Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!
Hashimoto pajzsmirigy betegségem van, a Letrox gyógyszer már egy ideje be van állítva, de továbbra is tapasztalom ezeket a tüneteket: fáradékony vagyok, nehezen koncentrálok, néha szédülök, feledékeny vagyok. 48 éves vagyok, 167 cm magas, 86 kg.
Gyakran elfog a "farkas éhség" amikor szédülök és izzadok. Ilyenkor felfalom az ételt, amitől a tünetek hamarosan elmúlnak. Éjjel annyira leizzadok, hogy kénytelen vagyok felkelni, átöltözni.
Endokrinológus, akihez állami kórházba járok a pajzsmirigy betegségem miatt, nem volt kíváncsi a panaszokra és nem akart beutalni vizsgálatokra, ezért a Centrum-Lab Labordiagnosztikai Központban voltam vérvételen. A lelet:
Glükóz terhelés: 0’: 4,8 60’: 10 120’: 6,6
Inzulin: 0’: 9 60’: 93 120’: 91
HOMA-IR: 1,9
Total 25-OH D-Vitamin: 34,6 nmol/L
Leptin: 26,07 ng/ml (A referencia érték: - 14,82)
A többi érték a leletben nem mutatott eltérést.
Ezután voltam egy magánrendelőben, egy endokrinológusnál, és ő a leletem, a családi anamnézis, és a tünetek, panaszok alapján inzulinrezisztenciát állapított meg!
Ezt a leletet megmutattam annak az endokrinológusnak is, akihez járok állami kórházba. Abban reménykedtem, hogy – ha meglátja a leletet, akkor végre segít és kapok tőle beutalót dietetikushoz.
Ez a doktornő megnézte a leletet és leszidott,mert a tudta nélkül mentem el labor vizsgálatra egy olyan "humbug helyre", amilyen a Centrum-Lab, ahol szerinte átverik az embereket.
Megkérdezte: tudom-e, hogy sok orvos cáfolja az inzulin rezisztencia létezését?
Dühösen közölte, hogy mivel cáfolják, akkor mondhatjuk, hogy nem is létezik és nekem sincs. Ezután írt egy szakvéleményt. Ebbe röviden csak azt írta, hogy: az inzulinrezisztencia nem igazolt, HOMA-IR: 1,9
A magas Leptin szintről érdeklődtem, hogy miért van, de ő közölte, hogy "ennek nincs jelentősége, nem kell vele foglalkozni".
Ezután nem tudom, mit gondoljak... Csupán a HOMA-IR alapján eldöntheti egy orvos azt, hogy nincs inzulin rezisztenciám?
Soha nem hallottam arról, hogy az orvosok cáfolják az IR létezését!
Eddig a pajzsmirigy betegségem miatt jártam ehhez a doktornőhöz, de ő nem tud rólam semmit, mert soha nem kérdezett semmit a kórelőzményről, a családomban előforduló betegségekről, a panaszokról, tünetekről.
Önnek mi a véleménye, melyik orvosnak higgyek? Van-e vagy nincs inzulin rezisztenciám?
A magas Leptin szintnek valóban nincs jelentősége, nem fontos?
Köszönettel: Anna
Hashimoto pajzsmirigy betegségem van, a Letrox gyógyszer már egy ideje be van állítva, de továbbra is tapasztalom ezeket a tüneteket: fáradékony vagyok, nehezen koncentrálok, néha szédülök, feledékeny vagyok. 48 éves vagyok, 167 cm magas, 86 kg.
Gyakran elfog a "farkas éhség" amikor szédülök és izzadok. Ilyenkor felfalom az ételt, amitől a tünetek hamarosan elmúlnak. Éjjel annyira leizzadok, hogy kénytelen vagyok felkelni, átöltözni.
