktuk javasolni a dohányzás mellőzését és az alkoholfogyasztás normális keretek között tartását"
Tavaly voltam genetikai tanácsadáson:
A legfontosabb válasz, amit kaptam:
"A fenti gyógyszerek szedése nem okoz magzati károsodást, közvetlen teratogén (magzatkárosító) hatásuk nem ismert.
Szükség szerint, szakorvosi javallatra ezek a gyógyszerek akár terhesség alatt is szedhetőek."
A tanácsadáson belül feltettem további kérdéseket, ahol megemlítettem bizonyos egészségkárosító, spermium károsító tényezőket, hogy nehezített fogantatást okozhatnak- e, vagy a gyermek egészségére is hathat-e.
Negatív tényezők például:
- gyógyszerek (volt homeopata orvos, aki szerint ezeket ki kell vezetni a szervezetemből)
- mozgásszegény életmód, ülőmunka (mostanában nem volt se időm, se kedvem mozogni viszont 8-10 órákat ültem az irodámban)
- dohányzás (napi 4-6 szál vegyesen normál cigi és hevítős cigi)
- mobiltelefon, wifi, elektroszmog (olyat is írtak, ha egészséges utódokat szeretnék, akkor ne hordjak telefont zsebben). Sajnos nagyon gyakran van nálam a mobilom és gyakran megyek fel a netre.
- stressz (az elmúlt 1 évben egy komoly lelki válságban vagyok ez miatt, talán kezdek kijönni belőle. Egy orvos azt mondta, hogy „a DNS egyéb módon is hordoz információt, ezt epigenetikának hívják és ebből kifolyólag az apát érő stressz hatással lehet az utódra”)
(valahol azt írták, hogy stressz hatására úgy sérül a spermium, hogy az utód idegileg gyengébb lesz)
-fertőzések
- herék túlmelegedése (láz, szauna, termál víz)
- a stressz hatására évek óta magas a prolaktin szintem, ezért alacsony a libidóm és az elmúlt 1 évben ez mégrosszabb lett. Amikor tartósan nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok, akkor viszont nincs semmi gond a libidómmal.
Az ilyen jellegű hormonális gondok okozhatnak gondot a gyermek egészségében (nem lesz esetleg hormon zavaros vagy meleg)?
Az igaz, hogy a petesejt válogat a spermiumok közül és hogy nem a leggyorsabb, hanem a legegészségesebb fog termékenyíteni? A genetikai tanácsadóm szerint igen.
Egy orvos szerint a vér-here gát relatíve védi a spermiumokat az apai szervezetet ért károktól.
A genetikai tanácsadáson, ahol minden fentebb említettre azt mondták, hogy nehezített fogantatást eredményez, de kiemelték, hogy a dohányzás az rossz (napi pár szál cigi).
De ha a spermiumok károsodása nem egyenlő beteg gyermek, akkor mi vele a baj?
Rengeteg dohányos apának van egészséges gyermeke. Sőt dohányos anyának is.
Közben meg olyanokat állítanak az orvosok az interneten, hogy a dohányzó apák gyermekei nagyobb eséllyel lesznek asztmások és rákosak.
Létezhet ilyen?
Nem szeretném, ha a gyermekem mondjuk azért lenne 20 évesen rákos, mert én tehetek róla.
Kérdeztem a genetikai tanácsadótól is és több orvostól is, hogy mennyek-e spermavizsgálatra, de egybehangzóan többen is azt mondták, hogy felesleges, mert az nem derül ki, hogy egészséges lesz-e a gyermek, csak az, hogy mennyire vagyok termékenyítőképes.
De akkor máshol miért írják, hogy 30 %-os DNS-fragmentáció felett nő az esélye a koraszülésnek, a vetélésnek és a genetikai betegségeknek, illetve a méhen kívüli terhességnek?
Ha a spermiumok károsodása nem okoz magzati rendellenességet, akkor mire való a 3 hónap felkészülés férfinál is?
Olvastam Dr Czeizel Endre Az egészséges utódokért című könyvéből a fontosabb részeket, de ez a könyv inkább megrémisztett, mint megnyugtatott, szóval inkább eltettem a francba.
Olyanokat tárgyalnak benne, hogy összefüggés van a bölcsőhalál, a rendellenességek és aközött, hogy a peteéréshez képest hány nappal előbb vagy később történt a közösülés, meg hogy melyik hónapban született a gyerek.
Az interneten több cikket is olvastam, ahol a spermiumokat károsító tényezőket állatkísérletekkel igazolják.
Doktor Czeizel Endre szerint viszont az állatkísérletek eredményeit nem lehet alapul venni.
Például „a Contergan a patkányoknál nem okozott rendellenességet, embernél viszont súlyos végtag hiányt eredményezett.
Az aszpirin patkányoknál súlyos anomáliát vált ki, embernél pedig semmilyen rendellenességet nem okoz.”
Viszont leírja azt is, hogy „az ondósejt képződés alatti sejtosztódást szűrőként is elfogadhatóak, melyeken a károsodott sejtek fennakadnak.
A sérült sejtek általában kiválogatódnak és nem jutnak el a megtermékenyítés lehetőségéhez. Az ondó sejt képződés károsodása tehát elsősorban átmeneti meddőséget okoz.”
Olvastam olyat is, hogy a születendő gyermeket csak azok a tényezők befolyásolják, amik a szervek fejlődésének időszakában történnek.
