Autoimmun betegségek

Tisztelt Jakab Úr!

Sajnos általános un. csodás gyógymód még nincs. Az autoimmun betegségek ugyanis gyakran társulnak egymáshoz és pszichés okok mellett számos környezeti és genetieki faktor is belejátszik a kórképek kialakulásában (erről az Immunológia tankönvyben részletesen írtam).
Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a psycho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ. Ennek a közös "nyelvnek" a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé. Ma még nem ismerjük ennek a sokrétű kölcsönhatásnak minden részletét, azonban jelen ismereteink már elégségek annak kimondására, hogy nem egymástól elkülönült, hanem egy integrált psycho-neuro-endokrin-immunrendszer felelős a szervezet homeosztázisának megőrzéséért . Ennek a kényes egyensúlynak a felborulása különböző kóros állapotokhoz, így az autoimmun patogenezisű betegségek kialakulásához vezethet. Ismert, hogy az immunrendszer egymással szabályozott kapcsolatban lévő sejtek bonyolult hálózata alkotja. Az antigének felismerését a monocyták, makrophágok végzik. Az antigének felismerése komplex folyamat, amelyben a sejtek által felvett anyagok lebontására, felismerésére, átadására kerül sor. Az antigének felismerésében és átadásában ("prezentációjában") lényeges funkciót töltenek be a "Fő Hisztokompatibilitási Komplex" (MHC=Major Histocompatibility Complex) molekulái. A felismert információt a thymus- és bursa-dependens sejteknek (T és B lymphocytáknak) adják át. Az előbbiek is két alcsoportra bonthatók. A Th1 (T helper l ) sejtek az u.n. sejtes, késői típusú immunreakciókért felelősek, a Th2 (T helper 2) sejtek a humorális immunológiai folyamatokat irányítják. A T sejtek mitogének és antigének jelenlétében osztódnak u.n. blasztos átalakuláson mennek át. Ennek a folyamatnak a során biológiailag aktív anyagokat termelnek, amelyek egy része cytotoxikus lehet. A B lymphocyták hatásukat antitestek révén fejtik ki, amelyek mind felépítésükben, mind funkciójukban eltérőek. Az antitestek egy része a saját egyedi immunglobulinokhoz (idiotípus) kötődik és létrehozza az u.n. idiotipus-anti-idiotipus hálózatot, amelynek fontos szerepe van az immunrendszer alapvető feladatának, az individum saját integritásának megőrzésében. Az antitestek másik része lehet citotoxikus, ill. olyan, amely a sejtek működését gátolja vagy fokozza (pl. A pajzsmirigy működését fokozó TSH receptor elleni antitest Basedow-Graves kóros betegekben). Az immunrendszer kölcsönhatásaiért az általuk termelt anyagokat, lymphokineket tették felelőssé. Az utóbbi években kiderült azonban, hogy lymphokineket nemcsak az immunrendszer, hanem más sejtek, így a neuroendokrinrendszer sejtjei is termelik. Ezért napjainkban már ezeket az információt átadó anyagokat citokineknek nevezik. A citokinek olyan polipeptid típusú molekulák, amelyek sejtfelszíni fehérjékhez (receptorokhoz) specifikusan kötődnek és azok működését megváltoztatják. A citokineknek és citokin receptoroknak a felépítésük már ismert, egy részüket sikerült klónozni is. A hormonokkal ellentétben a citokinek hatásukat döntően parakrin vagy autokrin módon fejtik ki. Meg kell azonban említeni, hogy néha átfedés van a hormonok és a citokinek hatásaiban. Ez azt jelenti, hogy a citokinek a perifériás keringésben kimutathatóak és hormonként viselkedhetnek (pl. interleukin-6 a legintenzivebben stimulálja a hypothalamus-hypophysis tengelyt), másrészt ismertek olyan hormonok (pl. prolaktin, ACTH, TSH), amelyek citokinként szerepelhetnek a szövetekben. A citokinek specifikus receptorokhoz kötődnek és gátló, ill. stimuláló jeleket közvetithetnek. A citokinreceptorok leválhatnak a sejtek felszínéről és szolubilis formában lehetnek jelen. Ezek a szolubilis citokinreceptorok részben a citokinek képződésének szabályozásában, részben a citokinek hatásában egyaránt lényegesek lehetnek. A citokin agonisták és antagonisták eltérő módon fejthetik ki hatásukat és a jövőben várhatóan egyre nagyobb terápiás jelentőségük lesz. A holisztikus medicina szemléletének alapja, hogy a szervezet fiziológiás és patológiás szabályozó mechanizmusait egységesen tanulmányozza. Az emberi szervezet regulációját összefoglaló integrativ nyelv kódjainak megfejtése új irányt nyitott meg a medicinában. Ennek a kölcsöhatásnak a lényege az, hogy a neuro-endokrin rendszer sejtejei képesek citokineket termelni, a lymphocyták, makrophagok, pedig neurotranszmitterek és hormonok produkciójára képesek. A legújabb eredmények azt mutatják, hogy az agy egyes területei eltérő módon koordinálják az immunsejtek érését, működését . A mindennapi gyakorlatban a korábban autonomnak vélt rendszerek közötti interakciókra számos példát említhetünk. A hormonok (szteroidok, prolactin, pajzsmirigy hormonjai) befolyásolják az immunrendszer fiziológiás és kóros működését egyaránt . A citokinek elleni monoklonáis antitestek pedig a napi gyakorlatban már alkalmasak az autoimmun pathomechanizmusú endokrin kórképek gyógyítására .
