Kedves Györgyi!

Egy szakpsychológus javaslatára keresek szexuál-psychológust.
Arról van szó,hogy 43 éves férfi vagyok,és úgy néz ki megrekedtem,vagy elakadtam,nem is tudom hogyan fogalmazzak.
Egyedülálló vagyok,és már jó ideje nem sikerül párkapcsolatot kialakítanom.Eléggé nyomaszt ez a dolog,mivel veszélybe kerül,hogy egyáltalán lesz valaha is utódom.Na,de ennek vannak előzményei.
Nem voltam még 17 ,amikor először szexuális kapcsolatba kerültem lánnyal,konkrétabban egy 19 évessel.
Inkább úgy fogalmaznék,hogy kerültem volna,mert teljes kudarcba fulladt az együttlét,3 nap leforgása alatt kétszer is megszűnt a merevedésem a döntő pillanatban.Eleinte meg volt,de aztán megszűnt.
Nagyon rosszul éreztem magam,szégyelltem magam.A lány igazából nem tetszett,unokanővérem barátnője volt,inkább ők akarták,talán picit erőltette a dolgot barátnője kedvéért(rég nem volt senkivel,te jól nézel ki,tetszel neki mondogatta nekem).
Ezt megelőzően volt egy osztálytársnőm,akivel fél évig jártunk,ott meg mintha ő lett volna türelmetlen,és úgy jött ki,hogy én nem akarom igazán a testi közelséget,és elhagyott.Szerintem ennek hatására mentem bele,hogy megpróbálok egy érzelem nélküli testi kapcsolatot,egyféleképp saját magamnak bizonyítást nyerni,de.....sajnos az történt ,amit följebb már leírtam.
Később 2-3 alkalommal másokkal sikerült sikeres kapcsolatot kialakítanom,valahogy átestem a kezdeti nehézségeken,de ez a rossz érzés mindig végig kísérte a kapcsolatokat,és fél évnél hosszabb kapcsolatot nem is sikerült kialakítanom azóta sem,az utóbbi időben pedig semmilyet sem...
A kerületi szakrendelő urológusával állok kapcsolatban másfél éve,ő hormonális eltérést talált(alacsonyabb testosteron szint),kezel is,sokféle gyógyszert és injekciót kaptam már,most májusban fel is ment a testosteron a megfelelő értéktartományba,szeptemberben lesz újabb vérvétel.
Az orvost kiemelten érdeklik a szexuális diszfunkció és merevedéssel kapcsolatos kérdések,talán ezért nem küldött andrológushoz,és szerinte van egy psychés komponense is a problémámnak,ami blokkolja a testosteron termelődését megfelelő mennyiségben.
Legutóbb komplett testosteron vizsgálat volt,FSH ÉS LH alacsony,Prolaktin normál tartományban,nem magas,testosteron úgyszintén rendben.
Ez az egyik dolog amit tudnia kell.
A másik az,hogy tavaly novembertől májusig jártam egy psychiáter szakorvoshoz kognitív,feltáró terápiára,kb.10 konzilium volt,de vizsgált neurológus is,teendőt nem vélt.
A kezelés végén egy összefoglaló ambuláns lapot kaptam,amit át tudnék küldeni Önnek az e-mail címére,amennyiben egyetért vele.
Tulajdonképpen van egy egészen részletes leírás is ,amit a psychiáter hölgy kollégája(neurológus) írt többnyire,később azt is fölcsatolható formába tudnám hozni.
Ami a legzavaróbb számomra,hogy kialakult egy erős gátlás bennem,amit egyedül nem igazán látom ,hogyan is tudnék föloldani.
Sokszor az jut eszembe ,hogy minden milyen jól is alakulhatott volna minden,ha nem ugrok bele olyan felkészületlenül a sexualitásba,és miért is nem voltam körültekintőbb,miért nem vártam meg a számomra megfelelő partnert és alkalmat,talán ma boldog lehetnék,és talán utódom is lenne stb.stb.,és ehhez hasonló negatív automatikus gondolatok gyötörnek.
Sok minden lenne még,később talán mindenre sikerül rávilágítani.
Kérem tanácsát,eligazítását,véleményét,és amennyiben tudnánk együttműködni további információkat és csatolmányokat küldök,amelyekben orvosok írják le a státuszt,ezzel is megkönnyítve a rólam kialakítandó vélemény hitelességét.