Egy nő az idő alatt lett terhes, hogy 2 héten keresztül nyaralt, minden nap részeg volt, dohányzott és antihisztamint is szedett a meglévő bajára és ezután aggódott a gyermek egészségéért.
Az orvosa közölte vele, hogy nem lehet semmi gond, mert mert ez idő alatt még be sem tudott ágyazódni.
Hallottam olyanról is hogy egypár egy görbe estén hozták össze a gyermeküket.
Egy hét múlva is csúnyán berúgtak, de 3 hét múlva pozitív lett a teszt.
Nagyon féltek de az orvos azt mondta hogy ebben az időszakban még nem árt.
Az is foglalkoztat, hogy miért van manapság annyi problémás "hülyegyerek"?
Neveltetés, vagy egészségügyi oka van ennek?
Attól is tartok, hogy a pánikbetegséget örökölheti a gyerek bár anyukám pánikbeteg és a nővérem nem örökölte, csak én.
Feleségem családjában vannak mentális betegségek (anyósom), de szerencsére az 5 testvér közül csak egy örökölte, ő viszont kisgyermek kora óta problémás.
Ez inkább genetika vagy nevelés, környezeti tényezők kérdése?
Egy pszichiáter azt írta nekem, mikor megkérdeztem, hogy a gyógyszerek okoznak-e gondot, hogy az nagyobb bajt okozhat a babának, ha a férfi depressziós.
De ezt meg hogyan?
A Facebookon több olyan csoportban vagyok, ahol pánikbeteg emberek vannak.
Feltettem ott is kérdésem hogyha apa gyógyszert szed árt e az utódnak?
Olyan válaszokat kaptam hogy például:
- „semmi köze hozzá 4 egészséges gyermekem van”
- „ Fiam huszonöt éves és teljesen egészséges”
- „5 vagyunk testvérek mind egészségesek vagyunk, anyánk mind az 5 terhesség alatt levél számra szedte a xanaxot”
De valahogy ezek nem nyugtatnak meg.
Csak egy dolog vígasztal, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vitaminokat, természetes antioxidánsokat szedek, ami mellett a sok stressz, a kevés dohányzás és a 21 éve tartó gyógyszerszedés ellenére is alig vagyok beteg, és egyáltalán nem szoktam fáradt lenni, a labor értékeim elfogadhatóak.
Az alábbi készítményeket fogyasztom régóta, de mivel széles a skála ezért a legtöbből nem szedem be a teljes napi adagot csak töredéket:
- Gal multivitamin komplex (normál napi adag)
- Szent Györgyi albert retard c vitamin (2x1000g)
- Noni
- Immunex alga
- Virágpor
- méhpempő
- Szőlőmag és héj örlemény
- CBD olaj
- Omega 3
Az igaz hogy a folsav számos betegség öröklődését megelőzheti?
Az igaz, hogy nem károsodik minden egyes spermium, csak bizonyos arányban, tehát lehetnek köztük kiváló példányok is a betegek mellett?
Állítólag a megfelelő mennyiségű és minőségű vitamin képes ellensúlyozni a káros dolgokat.
Minél több választ kapok annál több újabb kérdés merül fel.
Egyre bizonytalanabb vagyok, nem bocsájtanám meg magamnak, ha nem tettem volna meg mindent és beteg gyerekem születik.
A feleségem részéről annyi, hogy elég nehéz élete van a családja miatt, sok stressz, sok bántás éri, sokat aggódik, de emellett egészséges életmódot folytat.
Köszönettel, egy aggódó és felelősségteljes apajelölt
Tisztelt aggódó és felelősségteljes apajelölt!
Köszönöm, hogy megtisztelt soraival. Nagyon sajnálom, hogy ilyen sok és egymásnak gyakran ellentmondó információt kapott.
Ne várja tőlem azt,hogy ezen véleményeket minősítsem.....
Ennek egyszerű oka az, hogy napjainkban a tudományos igazság helyét a "jogi vagy jogászkodási igazság" vette át! Mit jelent ez?
Bizonyos betegségek dominánsa öröklödnek, tehát 100%-ban manifesztálódnak az utódokban. A teljesség ígénye nélkül írom a követlezőket:
Mi az „epigenetika?” Hogyan jutnak át érzelmeink, szokásaink az örökítő kromoszómákba, a génekbe?
Az elmúlt héten megtisztelő felkérésre szakorvosoknak tartottam továbbképzést az autoimmun betegségek és ezen belül az autoimmun pajzsmirigybetegségek öröklődéséről. Az elhangzott előadást nem volna célszerű ezen a fórumon ismertetni, de röviden szeretnék néhány dolgot elmondani, amelyekre a kérdések alapján kedves Olvasóim bizonyára kíváncsiak és az ismeretek megszerzése számukra is hasznos lehet. Gyakran teszik fel ugyanis a kérdést, hogy a betegségeik öröklődnek-e és mit tehetnek azért, hogy csak a jót örököljék gyermekeik. Bevallom, hogy a több ezer oldalas anyagot felölelő referátumomban is ezeket a feltett kérdéseket tartottam szem előtt. Vallom, hogy a kutató orvos feladata a beteg panaszainak felismerése, kutatása és a kapott eredmények átültetése a gyakorlatba. Ennek a gyógyítás mellett magába kell(ene) foglalnia az ismeretek átadást, a betegség megismerését, s ami a legfontosabb, tudatos megelőzését is. Igyekszem kerülni a szakkifejezéseket és csak olyanokra szorítkozok, amelyekről az elemi iskolákban és később a gimnáziumban, ill. más fórumon már értesülhettek.