Endokrinológus, akihez állami kórházba járok a pajzsmirigy betegségem miatt, nem volt kíváncsi a panaszokra és nem akart beutalni vizsgálatokra, ezért a Centrum-Lab Labordiagnosztikai Központban voltam vérvételen. A lelet:
Glükóz terhelés: 0’: 4,8 60’: 10 120’: 6,6
Inzulin: 0’: 9 60’: 93 120’: 91
HOMA-IR: 1,9
Total 25-OH D-Vitamin: 34,6 nmol/L
Leptin: 26,07 ng/ml (A referencia érték: - 14,82)
A többi érték a leletben nem mutatott eltérést.
Ezután voltam egy magánrendelőben, egy endokrinológusnál, és ő a leletem, a családi anamnézis, és a tünetek, panaszok alapján inzulinrezisztenciát állapított meg!
Ezt a leletet megmutattam annak az endokrinológusnak is, akihez járok állami kórházba. Abban reménykedtem, hogy – ha meglátja a leletet, akkor végre segít és kapok tőle beutalót dietetikushoz.
Ez a doktornő megnézte a leletet és leszidott,mert a tudta nélkül mentem el labor vizsgálatra egy olyan "humbug helyre", amilyen a Centrum-Lab, ahol szerinte átverik az embereket.
Megkérdezte: tudom-e, hogy sok orvos cáfolja az inzulin rezisztencia létezését?
Dühösen közölte, hogy mivel cáfolják, akkor mondhatjuk, hogy nem is létezik és nekem sincs. Ezután írt egy szakvéleményt. Ebbe röviden csak azt írta, hogy: az inzulinrezisztencia nem igazolt, HOMA-IR: 1,9
A magas Leptin szintről érdeklődtem, hogy miért van, de ő közölte, hogy "ennek nincs jelentősége, nem kell vele foglalkozni".
Ezután nem tudom, mit gondoljak... Csupán a HOMA-IR alapján eldöntheti egy orvos azt, hogy nincs inzulin rezisztenciám?
Soha nem hallottam arról, hogy az orvosok cáfolják az IR létezését!
Eddig a pajzsmirigy betegségem miatt jártam ehhez a doktornőhöz, de ő nem tud rólam semmit, mert soha nem kérdezett semmit a kórelőzményről, a családomban előforduló betegségekről, a panaszokról, tünetekről.
Önnek mi a véleménye, melyik orvosnak higgyek? Van-e vagy nincs inzulin rezisztenciám?
A magas Leptin szintnek valóban nincs jelentősége, nem fontos?
Köszönettel: Anna
Tisztelt Anna!
Biztosan nem várja el, hogy az eltérő véleményeket kommentáljam, inkább segíteni szeretnék. Nagyra értékelem érdeklődését, ezért kicsit részletesebben válaszolok :
Kétségtelem, hogy napjainkra a világ jelentős részén az elhízás járványszerű méreteket öltött. Számos országban a kutatók sokasága dolgozik jól felszerelt laboratóriumokban azon, hogy minél előbb megmagyarázza ennek a jelenségnek a hátterét és megoldja ezt a jelentős gondot. Ez adta az aktualitását az elmúlt hónapban New Yorkban megrendezésre került konferenciának. A szimpóziumon a pajzsmirigy csökkent működése (hipotireózis) és a testsúly összefüggésének legújabb témakörét foglalták össze az előadók. Elhangzott, hogy az elhízás egy komplex anyagcserezavar következménye, amelynek okairól egyre többet tudunk. meg. A legfontosabb ilyen új ismeret az, hogy a zsírszövet nem egyszerűen anyagraktár, hanem fontos hormonálisan aktív szerv! Az elhízás létrejöttében nem egyetlen hormon, hanem a hormonok szabályozásának komplex zavara áll. Azt már korábban is tudtuk, hogy az elhízás egyik gyakori oka a csökkent pajzsmirigy-működés. A legutóbbi kutatások arra irányították a figyelmet, hogy nem egyszerűen egy hormon hiánya okozza tüneteket. Egyik fontos hormon, az un. leptin felelős ugyanis az étvágy kialakulásáért, a telítettség érzéséért. A leptin elnevezés a görög leptosz (sovány) szóból származik. Azt figyelték meg, hogy ez az étvágyat kiváltó fehérjeszerű hormon az éhezés stádiumában magas, a jóllakottság esetén pedig alacsony. A leptin tehát általában csökkenti az étvágyat, ezért alkalmazásához komoly reményeket fűztek. Azonban az elhízottakban a várttal szemben ennek a hormonnak nem a csökkenését, hanem emelkedett szintjét mutatták ki!!! Kiderült, hogy az elhízás oka a leptin rezisztencia, ami röviden úgy foglalható össze, hogy az étkezés után az idegrendszerünk még mindig „éhség” jelet észlel és étkezésre sarkall. Ilyen leptin rezisztenciát figyeltek meg egerekben. A leptinre rezisztens állatok állandóan ettek, ezért viszonylag gyorsan és jelentősen meghíztak. A drasztikus fogyókúrákkal önmagukban nem tudták ezt a rezisztenciát megszüntetni.