Várom megtisztelő válaszát,

Lajos.

Tisztelt Szakértő!
Mindketten huszonévesek vagyunk. Több éves kapcsolatunkban a szex valahogy nem működik. Én tapasztalattal érkeztem a kapcsolatba, páromnak előtte még párkapcsolata sem volt. Valaha szexéhes lány voltam, ami az évek alatt kihunyt belőlem. Párom a kezdetektől merevedési gondokkal küzd. Állandóan retteg, hogy nem tud megfelelni. Ebbe valahogy belefáradtam (sosem tettem neki emiatt negatív megjegyzéseket) mivel a szexualitás nem működött, igyekeztem a vágyaim elfojtani, ami olyan jól sikerült, hogy mára hónapokig kibírom szex nélkül. Soha felizgatni sem tudott, és az évek alatt egy együttlétünkre tudnám azt mondani, hogy jó volt. Valahogy sosem foglalkozott a vágyaimmal. Próbáltam tanítani, megmutatni, hogyan jó nekem, de valahogy sosem sikerült neki boldogulni. Sokat beszélgettünk is a szexről.
Nála a szorongás depresszióvá fajult és megmérgezte a kapcsolatunkat. A sírás, dühkitörés váltogatja egymást. Tartok tőle, hogy a fizikai bántalmazásig is elfajulnak a dolgok. Egyszerűen retteg a szextől.
Ha néha engedek a vágyainak (amikor a vágyai legyőzik a félelmeit), akkor meg csak magára gondol és nem foglalkozik vele, hogy nekem nem jó, nem kívánom, fáj. Valahol megértem, hisz havonta kb. 1x vagyunk együtt, de a szex mégiscsak kétoldalú dolog.
Viselkedése már nagyon taszító számomra és nem tudom menthető-e így ez a kapcsolat. Milyen megoldást javasolna? Betegségtudata nincs, hiába járt ideggyógyásznál, a szorongásoldó szedését rövidesen abbahagyta, mondván nem beteg. Elzárkózik a gyógyszeres kezeléstől és lelki támogatástól is. A problémát nem ismeri fel és nem is akarja megbeszélni. Tipikusan a strucc politikát követi. Úgy érzem, ennek így semmi értelme és nem tudok ilyen kapcsolatban még évekig szenvedni. Van ebből kiút?

Jó napot!
Azzal fordulok önhöz mert a nőgyógyász egy szexuálszpihológushoz irányított mert sajnos szex közben nem érzek semmit mintha nem történne semmi és erre szeretnék magyarázatot vagy esetleg tanácsot hjogy mit tegyek???!!!!
Előre is köszönöm

Kedves Györgyi
Szeretném ha tanácsot adna ,van egy 10-éves fiam ,és a napokban állítólag látott engem az élettársammal intim helyzetben .Nem kérdeztem pontosan hogy mint látott , próbáltam beszélni vele hogy ha két ember szereti egymást akkor ez így van mindenhol együtt alszanak .összebújnak ,ölelkeznek ,csókolóznak .
Elfogadta az érvelésemet ,de azóta nem hagy kettesben a barátommal . És velem akar aludni . Este nyitott ajtónál alszik ,és váratlanul megjelenik ,ha kettesben vagyunk. Lehet hogy egészséges féltékenység ,de megnehezíti a napjainkat .
Lehet hogy teljesen fel kellene világosítani? Én korainak tartom.
Mi a véleménye?
Köszönettel Zsóka...
 