Célszerű a stressz szituációk kerülése (ezekről ezen a honlapon is sokta írtam).
A 7 legjobb étel a stressz ellen
Kamilla, a nyugtató tea
A kamillát leginkább nyugtató hatásáról - lefekvés előtti tea formájában - ismerhetjük. Nyugtató hatását annak köszönheti, hogy fokozza a glicin nevű aminosav mennyiségét a szervezetünkben, így űzi el a stresszt, nyugtatja meg az idegeket. A kamilla mindemellett fokozza a hippursav mennyiségét is, amelynek köszönhetően könnyebben megbirkózhatunk a stressz miatt jelentkező betegségekkel. A kamillatea arra is jó, hogy étkezések után segítsük az emésztést, de gyomorgörcsre és székrekedésre is hatásos lehet, így az irritábilis bélszindróma (IBS) tüneteire is.
Étcsokoládé, az örömforrás
A stressz hatására jobban kívánjuk az édes és zsíros ételeket, ilyen pillanatokban pedig kifejezetten jól jöhet egy kisétcsokoládé. Korábbi kutatások azt állítják, hogy napi 40 gramm étcsokoládé hatására sokkal hatékonyabban tudjuk felvenni a küzdelmet a stresszel, mivel olyan béta-endorfinokat szabadít fel bennünk, amelyek segítenek testünknek a védekezésben. Ráadásul a benne lévő feniletilamin (PEA) hatására jókedvűbbnek, euforikusabbnak érezhetjük magunkat.
Zeller, a nyugodt alvásért
A stressz alvásrendünket is megzavarhatja, emiatt könnyebben ébredhetünk fel idő előtt. Azellerben található triptofán hatására viszont testünk több szerotonint kezd el termelni - ezen hormon hatására pedig nemcsak a kedvünk lesz jobb, hanem az éjszakáink is hosszabbak és pihentetőbbek lesznek.
Édesgyökér, ha lemerültünk
Remek segítség lehet az édesgyökér, ha a krónikus stressz hatására teljesen kimerült a szervezetünk. Az édesgyökér hatására ugyanis jobban működnek a mellékveséink - stresszhormonokat termelnek: a kortizolt és az adrenalint -, ezek segítenek abban, hogy könnyebben vegyük az akadályokat, és ne omoljunk össze például egy fontos határidő előtt. Mivel a vesék nem képesek végtelen üzemmódban működni, olykor lemerülnek, és ezzel együtt mi is fáradtnak érezzük magunkat. Ilyenkor lecserélhetjük például a kávét édegyökérteára, ám ha aludni is akarunk, délután 2 után már ne igyunk belőle.
Olajos halak, cukoréhség ellen
Az olajos halak esetében a DHA és az EPA omega-3 zsírsavak számítanak kifejezetten fontosnak. A DHA hatására jobban alszunk, az EPA révén pedig csökken sejtjeinkben a stressz okozta gyulladás. Az omega-3 zsírsavakban nagy mennyiségben találhatunk B-vitaminokat, cinket és magnéziumot is, amelyekre szervezetünknek nagy szüksége van stresszes időszakban, de a stressz okozta cukoréhséget is mérséklik. Ha természetes forrásból akarunk ilyen zsírsavakat fogyasztani, a legjobb hetente 2-4x fogyasztani makrélát, szardellát, lazacot, szardíniát vagy pisztrángot. A tonhalat azért nem javasoljuk, mert hiába van benne sok omega-3, ha a mérgező hatású higanyból is rengeteg található belőle.
Fokhagyma, antibakteriális hatás
A hosszútávú stressz hatására immunrendszerünk is gyengül, emiatt pedig a betegségeket is könnyebben kaphatjuk el. Szerencsére a fokhagyma kifejezetten antibakteriális, antivirális és gombaölő képességekkel bír és emiatt gyorsabban regenerálja a stressz által legyengített szervezetet, valamint mérsékli a szövet- és íngyulladásokat is.
Káposzta, hasznos vegyületekkel
A káposzta és más keresztesvirágúak - brokkoli, karfiol, kelkáposzta, torma vagy a bok choi - glükozinulát nevű kénes vegyületeket tartalmaznak, amelyek segítenek a máj méregtelenítésében, a stresszhormonok ugyanis itt is sok problémát okozhatnak. A keresztesvirágúak fogyasztása mellett szól az is, hogy enyhítik a PMS okozta panaszokat és hangulatváltozásokat is a nőknél. Fontos, hogy ezeket főzve fogyasszuk, nyersen ugyanis bekavarhatnak a pajzsmirigy működésébe, ami egy stresszes időszak alatt egyáltalán nem hiányzik.

Jó egészséget kívánok tisztelettel::




Prof. Dr. Balázs Csaba
2025-04-08 12:45:36