A pajzsmirigy hormonok csökkentik a leptin rezisztenciát, tehát a megfelelő dózisban és formában történő alkalmazásuk elősegíti a fogyást és a jó kondíció (szellemi és testi) kialakulását. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a pajzsmirigybetegségben fontosnak tartott TSH szint nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását és a napjainkban alkalmazott tiroxin kezelés önmagában nem elegendő! Több kutató az USA-ban a természetes hormonok (az állatok pajzsmirigyéből származó gyógyszer) mellett kardoskodik.
Másrészt:
A nemzetközi orvosi- és természetesen a bulvársajtóba is berobbant a hír, hogy megtalálták azt a hormont, amely, amely a fizikai aktivitás után az emberek szervezetében megemelkedik és testsúly csökkenését eredményezi. Ezt a hormont "Irisinnek" nevezték el.
Mi is az Irisin?
Ez egy olyan hormon, amely az ember izomszövetéből szabadul fel, mozgás hatására. A lényeg ismertéhez tudni kell, hogy az ártalmas zsírszövet, az ú.n. fehér zsírsejtekből áll és ezekből képződnek azok a telítetlen zsírszerű anyagok, lipidek, amelyek felelősek számos betegség (szív- és érrendszeri, mozgásszervi, anyagcsere (cukor- és pajzsmirigy) betegségek kialakulásáért. Ez az izmokban keletkező hormon a fehér zsírsejteket barnává átalakítja, amelyek elégetik a káros zsírokat és a testsúly csökkenését is eredményezi.
Miért fontos ez a felfedezés?
Ez a felfedezés ezt még egyelőre nem ígérheti, de segítséget nyújt olyan kérdések megválaszolásában, hogy:
• Miért különbözik egyes emberek energia felhasználása?
• Miért nő az elhízott betegek, a cukor- és pajzsmirigybetegek száma világszerte?
• Hogyan változik az Irisin szintje bizonyos kórállapotokban?
• Vannak-e más hormonok (például a pajzsmirigy hormonjai), amelyek elősegítik az Irisin képződését?
A nagyszerű hír, hogy az első lépés ezzel a felfedezéssel megnyitotta az utat a népbetegségek megelőzése és gyógyítása felé.
