Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
echoszegény göb
Tisztelt Doktor Úr!Háziorvos beutalására mentem újra pajzsmirigy kivizsgálásra, most 40 évesen, megnagyobbodott pajzsmirigy miatt, panaszmentesen. Előzőleg 8 éve voltam, akkor a hormonszint rendben volt, UH-n elszórtan 4-11 mm-es göb és ciszta ábrázolódott.
Most ez szerepel a leleten: jobb lebeny alsó felében 20mm echoszegény göb, bal alsó harmadban 36 mm legnagyobb átmérőjű, folyadékos és meszesedéseket tartalmazó, hálóval övezett göb található. Egyebekben pm. lebenyek és isthmus mérete, és ismert cisztáinak, göbeinek nagysága érdemi változás nélkül. Hormonok rendben, nyelés, légzés nem gátolt. Scintigrafian pedig: Jobb lebeny 6,3x2,8 cm, bal 7,5 x 3,6 cm, isthmus kiszélesedett. Lebenyek alsó széle fekvő helyzeten csaknem a jugulum vonaláig ér. Aktivitás a lebenyekben egyenetlen. Bal lebeny alsó felében tapintható göb nem vette fel az izotópot.
Az endokrinológus ezután a sebészetre küldött, hogy ezt bizony műteni kell. A sebész visszaküldött az endokrinológushoz, hogy citológiához vegyen mintát, mert az alapján tudja eldönteni, hogy milyen műtét legyen, mennyit kell vágni. Ma vett is mintát az endokrinológus, egy vizsgáló székre fektetve, UH nélkül, kitapintással szúrva 1 db mintát, bár szerinte felesleges, mert az eredménytől függetlenül lehet, h 1 cm-rel arrébb más típsú sejtek vannak.
Mi a véleménye? Elegendő akkor ez a mintavétel annak eldöntésére, hogy van-e rosszindulatú elváltozás a pajzsmirigyben? Illetve ha nincsen, Ön szerint ezt a méretet feltétlenül operálni kell? Lehetséges-e, hogy pl. terhesség alatt nőtt a göb (4 éve szültem), de azóta rendben van? Vagy összefügghet-e azzal a növekedése, hogy hetek óta torokfájástól szenvedek, ami pár naponta elmúlik rövid időre, majd megint visszatér?
Köszönettel: Halász Erika
Tisztelt Halász Erika!
Sem szakmai, sem etikai szempontból nem volna helyes, ha a történteket kommentálnám vizsgálat nélkül.
A pajzsmirigy göbös betegségeinek több típus van.
A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat indokolt.
A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. A hazai adatok ezeknél az értékeknél magasabbak, amely összefüggésben lehet azzal, hogy nálunk az ivóvíz viszonylag jódszegény. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen .
Kiváltó okok:
I. Endogén (genetikai) faktorok:
A pajzsmirigy-specifikus gének mutációi okozhatják a göbök kialakulását. Ezek mind a szerv túlműködését, mind csökkent funcióját eredményezhetik.
II. Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, mind a dohányzásnak és a jóddal nem megfelelően ellátott terhességnek meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A jódhiány és a terhesség kérdésének vizsgálata hazánkban is a népegészségügyi kutatások egyik fontos része.
Fontos azonban kiemelni, hogy az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadin kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén a betegség rosszabbodását okozhatja!
Komplex vizsgálatok:
A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigy ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomon követésre egyaránt. A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.
Nem csak a műtét jelentheti a megoldást?
A pajzsmirigy göbök terápiája mindig egyénre szabott, a beteg állapotának megfelelő módon valósul meg. A következőkben általánosságban ismertetem a kezelési lehetőségeket.
A göbök kezelésének egyik sarkalatos kérdése a TSH képződésének visszaszorítása. A tartósan magas TSH szint ugyanis hozzájárul a hideg és a meleg göbök számának emelkedéséhez. Jellemző azonban, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök lényegében autonóm módon viselkednek egy idő után, azaz TSH jelenléte nélkül is növekednek.A göb növekedése esetén, továbbá ha a citológiai vizsgálat daganatos elváltozás gyanúját veti fel, a műtét elvégzése szükséges.A nem rosszindulatú és a jódot felvevő pajzsmirigy göbök kezelésre az utóbbi évtizedekben radiojód kezelést alkalmaztak váltakozó sikerrel.
