Tisztelt Orsolya!

D vitamin napi ajánlott bevitel nemzetközi egységben:

Egy napra javasolt dózis:

Csecsemők 400–1000 NE 1000 NE

Gyermekek (1–6 év) 600–1000 NE 2000 NE

Gyermekek (6 év felett) 600–1000 NE 2000 NE

Serdülők 800–1000 NE 4000 NE

Felnőttek 1500–2000 NE 4000 NE

Elhízott felnőttek 3000–4000 NE 4000 NE
Terhes nők 1500–2000 NE 4000 NE
Tehát a 2000 NE bevitelét továbbra is javaslom. Az alábbiakban ( a teljesség igénye nélkül, mert ez meghaladná ennek a válasznak a kereteit) igyekszem megmagyarázni, hogy miért?,
Gyakran halljuk ugyanis, hogy a zsírban oldódó vitaminok adagolásával óvatosan kell bánni, hiszen azok sokáig elraktározódnak a szervezetben. Az utóbbi évek tudományos kutatásai azonban rámutatnak, a D-vitamin megfelelő dózisban adagolva, valóságos kincs a szervezet számára! A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi testben. Minden szervrendszerünk működésére komoly hatást gyakorol: az agyban, illetve a központi idegrendszerben fokozza az idegszövet megújulását, emellett legfontosabb védelmi rendszerünket, a bőrünket érintő daganatok kialakulásának kockázatát is csökkenti. A vérképző rendszerben segíti az érett vér-sejtek kialakulását, javíthatja a vérszegény állapotot, erősíti a szívizomzatot, a test teljes védekező-rendszerét, májvédő hatású, emellett a cukorbetegség ellen is védelmet nyújthat. A vázrendszer illetve a belek egészséges működésében is szerepet játszik, nem beszélve endokrin működésünkről. – Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban vitaminnak gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként (!!!) viselkedik a szervezetünkben. Nincs köze a vitaminokhoz, pusztán orvostörténeti okok miatt nevezik annak. Szerkezete nagymértékben hasonló a szteroid hormonokhoz, mint a mellékvese hormonjai és a nemi hormonok, amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Az utóbbiak többek között immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségek esetén segíthetnek a tünetek enyhítésében. Sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, szervrendszerünkre hat, így szintjének meghatározása, szükség esetén pótlása meghatározó fontosságú. A D-vitaminhiányt az egyik legnagyobb egészségügyi problémaként tartják számon a nyugati országokban. Ezért nemrégiben számos hazai orvos társaság jutott konszenzusra azzal kapcsolatban, hogy a D-vitaminhiány súlyosságára együtt hívják fel a figyelmet, illetve iránymutatást adjanak a prevenciót és a kezelés javasolt módjait tekintve. Dermatológusok, endokrinológusok, immunológusok, gyermek-gyógyászok, ideg- és elmeorvosok, kardiológusok és a szakma egyéb területein gyógyítók értettek egyet abban, hogy lényegesen nagyobb dózisra lenne szüksége szervezetünknek ebből az elengedhetetlen hormonból, mint amennyihez átlagosan hozzájutunk. A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis jelenleg a hazai lakosság körülbelül kétharmada D-vitaminhiánnyal küzd. Korábban ezt a tápanyagot kizárólag újszülötteknek adták speciális estekben, ám mivel a legkülönbözőbb betegségek megelőzésében kulcsfontosságú lehet, majdnem mindenkinek többre lenne szüksége a hormonból.
A D-vitamin a táplálékkal vagy napfény hatására kerül a szervezetünkbe, majd több lépésben aktiválódik. Az UV-B sugárzás hatására elsőként egy elővitamin, majd a D3-vitamin alakul ki. – A bőr D-vitaminképző kapacitása hatalmas: nyáron, amikor fürdőruhában napozunk, akár a napi ajánlott mennyiség három-hatszorosát is képes előállítani a szervezet, ám túladagolás ilyenkor semmiképpen sem alakulhat ki. Ennek oka, hogy a bőr fokozódó pigment-tartalma bizonyos okok miatt gátolja a D-vitamin előállítását. Így a sötét bőrű embereknek akár tízszer annyi napsugárzásra is szüksége lehet azonos mennyiségű D-vitamin előállításához, mint a világos bőrűeknek. Télen azonban más a helyzet. Becslések szerint a Föld északi féltekéjén élők legalább 40-50% százaléka D-vitaminhiányban szenved, különösen a téli hónapokban. A szoláriumok sem jelentenek megoldást, azok UV-A sugárzása ugyanis nem biztosítja a D-vitamintermelődést. Megfigyelték, hogy egyes bőrbetegségek tüneteit is enyhítheti a napsugárzás, mely hatás valószínűleg szintén a közben képződő D-vitaminnak tulajdonítható. A túlzott, védelem nélküli napozás és a D-vitaminhiány együttesen azonban fokozhatja a bőrrák kialakulásának kockázatát! A vérben keringő D-hormon a kalcium-anyagcsere szabályozásában is részt vesz, melynek a csontképződésben, az egészséges csontok fenntartásában van kulcsszerepe. – A D-vitamin a kalciumot legfőképp a bélből történő felszívódáson keresztül képes befolyásolni. Tehát a D-vitaminszint függvényében változik a napi kalciumszükséglet. is. A nemzetközi ajánlásokban szereplő javasolt kalciumbevitel csakis normális D-vitaminszint mellett elegendő. A csonttörések gyakoriságát befolyásolja a csontok mennyiségi és szerkezeti változása. Így csontritkulás esetén fokozott a csonttörések kockázata, mely D-vitamin hiányában tovább nő, akár 40 százalékkal– folytatja az orvos. – A hormon segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, ezzel is csökkenve az elesés esélyét.
Egy sor kórkép esetén is ajánlott a D-vitamin pótlása, például autoimmun pajzsmirigy betegségek kezelése során. – Ez a hormon javítja a pajzsmirigy működését, csökkenti a gyulladásos folyamatot, ráadásul megfigyelték, hogy a betegek vérében jellemzően a normálisnál alacsonyabb a szintje. Ugyanez igaz a reumatikus betegségekben szenvedők többségre is. A kutatók továbbá rájöttek, hogy más autoimmun betegségek, mint például a sclerosis multiplex illetve az 1-es típusú cukorbetegség előfordulásának gyakorisága geográfiai szempontból eltérő: észak-dél irányban csökkenő tendenciát mutat. Vagyis minél több a napsütéses órák száma, annál ritkábban fordulnak elő ezek az autoimmun zavarok, melynek szintén köze van a D-vitamintermeléshez. Kutatások bizonyítják, hogy a hormon hiánya részben okolható lehet az elhízás kialakulásáért is. Mi több, bizonyos hormonális hajhullás-típusok kezelésében is áttörést érhetnek el vele. A múlt évben jelentek meg azok a közlemények, melyek szerint már néhány hét alatt sikerült a D-vitamin egyik származékát felhasználó kezeléssel eltüntetni a lokális kopaszságot.
A D-hormon pótlása a meddőség egyes eseteiben is segíthet. Az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, melyek érzékenyen reagálnak minden külső és belső hatásra, így a stressz következtében kialakuló hormon-változásokra is. A termékenységi zavarok részben pszichés, részben endokrin eredetűek is lehetnek, vagy kialakulhatnak fejlődési rendellenességek és egyéb külső behatások miatt is. A D-hormonnak szerepe lehet a termékenység növelésében a nők és a férfiak esetében is.
Üdvözlettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-07-17 12:00:50