Az ezredfordulóra elkészült az ember géntérképe és azt gondoltuk, hogy már minden tudunk. Hiszen ez a géntérkép olyan, mint egy könyv, „törvénykönyv”, amelyben megtalálható minden tulajdonságunk, tágabb értelemben a sorunk is. De valóban így van ez? Ma már a tudósok számára világosnak tűnik, hogy a szervezet legkisebb egységét képező sejtek magjában található örökítő anyag az ún. DNS merev alapszerkezete a maga 46 kromoszómájával és sok ezer génjével, csak az egyik eleme az emberi sejt bonyolult genetikai gépezetének. Az alapszerkezetben tárolt, 18 darab 1500 oldalas könyvre elegendő információ az emberiség egészében 99,9% átfedést, azaz azonosságot mutat és mégis mennyire külön-bözünk egymástól! Ennek magyarázata az, hogy gének által befolyásolt, kódolt információk nem feltétlenül kerülnek át, nem „íródnak át” a szervezet fehérjéibe és nem találhatók meg az utódokban. Néhány – első olvasásra nehéznek tűnő - alapvető információt szükségesnek tartok leírni. Hangsúlyozom, hogy nem tudományos szintű genetikával kívánom untatni a tisztelt Olvasót.
Mi a gén?
Gén: az öröklődés egysége, strukturális alapját a DNS molekula képezi
Gén átírás (expresszió): az a folyamat, amelyben a génben lévő kód a fehérjébe átíródik
Genom: a sejtek minden örökletes anyagát jelenti
Genomika: a genommal foglalkozó tudomány
Proteom: a szövetekben, sejtekben jelenlévő fehérje
Proteomika: a proteinek felépítésével, funkciójával foglalkozó tudomány
Tireodomika: a pajzsmirigy örökletes faktorainak összességével foglalkozó tudomány(ág)
Az autoimmun (beleértve a pajzsmirigy eredetű) gyulladásos betegségek öröklődését, már régóta vizsgálták, vizsgáltuk. Az első fontos megállapítás az volt, hogy ezek a betegségek családokon belül halmozottan fordultak el. Sok ismert személy családjára (idősebb G. Bush, Kennedy- és Sárközy elnökök) utalhatok, ahol valóban a vérségi rokonok között sok Hashimoto thyreoiditises és Basedow kóros beteget figyeltek meg. Ilyen családokat mi is jelentős számban találtunk és publikáltunk. Sikerült megtalálni ezeknek a betegségeknek a génjeit , de bebizonyosodott, hogy ezek a gének „némák” maradnak mindaddig, amíg kiváltó hatások nem érik a kóros géneket hordozókat. Ilyen kiváltó tényezőknek bizonyultak:
• Gyógyszerek: jód, interferon kezelés
• Stressz hatások, pánikbetegség
• Hormonok, illetve hormonszerű anyagok
• Fertőzések
• Káros sugárzás
Ezek után érthető, hogy a betegek jelentkezése után fontos kérdésem, hogy volt-e a családjában pajzsmirigy vagy egyéb autoimmun betegség. A következőkben azt célszerű tisztázni, hogy a fenti kiváltó tényezők előfordultak-e a betegségét megelőzően. Miért fontosak ezek? Az ismételt káros, indukáló hatások a betegség kiújulását idézhetik elő!
Az öröklődés valószínűsége a szülőkről az utódokra 10-19% volt. A legizgalmasabbnak az egypetéjű ikrek vizsgálata bizonyult. Az ilyen ikrek génjei teljes mértékben azonosak és mégis „csak” 50%-ban öröklődnek a tulajdonságok és a betegségek.
Ennek mi lehet az oka?
Erre a kérdésre a feleletet egy új tudomány, az „epigenetika” adta meg. Ez a tudományág az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Azokat a szabályozó mechanizmusokat foglalja magába, melyek a gének felett működnek (a görög epi előtag jelentése: felett). Ez azt jelenti, hogy génünkben lévő információ nem valami ítélet, amely 100%-ban előírja, hogy pajzsmirigybetegségben fogunk szenvedni. Ezen mechanizmusokat többek között külső (pl. táplálkozás) és belső (hormonok, stressz) tényezők befolyásolják. A Johns Hopkins Egyetem (Baltimore, Maryland) kutatóinak újabb eredményei megerősítik: a genetikai örökítő anyagunkhoz, azaz DNS-ünkhöz kapcsolódó különféle kémiai csoportok sajátossága, ún. „mintázata” változik az életkorral, s a változások módja családon belül azonos, vagyis öröklődik. Ezek a bennünket ért hatások az örökítő anyag: a DNS változását, „metilációját” eredményezik. Mai ismereteink szerint éppen ebben a metilációs folyamatban rejlő különbségek vezetnek a betegségek iránti eltérő fogékonysághoz. Ez a folyamat nem jár együtt a genetikai anyag megváltozásával, de a gének működése módosul az életünk folyamán hozzájuk kötődő molekulák közvetítésével, és ez adódhat tovább a következő generációnak. Az utóbbi években számos kutató feltételezi, hogy ez az úgynevezett epigenetikus folyamat magyarázhatja például a családon belüli, illetve az életkor előrehaladtával bizonyos betegségekre (pl. rák) mutatott megnövekedett fogékonyságot. Ezek a legújabb kutatási eredmények az orvostársadalmat is sokkolták. Egyszerűen (ám kevéssé szakszerűen) úgy is fogalmazhatunk, hogy a génjeinknek van "emlékezete". Ezek szerint a nagyszüleink által szívott levegő és elfogyasztott étel évtizedekkel később közvetlen hatással lehet ránk, még akkor is, ha magunknak nincsenek hasonló élményeink. A külső hatások tehát generációkra befolyásolják életünket, azáltal, hogy a DNS metilációs szintje egyénenként eltérhet, és a túlzott vagy épp csökkent metiláció hozzájárulhat a súlyos betegségek kialakulásához. Előbbi esetben kikapcsolódhatnak, azaz működésképtelenné válhatnak gének, utóbbiban - a metiláció hiányával - adott gének aktiválódhatnak. A legkézenfekvőbb gyakorlati hatás, hogy az anya dohányzása nem csak számára, de az unokájának is ártalmas (átörökítheti káros szenvedélye következményeit). Yu-Fen Li és munkatársai egy 2005-ös tanulmányukban kimutatták, hogy a dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, ha pedig a nagymama dohányzott a terhessége alatt, akkor ez az arány 2,1-szeresére nő az unokánál (akkor is, ha az anya nem dohányzott!)(3. ábra).
