Márkusné Vörös Ibolya
Óvodapedagógus
Elérhetőségeim:
Telefon: 06-70/427-6457
E-mail: ibolyagreen@gmail.com
Óvodapedagógus
Elérhetőségeim:
Telefon: 06-70/427-6457
E-mail: ibolyagreen@gmail.com
Témakörök ►
összes téma
beszéd fejlesztés
étvágytalanság
évvesztés
félénkség
gyermek étvágytalanság
iskolaérettség
külföldön óvodában
nyári óvodába járás
óvatosság
oviba menés
óvodában alvás
óvodai beiratkozás
óvodai beszoktatás
problémák az óvodába járással
segítség
szabadidõ eltöltése
szájpadhasadék
szobatisztaság
szorongás
testvér születése
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
"lassú" gyerek iskolakezdése
Tisztelt Szakértő!6 éves kisfiamnak kérnék segítséget.
Szeptemberben kezdi az iskolát, de az óvónők azt mondták, nem ajánlják neki az állami sulikat, mert rettenetesen lassú gyerek, pár hónap alatt le fog maradni a többiektől, és nem lesz sikerélménye. A magán/fizetős iskolát nem engedhetjük meg magunknak, tehát állami suliba fog járni, és segíteni szeretnék neki, hogy addigra "összeszedje magát".
Felgyorsítani nem tudom, mert ilyen az alaptermészete (az apjától örökölte , ő is nagyon megfontolt ember), de nagyon szeretnék segíteni rajta, hogy ne legyen neki az iskola minden áldott nap kényszer, és rossz élmény.
Mindig kicsit más volt, mint a többiek, sosem szeretett igazán csúszdázni, hintázni, motorozni, rollerezni, biciklizni -nem is tudjuk megtanítani), félénk, visszahúzódó, fél a magasságtól, szorong, lassan illeszkedik be, stb. A saját kis világában él, állandóan elbambul, máshol jár az esze. Az óvodában készítik fel őket az iskolára, mindig minden feladatnál ő az utolsó (sőt, sokszor be sem fejezi a feladatokat, ha látja hogy a többiek gyorsabbak mint ő, akkor feladja). Jár úszni heti 2x, de ott is fél mindentől, hagyja, hogy a többiek megelőzzék, félrelökjék.
Nem nagyon figyel arra, amit mondanak neki, mindent többször kell elmondani neki. Minden reggel és este könyörgéssel telik (öltözzél már, mosakodjál már, egyél már, menj már fogat mosni, stb).
Nagyon önbizalomhiányos, saját bevallása szerint azért nem rajzol pl semmit az oviban, mert fél, hogy csúnya lesz (pedig soha nem szóltuk le egyetlen rajzát sem, sőt, sokat dicsérjük és ösztönözzük).
Nagyon keveset alszik, este fél 11 körül tud csak elaludni, akkor is, ha már fél 10-kor ágyba dugjuk. Reggel 6-kor meg négykézláb mászik ki az ágyból, annyira fáradt. :( (Igaz, délután az oviban alszik 1-2 órát)
Ha teljesítenie, szerepelnie kell, izgul, hideg keze-lába.
Én elfogadom így, bár nagyon nehéz vele, az állandó könyörgés már kezd az idegeimre menni. És rettegek az iskolától. :(
Egyébként tavaly májusban kistestvére született (imádja), júliusban költöztünk, és szeptemberben új óvodát kezdett, szóval voltak változások.
Alapvetően egy jókedvű, nagyon érzékeny, intelligens, érdeklődő, okos fiú (nagyon ügyesen számol, ír, olvas), 8 éveseknek való legót pillanatok alatt összerak, de nem tudom, ezzel a lassúsággal hogy fogja megállni a helyét az iskolában. :(
Elnézést, hogy ilyen hosszú voltam, és előre is köszönöm a segítségét!
Szép napot kívánok!
Kedves Anyuka!
A legfontosabb, hogy elfogadja őt olyannak, amilyen.
Gyermeke számára a legszükségesebb, ha támogató környezetet teremt számára, hogy segít neki megtalálni azt a társaságot, ahol ő is jól érzi magát.
Ne erőltesse a dolgokat.
Oldja a szerzett negatív tapasztalatait. Igyekezzen tágítani a komfortzónáját. Építse fel benne azt a magabiztosságot, hogy ő maga képesnek érezze magát arra, hogy megállja a helyét.
Erősítse azokat a tulajdonságait, melyben jó, hogy ezzel növelje az önbizalmát, hogy sikerélményt adjon neki.
Bátorítsa arra, hogy megtalálja a rá jellemző önkifejezési formát, és segítsen neki, hogy próbálkozzon.
Tudatosítsa benne azt a fontos szabályt, hogy nincs kudarc csak visszajelzés. Vagyis, ha egy helyzet balul üt ki, az nem kudarc, csak visszajelzés számára, hogy legközelebb mit kell jobban csinálnia.
Sokat mozogjanak, kiránduljanak, játsszanak együtt. Szükség esetén kérjék fejlesztő pedagógus, pszichológus segítségét.
Tisztelettel:
Márkusné Vörös Ibolya
2016-02-18 17:27:36
A legfontosabb, hogy elfogadja őt olyannak, amilyen.
Gyermeke számára a legszükségesebb, ha támogató környezetet teremt számára, hogy segít neki megtalálni azt a társaságot, ahol ő is jól érzi magát.
Ne erőltesse a dolgokat.
Oldja a szerzett negatív tapasztalatait. Igyekezzen tágítani a komfortzónáját. Építse fel benne azt a magabiztosságot, hogy ő maga képesnek érezze magát arra, hogy megállja a helyét.
Erősítse azokat a tulajdonságait, melyben jó, hogy ezzel növelje az önbizalmát, hogy sikerélményt adjon neki.
Bátorítsa arra, hogy megtalálja a rá jellemző önkifejezési formát, és segítsen neki, hogy próbálkozzon.
Tudatosítsa benne azt a fontos szabályt, hogy nincs kudarc csak visszajelzés. Vagyis, ha egy helyzet balul üt ki, az nem kudarc, csak visszajelzés számára, hogy legközelebb mit kell jobban csinálnia.
Sokat mozogjanak, kiránduljanak, játsszanak együtt. Szükség esetén kérjék fejlesztő pedagógus, pszichológus segítségét.
Tisztelettel:
Márkusné Vörös Ibolya
2016-02-18 17:27:36
Olvasói értékelés: 5/5