Kedves Györgyi!
Azért fordulok Önhöz hátha tud olyan tanácsot adni ami rendbe hozhatná a házas életemet.Férjemmel 8éve ismerkedtünk össze.Akkor ő 28,én 19éves voltam.Eleinte tökéletes volt a nemi életünk.A férjem volt az első férfi az életemben aki mellett átéltem a vaginális orgazmust.Aztán ahogy telt az idő észrevettem hogy ő elég konzervatív a szex terén valahogy nem tudtuk soha megbeszélni ki mire vágyik igazán.Eleinte én még próbálkoztam a nemi életünkbe színt vinni pl.eldugott erdei ösvény mellett próbálkoztam nála de kérette magát és bár bele ment láttam rajta neki ez kellemetlen és inkább hagytuk vagy amikor pl.mondtam neki próbáljuk ki a farokgyűrűt azt is kizárta.Ami max. neki is belefért az a szexi ruha.Korom miatt is, én gyakrabban kezdeményeztem az aktusokat de még ez sem zavart annyira mert azért láttam rajta is az érdeklődést.Azonban ahogy teltek az évek egyre csökkent az aktusok száma először heti 1 majd 2hetente ekkor is én kezdeményeztem.Eldöntöttem kivárom mikor jön ő 3hónapig vártam rá!Már nem emlékszem akkor ki kezdeményezett.Utána \"megbeszéltük\"a dolgot azt mondta nem az én hibám,fáradt nem tudja miért van gondol rá csak nem tesz érte.Egy ideig minden rendbe jött.2009ben összeházasodtunk hamar jött a gyermek áldás.Terhesség alatt sajnos elég sok rossz történt velem ezért nem is szeretkeztünk kb a harmadik hónaptól fogva.Jól esett hogy megértő volt nem várt tőlem sem semmit.Lehet itt rontottuk el!Kisfiunk már 20 hónapos.A legtöbb kismamától eltérően nekem megnőtt a szexuális vágyam vagy legalább is a szeretet igényem.Azonban sajnos a páromnak mintha elmúlt volna.A szülést követően amikortól számítva lehetett szinte csak 1-2 hónapban 1alkalom volt az is csak a gyors előjáték nélküli mert hátha felébred a baba!Persze néha jó a vad durr bele szex de ez engem már nem elégített ki.Ezt elmondtam neki is amikor egy alkalommal kapásból rátért volna a lényegre hogy dolgozzon meg érte pl.előjáték aminek nagy vita lett a vége mártírkodott hogy persze mert ő biztos szar az ágyban de végül nem jutottunk dűlőre.Sokszor bele gondolok lehet az a baj nem jó neki velem a szex csak nem meri elmondani nekem mire vágyik így beletörődik ebbe ami van és esetleg közben arra gondol!?Számomra ez úgy tűnik én kezdeményezem ő pedig csak teljesíti férji kötelezettségét gyorsan.Ez teljesen eltávolított tőle.Maszturbálni kezdtem.Sajnos elég gyakran szinte naponta és van hogy egy nap többször is.Úgy gondoltam nem vagyok hajlandó könyörögni egy férfinek megoldom magam de nagyon sokszor megfordult már a fejemben akár a hűtlenség akár a válás.Arra is gondoltam hogy talán az apás szülés miatt megundorodott tőlem de ezt tagadja.Nem értettem neki nem hiányzik?Aztán a minap ez már 3hónappal az utolsó aktus után rányitottam amikor lefeküdt aludni reggel (mert éjszakás volt) és bár nem láttam biztos vagyok benne hogy takaró alatt maszturbált.Ez álszentnek tűnik hiszen én is ezt teszem de nagyon rosszul esett.Elhatároztam kezdeményezni fogok ismét nála.Meg is történt ,azonban a szex nekem már nem jelentett semmit.Bár most volt előjáték és volt orgazmusom is most én éreztem úgy hogy teljesítenem kell házastársi kötelezettségemet.Ez az egész huzavona és az intimitás hiánya már teljesen eltávolított tőle érzelmileg is.Szerintem a szex segíthetne az érzelmek felizzításában.Tudna valami tanácsot adni hogyan lehetne megmenteni a házas életemet?Vagy hogyan lehet beszélni egy olyan emberrel akinek a szex téma még tabu?Köszönettel:Mónika