A legfontosabb gének feletti (epigenetikai) faktorok:
• az anya-magzat viszony
• táplálkozás
• hormonok, hormonszerű anyagok (permetező szerek, műagyagok)
• gyógyszerek
• fertőzések
• sugárzások hatása
• testmozgás hiánya
• társas kapcsolatok jellege (figyelemre méltó például, hogy a társ elvesztése után tízszeresre nő az emlőrák-kockázata!)
Az epigenetikai, tehát több generációt érintő, a génekbe szinte beégő legfontosabb hatások a következők:
• Az idő múlásával a sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, és egy bizonyos sérülésmennyiség után a sejt „döntés” elé kerül, hogy tovább szaporodik, de akkor lehet, hogy rákot produkál, vagy önpusztítást követ el. Ezt szaknyelven apoptózisnak, vagy programozott sejthalálnak nevezzük. Azt kell tehát mind az orvostudománynak, mind az egyéneknek szem előtt tartania, hogy az öregedés gátlása, nem a már sérült sejtek minél tovább való életben tartása kell, hogy legyen, hanem a sérülések kivédése.
• A táplálkozástól függően megváltozhatnak olyan tulajdonságok is, amelyek az emberi fajon belül többnyire megegyeznek: jó példa erre az első havivérzés és az emlőfejlődés időpontjának eltolódása az USA sok szóját fogyasztó lakosságában, vagy a szexuális indexek európaitól való eltérése a régóta sok szóját fogyasztó kelet-ázsiai népcsoportoknál. Ez azt mutatja, hogy életünket befolyásolja nagyszüleink táplálkozása. Rendkívül érdekes, hogy svéd kutatócsoport egy izolált közösség táplálkozását elemezte, amelyhez 1799-től kezdve rendelkezésre álltak az éves gabonatermés mennyiségi adatai. Az 1905-ben született nagyszülői generációk eredményei azt mutatták, hogy azokban az években, amikor a termés gyengébb volt (vagyis a nagyszülő viszonylagosan "koplalásra" kényszerült), akkor a fiú unokák élettartama meghosszabbodott, ellenben amikor bőven volt táplálék, akkor furcsa módon rövidebbnek bizonyult az utódok élettartama. Svéd megfigyelésekből kiderült, hogy a nagyapa 12 és 15 éves kora közötti táplálkozása jelentősen befolyásolta az unoka keringési rendszeri és cukorbetegségben történő elhalálozásának valószínűségét. Minél nagyobb "fogyasztó" volt a nagyapa a kamaszkort megelőzően, annál hamarabb halt meg ezekben a betegségekben a fiú unoka, míg a nagymama esetében a lány unokában a 2-es típusú cukorbetegség kockázata négyszeresére nőtt. Egy vizsgálat felvetette annak lehetőségét, hogy az anya életmódja befolyásolhatja az utód genetikai állományának kémiáját. Már régóta ismert, hogy az anya életvitele a terhesség korai szakaszában komolyan visszahat az utódra, annak egész élete során. Ennek lehetséges mechanizmusát patkányok esetében sikerült is bizonyítani, mely szerint az anyai gondoskodás befolyásolja az utódok stressz tűrő képességét.
• A hormonoknak, ill. hormonszerű anyagoknak (rovarirtók, háztartási mosogató és öblítő szerek, teflonbevonatú edények használata, stb.) kiemelt szerepük van. Az újszülött állatoknak adott pajzsmirigy-hormon (tiroxin) a következő generációban csökkentette a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) koncentrációját. Az egyik gomba-, illetve rovarölő szerről pedig bebizonyosodott, hogy még a negyedik utódgenerációban is károsítja a hímivarsejtek képzését. A terhesség alatt adott mellékvesekéreg-hormon három generáción keresztül okozott alacsony születési súlyt, felnőtt korban pedig megnövelte a kísérleti állatok vér inzulin- és vércukorszintjét (cukorbetegséget eredményezett!).