A legújabb módszer a Rádiófrekvenciás abláció (RFA)
A rádiófrekvenciás ablációt a 2000-es évek elejétől hatékonyan használják számos tumorfajta kezelésére. Az RFA egy olyan minimálisan invazív kezelési eljárás, amely során egy vékony kezelőtűvel megszúrják az elváltozást, felmelegítik, és a keletkezett hő elpusztítja a kóros sejteket. Minimálisan invazívnak nevezzük azokat a beavatkozásokat, amelyek kivitelezéséhez nem szükséges a beteg számára megterhelőbb, nyitott, vágással járó műtét. A rádiófrekvenciás abláció nagyon biztonságos módszer, de mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is vannak lehetséges szövődményei. A témában több tanulmány is készült, a komplikációk aránya alig több mint 1%. Intervenciós radiológia helye a mai medicinában.Az intervenciós radiológia olyan klinikai irányzat, amely hagyományos műtéti beavatkozás, a testüregek megnyitása nélkül végez sejt- vagy szövetmintavételt, hajt végre gyógyító vagy diagnosztikus eljárásokat. Kivitelezéséhez képalkotó irányítást használ (CT, MR, ultrahang vagy fluoroszkópia). A radiológiának ez az ága az elmúlt időszakban rendkívül sokat fejlődött, mint külön szakma foglal helyet a gyógyításban.
Ma már nálunk erre a kezelésre is van mód (utalok ezen a honlapon leírottakra!)
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-03-24 15:28:51
Sem szakmai, sem etikai szempontból nem volna helyes, ha a történteket kommentálnám vizsgálat nélkül.
A pajzsmirigy göbös betegségeinek több típus van.
A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat indokolt.
A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. A hazai adatok ezeknél az értékeknél magasabbak, amely összefüggésben lehet azzal, hogy nálunk az ivóvíz viszonylag jódszegény. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen .
Kiváltó okok:
I. Endogén (genetikai) faktorok:
A pajzsmirigy-specifikus gének mutációi okozhatják a göbök kialakulását. Ezek mind a szerv túlműködését, mind csökkent funcióját eredményezhetik.
II. Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, mind a dohányzásnak és a jóddal nem megfelelően ellátott terhességnek meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A jódhiány és a terhesség kérdésének vizsgálata hazánkban is a népegészségügyi kutatások egyik fontos része.
Fontos azonban kiemelni, hogy az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadin kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén a betegség rosszabbodását okozhatja!
Komplex vizsgálatok:
A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigy ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomon követésre egyaránt. A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.
Nem csak a műtét jelentheti a megoldást?
A pajzsmirigy göbök terápiája mindig egyénre szabott, a beteg állapotának megfelelő módon valósul meg. A következőkben általánosságban ismertetem a kezelési lehetőségeket.
A göbök kezelésének egyik sarkalatos kérdése a TSH képződésének visszaszorítása. A tartósan magas TSH szint ugyanis hozzájárul a hideg és a meleg göbök számának emelkedéséhez. Jellemző azonban, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök lényegében autonóm módon viselkednek egy idő után, azaz TSH jelenléte nélkül is növekednek.A göb növekedése esetén, továbbá ha a citológiai vizsgálat daganatos elváltozás gyanúját veti fel, a műtét elvégzése szükséges.A nem rosszindulatú és a jódot felvevő pajzsmirigy göbök kezelésre az utóbbi évtizedekben radiojód kezelést alkalmaztak váltakozó sikerrel.
A legújabb módszer a Rádiófrekvenciás abláció (RFA)
A rádiófrekvenciás ablációt a 2000-es évek elejétől hatékonyan használják számos tumorfajta kezelésére. Az RFA egy olyan minimálisan invazív kezelési eljárás, amely során egy vékony kezelőtűvel megszúrják az elváltozást, felmelegítik, és a keletkezett hő elpusztítja a kóros sejteket. Minimálisan invazívnak nevezzük azokat a beavatkozásokat, amelyek kivitelezéséhez nem szükséges a beteg számára megterhelőbb, nyitott, vágással járó műtét. A rádiófrekvenciás abláció nagyon biztonságos módszer, de mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is vannak lehetséges szövődményei. A témában több tanulmány is készült, a komplikációk aránya alig több mint 1%. Intervenciós radiológia helye a mai medicinában.Az intervenciós radiológia olyan klinikai irányzat, amely hagyományos műtéti beavatkozás, a testüregek megnyitása nélkül végez sejt- vagy szövetmintavételt, hajt végre gyógyító vagy diagnosztikus eljárásokat. Kivitelezéséhez képalkotó irányítást használ (CT, MR, ultrahang vagy fluoroszkópia). A radiológiának ez az ága az elmúlt időszakban rendkívül sokat fejlődött, mint külön szakma foglal helyet a gyógyításban.
Ma már nálunk erre a kezelésre is van mód (utalok ezen a honlapon leírottakra!)
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-03-24 15:28:51
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}