Van tehát kiút, további endokrin vizsgálat és oki kezelés indokolt.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-06-07 17:51:25
Biztosan nem várja el, hogy az eltérő véleményeket kommentáljam, inkább segíteni szeretnék. Nagyra értékelem érdeklődését, ezért kicsit részletesebben válaszolok :
Kétségtelem, hogy napjainkra a világ jelentős részén az elhízás járványszerű méreteket öltött. Számos országban a kutatók sokasága dolgozik jól felszerelt laboratóriumokban azon, hogy minél előbb megmagyarázza ennek a jelenségnek a hátterét és megoldja ezt a jelentős gondot. Ez adta az aktualitását az elmúlt hónapban New Yorkban megrendezésre került konferenciának. A szimpóziumon a pajzsmirigy csökkent működése (hipotireózis) és a testsúly összefüggésének legújabb témakörét foglalták össze az előadók. Elhangzott, hogy az elhízás egy komplex anyagcserezavar következménye, amelynek okairól egyre többet tudunk. meg. A legfontosabb ilyen új ismeret az, hogy a zsírszövet nem egyszerűen anyagraktár, hanem fontos hormonálisan aktív szerv! Az elhízás létrejöttében nem egyetlen hormon, hanem a hormonok szabályozásának komplex zavara áll. Azt már korábban is tudtuk, hogy az elhízás egyik gyakori oka a csökkent pajzsmirigy-működés. A legutóbbi kutatások arra irányították a figyelmet, hogy nem egyszerűen egy hormon hiánya okozza tüneteket. Egyik fontos hormon, az un. leptin felelős ugyanis az étvágy kialakulásáért, a telítettség érzéséért. A leptin elnevezés a görög leptosz (sovány) szóból származik. Azt figyelték meg, hogy ez az étvágyat kiváltó fehérjeszerű hormon az éhezés stádiumában magas, a jóllakottság esetén pedig alacsony. A leptin tehát általában csökkenti az étvágyat, ezért alkalmazásához komoly reményeket fűztek. Azonban az elhízottakban a várttal szemben ennek a hormonnak nem a csökkenését, hanem emelkedett szintjét mutatták ki!!! Kiderült, hogy az elhízás oka a leptin rezisztencia, ami röviden úgy foglalható össze, hogy az étkezés után az idegrendszerünk még mindig „éhség” jelet észlel és étkezésre sarkall. Ilyen leptin rezisztenciát figyeltek meg egerekben. A leptinre rezisztens állatok állandóan ettek, ezért viszonylag gyorsan és jelentősen meghíztak. A drasztikus fogyókúrákkal önmagukban nem tudták ezt a rezisztenciát megszüntetni.
A pajzsmirigy hormonok csökkentik a leptin rezisztenciát, tehát a megfelelő dózisban és formában történő alkalmazásuk elősegíti a fogyást és a jó kondíció (szellemi és testi) kialakulását. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a pajzsmirigybetegségben fontosnak tartott TSH szint nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását és a napjainkban alkalmazott tiroxin kezelés önmagában nem elegendő! Több kutató az USA-ban a természetes hormonok (az állatok pajzsmirigyéből származó gyógyszer) mellett kardoskodik.
Másrészt:
A nemzetközi orvosi- és természetesen a bulvársajtóba is berobbant a hír, hogy megtalálták azt a hormont, amely, amely a fizikai aktivitás után az emberek szervezetében megemelkedik és testsúly csökkenését eredményezi. Ezt a hormont "Irisinnek" nevezték el.
Mi is az Irisin?
Ez egy olyan hormon, amely az ember izomszövetéből szabadul fel, mozgás hatására. A lényeg ismertéhez tudni kell, hogy az ártalmas zsírszövet, az ú.n. fehér zsírsejtekből áll és ezekből képződnek azok a telítetlen zsírszerű anyagok, lipidek, amelyek felelősek számos betegség (szív- és érrendszeri, mozgásszervi, anyagcsere (cukor- és pajzsmirigy) betegségek kialakulásáért. Ez az izmokban keletkező hormon a fehér zsírsejteket barnává átalakítja, amelyek elégetik a káros zsírokat és a testsúly csökkenését is eredményezi.
Miért fontos ez a felfedezés?
Ez a felfedezés ezt még egyelőre nem ígérheti, de segítséget nyújt olyan kérdések megválaszolásában, hogy:
• Miért különbözik egyes emberek energia felhasználása?
• Miért nő az elhízott betegek, a cukor- és pajzsmirigybetegek száma világszerte?
• Hogyan változik az Irisin szintje bizonyos kórállapotokban?
• Vannak-e más hormonok (például a pajzsmirigy hormonjai), amelyek elősegítik az Irisin képződését?
A nagyszerű hír, hogy az első lépés ezzel a felfedezéssel megnyitotta az utat a népbetegségek megelőzése és gyógyítása felé.
Van tehát kiút, további endokrin vizsgálat és oki kezelés indokolt.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-06-07 17:51:25
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}