• A legmegdöbbentőbb az a megfigyelés volt, hogy azok gyermekek, akik szerető családban nőttek fel, azok szintén erre vágytak. Tehát az olyan nehezen megragadható tényezők, mint az érzések: szeretet, segítőkészség, szolidaritás, átöröklődhetnek. Az intimitás és szerelem évei ragyogóak, a szeretet melegével telítettek. Szeretni, megtalálni valakit, a másikban beteljesülést találni a kölcsönös öröm forrása. Utóddal gazdagítani az emberiséget vidám és örömteli dolog. Látni, ahogy felnőnek és elsajátítják mindazt, amit fontosnak tartunk, amit saját életük fenntartásához szükséges, csodálatos és nagyszerű érzés. Ezek mind átkerülhetnek gyermekeinkbe, unokáinkba! Sajnos olyan tulajdonságok is átjuthatnak a következő generációkba ezen az úton, mint a gyűlölet, az agresszióra való hajlam, egoizmus, a stressz hatások nem megfelelő feldolgozása stb.
A WHO szerint az egészségünket mintegy 50 százalékban az egészségtudatos viselkedés megléte befolyásolja, 20 százalékban a genetika, 20 százalékban a környezetet, és mindössze 10 százalékot tehet az orvostudomány! Ezt példásan szemlélteti az is, hogy száz évvel ezelőtt még a fő halálokok között fertőző betegségek szerepeltek (tüdőgyulladás, tuberkulózis). Ezeket ma antibiotikus kezeléssel jól lehet gyógyítani, ugyanakkor első helyre olyan civilizációs betegségek kerültek, mint a szívbetegség, rák és gutaütés, autoimmun betegségek. A pajzsmirigy betegségek hatalmas mértékben növekvő száma is azzal függ össze, hogy nem vesszük figyelembe és nem igyekszünk elkerülni (ha módunk is van rá!) azokat a kiváltó tényezőket, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. A hangsúlyt az egyén aktivitására, önmegismerésére kellene helyezni. A jól megtervezett szűrővizsgálatok sem érnek sokat, ha az egyén nem kíván változtatni addigi életmódján, gondolkodásán (környezettudatos életmód), hanem csak passzív módon várja a segítséget. Tudom, ennek az elfogadása és megvalósítása nem egyszerű, de minél előbb kell elkezdenünk, mert nem lesz olyan gyógyszer, amely ezt pótolhatja. Az emberi élet „pótszerei”: az alkohol, dohányzás, kábítószer hatásai ismertek, azért kell tennünk ellenük, mert a függőségünk az utódokba is átjuthat!
A mai orvostudomány eldicsekedhet azzal, hogy kitolta a várható élettartamot, de az már kérdés, hogy ezt a kort milyen életminőségben élik meg az emberek. Az epigenetika arra tanít bennünket, hogy nem fogadhatjuk el úgy az öröklődést tényét, mint eleve elrendeltetést, hanem felelősek vagyunk öröklődést meghatározó génjeink működéséért és utódaink tulajdonságaiért is. Ne a tudománytól várjuk a gyakran szenzációt jelentő génmódosításra, géngyógyításra vonatkozó legújabb eredményeket! Nagyon sok jó és rossz gént öröklünk elődeinktől, de saját tulajdonságainkért, életünkért, boldogságunkért magunk tehetünk a legtöbbet egészségtudatos magatartással, ezáltal nem csak magunk és családunk, közvetlen környezetünk, hanem unokáink sorsát, jövőjét is befolyásolhatjuk.
Végezetül: SZERETNÉM HANGSÚLYOZNI, HOGY SZÁMOS, LOGIKUS KÉRDÉSÉRE NEM FOG EGYÉRTELMŰ VÁLASZT KAPNI!
MIÉRT?
Ma már a legfontosabbb kérdésekben a JOG (!!!) a meghatározó.
Senki nem fog egyértelmű választ adni, mert a jogáskodási inzultusoktól egyre nagyobb az alapvető félelem. Ezt is a pénz, mozgatja (Utalok Johny Depp és felesége közötti félelmetes perre). Az egyik kongresszuson üléselnök voltam és felszólalt egy amerikai ügyvéd és kijelentett, hogy önöknek nincs igazuk: "NEM AZ A BAJ, HOGY A BETEG MEGHAL, HANEM AZ, HA NEM PROTOKOLLOK ALAPJÁN KEZELIK"....Világzerte egyre több orvost perelnek be un. "szexuális visszaélés" miatt! Erről sokat írhatnék!!!! Lassan már egy vizsgálókban jogászokból álló bizottságot kellene biztosítani annak eldöntésére, hogy történt-e valami szabályellenes...HOL VAN MA MÁR A BIZALOM? Ebből következhet, hogy senkitől, hacsaknem a bíróságtól kaphat választ kérdéseire !!!
Diderot: " A természet nem, Isten, a feletvés nem tény!"
Nagy keserűségemet jelzi, hogy mindezt le kellett írnom.
Tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-06-12 13:33:42
Köszönöm, hogy megtisztelt soraival. Nagyon sajnálom, hogy ilyen sok és egymásnak gyakran ellentmondó információt kapott.
Ne várja tőlem azt,hogy ezen véleményeket minősítsem.....
Ennek egyszerű oka az, hogy napjainkban a tudományos igazság helyét a "jogi vagy jogászkodási igazság" vette át! Mit jelent ez?
Bizonyos betegségek dominánsa öröklödnek, tehát 100%-ban manifesztálódnak az utódokban. A teljesség ígénye nélkül írom a követlezőket:
Mi az „epigenetika?” Hogyan jutnak át érzelmeink, szokásaink az örökítő kromoszómákba, a génekbe?
Az elmúlt héten megtisztelő felkérésre szakorvosoknak tartottam továbbképzést az autoimmun betegségek és ezen belül az autoimmun pajzsmirigybetegségek öröklődéséről. Az elhangzott előadást nem volna célszerű ezen a fórumon ismertetni, de röviden szeretnék néhány dolgot elmondani, amelyekre a kérdések alapján kedves Olvasóim bizonyára kíváncsiak és az ismeretek megszerzése számukra is hasznos lehet. Gyakran teszik fel ugyanis a kérdést, hogy a betegségeik öröklődnek-e és mit tehetnek azért, hogy csak a jót örököljék gyermekeik. Bevallom, hogy a több ezer oldalas anyagot felölelő referátumomban is ezeket a feltett kérdéseket tartottam szem előtt. Vallom, hogy a kutató orvos feladata a beteg panaszainak felismerése, kutatása és a kapott eredmények átültetése a gyakorlatba. Ennek a gyógyítás mellett magába kell(ene) foglalnia az ismeretek átadást, a betegség megismerését, s ami a legfontosabb, tudatos megelőzését is. Igyekszem kerülni a szakkifejezéseket és csak olyanokra szorítkozok, amelyekről az elemi iskolákban és később a gimnáziumban, ill. más fórumon már értesülhettek.
Az ezredfordulóra elkészült az ember géntérképe és azt gondoltuk, hogy már minden tudunk. Hiszen ez a géntérkép olyan, mint egy könyv, „törvénykönyv”, amelyben megtalálható minden tulajdonságunk, tágabb értelemben a sorunk is. De valóban így van ez? Ma már a tudósok számára világosnak tűnik, hogy a szervezet legkisebb egységét képező sejtek magjában található örökítő anyag az ún. DNS merev alapszerkezete a maga 46 kromoszómájával és sok ezer génjével, csak az egyik eleme az emberi sejt bonyolult genetikai gépezetének. Az alapszerkezetben tárolt, 18 darab 1500 oldalas könyvre elegendő információ az emberiség egészében 99,9% átfedést, azaz azonosságot mutat és mégis mennyire külön-bözünk egymástól! Ennek magyarázata az, hogy gének által befolyásolt, kódolt információk nem feltétlenül kerülnek át, nem „íródnak át” a szervezet fehérjéibe és nem találhatók meg az utódokban. Néhány – első olvasásra nehéznek tűnő - alapvető információt szükségesnek tartok leírni. Hangsúlyozom, hogy nem tudományos szintű genetikával kívánom untatni a tisztelt Olvasót.
Mi a gén?
Gén: az öröklődés egysége, strukturális alapját a DNS molekula képezi
Gén átírás (expresszió): az a folyamat, amelyben a génben lévő kód a fehérjébe átíródik
Genom: a sejtek minden örökletes anyagát jelenti
Genomika: a genommal foglalkozó tudomány
Proteom: a szövetekben, sejtekben jelenlévő fehérje
Proteomika: a proteinek felépítésével, funkciójával foglalkozó tudomány
Tireodomika: a pajzsmirigy örökletes faktorainak összességével foglalkozó tudomány(ág)
Az autoimmun (beleértve a pajzsmirigy eredetű) gyulladásos betegségek öröklődését, már régóta vizsgálták, vizsgáltuk. Az első fontos megállapítás az volt, hogy ezek a betegségek családokon belül halmozottan fordultak el. Sok ismert személy családjára (idősebb G. Bush, Kennedy- és Sárközy elnökök) utalhatok, ahol valóban a vérségi rokonok között sok Hashimoto thyreoiditises és Basedow kóros beteget figyeltek meg. Ilyen családokat mi is jelentős számban találtunk és publikáltunk. Sikerült megtalálni ezeknek a betegségeknek a génjeit , de bebizonyosodott, hogy ezek a gének „némák” maradnak mindaddig, amíg kiváltó hatások nem érik a kóros géneket hordozókat. Ilyen kiváltó tényezőknek bizonyultak:
• Gyógyszerek: jód, interferon kezelés
• Stressz hatások, pánikbetegség
• Hormonok, illetve hormonszerű anyagok
• Fertőzések
• Káros sugárzás
Ezek után érthető, hogy a betegek jelentkezése után fontos kérdésem, hogy volt-e a családjában pajzsmirigy vagy egyéb autoimmun betegség. A következőkben azt célszerű tisztázni, hogy a fenti kiváltó tényezők előfordultak-e a betegségét megelőzően. Miért fontosak ezek? Az ismételt káros, indukáló hatások a betegség kiújulását idézhetik elő!
Az öröklődés valószínűsége a szülőkről az utódokra 10-19% volt. A legizgalmasabbnak az egypetéjű ikrek vizsgálata bizonyult. Az ilyen ikrek génjei teljes mértékben azonosak és mégis „csak” 50%-ban öröklődnek a tulajdonságok és a betegségek.
Ennek mi lehet az oka?
Erre a kérdésre a feleletet egy új tudomány, az „epigenetika” adta meg. Ez a tudományág az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Azokat a szabályozó mechanizmusokat foglalja magába, melyek a gének felett működnek (a görög epi előtag jelentése: felett). Ez azt jelenti, hogy génünkben lévő információ nem valami ítélet, amely 100%-ban előírja, hogy pajzsmirigybetegségben fogunk szenvedni. Ezen mechanizmusokat többek között külső (pl. táplálkozás) és belső (hormonok, stressz) tényezők befolyásolják. A Johns Hopkins Egyetem (Baltimore, Maryland) kutatóinak újabb eredményei megerősítik: a genetikai örökítő anyagunkhoz, azaz DNS-ünkhöz kapcsolódó különféle kémiai csoportok sajátossága, ún. „mintázata” változik az életkorral, s a változások módja családon belül azonos, vagyis öröklődik. Ezek a bennünket ért hatások az örökítő anyag: a DNS változását, „metilációját” eredményezik. Mai ismereteink szerint éppen ebben a metilációs folyamatban rejlő különbségek vezetnek a betegségek iránti eltérő fogékonysághoz. Ez a folyamat nem jár együtt a genetikai anyag megváltozásával, de a gének működése módosul az életünk folyamán hozzájuk kötődő molekulák közvetítésével, és ez adódhat tovább a következő generációnak. Az utóbbi években számos kutató feltételezi, hogy ez az úgynevezett epigenetikus folyamat magyarázhatja például a családon belüli, illetve az életkor előrehaladtával bizonyos betegségekre (pl. rák) mutatott megnövekedett fogékonyságot. Ezek a legújabb kutatási eredmények az orvostársadalmat is sokkolták. Egyszerűen (ám kevéssé szakszerűen) úgy is fogalmazhatunk, hogy a génjeinknek van "emlékezete". Ezek szerint a nagyszüleink által szívott levegő és elfogyasztott étel évtizedekkel később közvetlen hatással lehet ránk, még akkor is, ha magunknak nincsenek hasonló élményeink. A külső hatások tehát generációkra befolyásolják életünket, azáltal, hogy a DNS metilációs szintje egyénenként eltérhet, és a túlzott vagy épp csökkent metiláció hozzájárulhat a súlyos betegségek kialakulásához. Előbbi esetben kikapcsolódhatnak, azaz működésképtelenné válhatnak gének, utóbbiban - a metiláció hiányával - adott gének aktiválódhatnak. A legkézenfekvőbb gyakorlati hatás, hogy az anya dohányzása nem csak számára, de az unokájának is ártalmas (átörökítheti káros szenvedélye következményeit). Yu-Fen Li és munkatársai egy 2005-ös tanulmányukban kimutatták, hogy a dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, ha pedig a nagymama dohányzott a terhessége alatt, akkor ez az arány 2,1-szeresére nő az unokánál (akkor is, ha az anya nem dohányzott!)(3. ábra).
A legfontosabb gének feletti (epigenetikai) faktorok:
• az anya-magzat viszony
• táplálkozás
• hormonok, hormonszerű anyagok (permetező szerek, műagyagok)
• gyógyszerek
• fertőzések
• sugárzások hatása
• testmozgás hiánya
• társas kapcsolatok jellege (figyelemre méltó például, hogy a társ elvesztése után tízszeresre nő az emlőrák-kockázata!)
Az epigenetikai, tehát több generációt érintő, a génekbe szinte beégő legfontosabb hatások a következők:
• Az idő múlásával a sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, és egy bizonyos sérülésmennyiség után a sejt „döntés” elé kerül, hogy tovább szaporodik, de akkor lehet, hogy rákot produkál, vagy önpusztítást követ el. Ezt szaknyelven apoptózisnak, vagy programozott sejthalálnak nevezzük. Azt kell tehát mind az orvostudománynak, mind az egyéneknek szem előtt tartania, hogy az öregedés gátlása, nem a már sérült sejtek minél tovább való életben tartása kell, hogy legyen, hanem a sérülések kivédése.
• A táplálkozástól függően megváltozhatnak olyan tulajdonságok is, amelyek az emberi fajon belül többnyire megegyeznek: jó példa erre az első havivérzés és az emlőfejlődés időpontjának eltolódása az USA sok szóját fogyasztó lakosságában, vagy a szexuális indexek európaitól való eltérése a régóta sok szóját fogyasztó kelet-ázsiai népcsoportoknál. Ez azt mutatja, hogy életünket befolyásolja nagyszüleink táplálkozása. Rendkívül érdekes, hogy svéd kutatócsoport egy izolált közösség táplálkozását elemezte, amelyhez 1799-től kezdve rendelkezésre álltak az éves gabonatermés mennyiségi adatai. Az 1905-ben született nagyszülői generációk eredményei azt mutatták, hogy azokban az években, amikor a termés gyengébb volt (vagyis a nagyszülő viszonylagosan "koplalásra" kényszerült), akkor a fiú unokák élettartama meghosszabbodott, ellenben amikor bőven volt táplálék, akkor furcsa módon rövidebbnek bizonyult az utódok élettartama. Svéd megfigyelésekből kiderült, hogy a nagyapa 12 és 15 éves kora közötti táplálkozása jelentősen befolyásolta az unoka keringési rendszeri és cukorbetegségben történő elhalálozásának valószínűségét. Minél nagyobb "fogyasztó" volt a nagyapa a kamaszkort megelőzően, annál hamarabb halt meg ezekben a betegségekben a fiú unoka, míg a nagymama esetében a lány unokában a 2-es típusú cukorbetegség kockázata négyszeresére nőtt. Egy vizsgálat felvetette annak lehetőségét, hogy az anya életmódja befolyásolhatja az utód genetikai állományának kémiáját. Már régóta ismert, hogy az anya életvitele a terhesség korai szakaszában komolyan visszahat az utódra, annak egész élete során. Ennek lehetséges mechanizmusát patkányok esetében sikerült is bizonyítani, mely szerint az anyai gondoskodás befolyásolja az utódok stressz tűrő képességét.
• A hormonoknak, ill. hormonszerű anyagoknak (rovarirtók, háztartási mosogató és öblítő szerek, teflonbevonatú edények használata, stb.) kiemelt szerepük van. Az újszülött állatoknak adott pajzsmirigy-hormon (tiroxin) a következő generációban csökkentette a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) koncentrációját. Az egyik gomba-, illetve rovarölő szerről pedig bebizonyosodott, hogy még a negyedik utódgenerációban is károsítja a hímivarsejtek képzését. A terhesség alatt adott mellékvesekéreg-hormon három generáción keresztül okozott alacsony születési súlyt, felnőtt korban pedig megnövelte a kísérleti állatok vér inzulin- és vércukorszintjét (cukorbetegséget eredményezett!).
• A legmegdöbbentőbb az a megfigyelés volt, hogy azok gyermekek, akik szerető családban nőttek fel, azok szintén erre vágytak. Tehát az olyan nehezen megragadható tényezők, mint az érzések: szeretet, segítőkészség, szolidaritás, átöröklődhetnek. Az intimitás és szerelem évei ragyogóak, a szeretet melegével telítettek. Szeretni, megtalálni valakit, a másikban beteljesülést találni a kölcsönös öröm forrása. Utóddal gazdagítani az emberiséget vidám és örömteli dolog. Látni, ahogy felnőnek és elsajátítják mindazt, amit fontosnak tartunk, amit saját életük fenntartásához szükséges, csodálatos és nagyszerű érzés. Ezek mind átkerülhetnek gyermekeinkbe, unokáinkba! Sajnos olyan tulajdonságok is átjuthatnak a következő generációkba ezen az úton, mint a gyűlölet, az agresszióra való hajlam, egoizmus, a stressz hatások nem megfelelő feldolgozása stb.
A WHO szerint az egészségünket mintegy 50 százalékban az egészségtudatos viselkedés megléte befolyásolja, 20 százalékban a genetika, 20 százalékban a környezetet, és mindössze 10 százalékot tehet az orvostudomány! Ezt példásan szemlélteti az is, hogy száz évvel ezelőtt még a fő halálokok között fertőző betegségek szerepeltek (tüdőgyulladás, tuberkulózis). Ezeket ma antibiotikus kezeléssel jól lehet gyógyítani, ugyanakkor első helyre olyan civilizációs betegségek kerültek, mint a szívbetegség, rák és gutaütés, autoimmun betegségek. A pajzsmirigy betegségek hatalmas mértékben növekvő száma is azzal függ össze, hogy nem vesszük figyelembe és nem igyekszünk elkerülni (ha módunk is van rá!) azokat a kiváltó tényezőket, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. A hangsúlyt az egyén aktivitására, önmegismerésére kellene helyezni. A jól megtervezett szűrővizsgálatok sem érnek sokat, ha az egyén nem kíván változtatni addigi életmódján, gondolkodásán (környezettudatos életmód), hanem csak passzív módon várja a segítséget. Tudom, ennek az elfogadása és megvalósítása nem egyszerű, de minél előbb kell elkezdenünk, mert nem lesz olyan gyógyszer, amely ezt pótolhatja. Az emberi élet „pótszerei”: az alkohol, dohányzás, kábítószer hatásai ismertek, azért kell tennünk ellenük, mert a függőségünk az utódokba is átjuthat!
A mai orvostudomány eldicsekedhet azzal, hogy kitolta a várható élettartamot, de az már kérdés, hogy ezt a kort milyen életminőségben élik meg az emberek. Az epigenetika arra tanít bennünket, hogy nem fogadhatjuk el úgy az öröklődést tényét, mint eleve elrendeltetést, hanem felelősek vagyunk öröklődést meghatározó génjeink működéséért és utódaink tulajdonságaiért is. Ne a tudománytól várjuk a gyakran szenzációt jelentő génmódosításra, géngyógyításra vonatkozó legújabb eredményeket! Nagyon sok jó és rossz gént öröklünk elődeinktől, de saját tulajdonságainkért, életünkért, boldogságunkért magunk tehetünk a legtöbbet egészségtudatos magatartással, ezáltal nem csak magunk és családunk, közvetlen környezetünk, hanem unokáink sorsát, jövőjét is befolyásolhatjuk.
Végezetül: SZERETNÉM HANGSÚLYOZNI, HOGY SZÁMOS, LOGIKUS KÉRDÉSÉRE NEM FOG EGYÉRTELMŰ VÁLASZT KAPNI!
MIÉRT?
Ma már a legfontosabbb kérdésekben a JOG (!!!) a meghatározó.
Senki nem fog egyértelmű választ adni, mert a jogáskodási inzultusoktól egyre nagyobb az alapvető félelem. Ezt is a pénz, mozgatja (Utalok Johny Depp és felesége közötti félelmetes perre). Az egyik kongresszuson üléselnök voltam és felszólalt egy amerikai ügyvéd és kijelentett, hogy önöknek nincs igazuk: "NEM AZ A BAJ, HOGY A BETEG MEGHAL, HANEM AZ, HA NEM PROTOKOLLOK ALAPJÁN KEZELIK"....Világzerte egyre több orvost perelnek be un. "szexuális visszaélés" miatt! Erről sokat írhatnék!!!! Lassan már egy vizsgálókban jogászokból álló bizottságot kellene biztosítani annak eldöntésére, hogy történt-e valami szabályellenes...HOL VAN MA MÁR A BIZALOM? Ebből következhet, hogy senkitől, hacsaknem a bíróságtól kaphat választ kérdéseire !!!
Diderot: " A természet nem, Isten, a feletvés nem tény!"
Nagy keserűségemet jelzi, hogy mindezt le kellett írnom.
Tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-06-12 13:33:42
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}