Kedves Kincses Györgyi!
A következő problémában szeretném a tanácsát, illetve a segítségét kérni: párommal minőségi, kielégítő és nagyon jó szexuális együttléteink vannak, ha vannak... És akkor itt van a kutya elásva. 4 éve vagyunk együtt (28,30 évesek vagyunk), az elmúlt kb. 3 évben már folyamatosak a kezdeményezési gondok. Az esetek 100%ában én kezdeményezek nő létemre, és átlagban olyan heti 1x sikerül összehoznunk. Ha elkezdődik az aktus már minden szuper, ezt látom, érzem és tapasztalom, de amíg odáig eljutunk, az néha igen nehézkes. És ez az évek során talán csak fokozódott... Szeretjük egymást nagyon, a lelki részével nincs gond. Hasonlókat kívánunk az ágyban, azzal sincs gond, látom rajta, hogy tetszik neki, amit lát, azzal sincs gond. Egy-egy eset után, nagy örömmel nyugtázzuk a napot, ezzel sincs gond. Mégis ott siklott el szerintem a dolog, hogy én talán több együttlétet igényelnék, (ő sokszor nagyon fáradt, vendéglátásban talpal napi 16-18 órákat), és miután elfogadtam, hogy sokszor ő nem igényli, csak ritkábban, még akkor is megállás nélkül én kezdeményeztem mindig. Tudom, hogy ezáltal egyáltalán nem válok számára kihívássá, de ha ő nem teszi, akkor mit tegyek? Hagyjam, hogy ne történjen semmi? Bevetettem én már mindent, utalások, masszír, csini ruha stb., valahogy úgy érzem a kezdeményezési ingere mára 0. És miután már többször beszéltünk erről, mostmár benne is van a levegőben folyamatosan, ezáltal úgy érzi, most megint biztos szexelni \"kell\", és még rosszabbul sül el néha a dolog. Próbálkoztam már azzal is, hogy várok türelmesen, míg ő kezdeményez, de siralmas hetek következtek... Miután beszéltünk róla, megbeszéltük, hogy ő nem tudja ez miért van, pedig semmi gondja velem, ha együtt vagyunk, akkor már minden szuper, egyszerűen csak SZERINTEM kényszer helyzetben érezheti magát... Volt egyszer egy időszak (egy hónap talán…), mikor nagyon jól éreztem magam a bőrömben, rendben voltam önértékelésileg, mindenhogyan, csak úgy ragyogtam, és nem foglalkoztam ezzel a problémával, akkor érdekes módon, valahogy minden gördülékenyebb volt, nem érezte valszeg úgy, hogy mindig ez jár a fejemben, vajon mikor teper le… Mindegy, végül megbeszéltük, hogy szánunk egymásra heti 1 napot, amikor pl vacsizunk, borozunk, egymásra figyelünk stb stb, majd végül ágyba bújunk. Még tetszett is neki az ötlet, hiszen megbeszéltük, milyen kár lenne 2 olyan emberért, akiknek az ágyban minden klappol… hány olyan kapcsolat van, ahol pont az ágyban nem stimmelnek a dolgok!!! És ezt vétek lenne veszni hagyni!!! Na hát ez 2 hétig működött is........ Utána megint minden visszállt. Egy szó, mint száz, ezt patt helyzetnek érzem, mert ha várok, hogy hátha megkíván, akkor várhatok....... ha meg kezdeményezek, megint csak ÉN kezdeményezek, és ha nem sikerül elég finoman és diszkréten, akkor megint kényszernek éli meg?... vagy én nem is tudom. Ő olyan az élet más területein is, hogy utálja, ha bármit is erőltet valaki, akkor már „csak azért sem”. Sajnálattal hallom, hogy vannak sorstársaim is, ráadásul a közvetlen környezetemben (kolléganő stb). Mi van a mai férfiakkal? Ez pont fordítva kéne legyen a „klasszikus mese” szerint, nem?... Őszintén mondom, hogy egy csinos, fiatal nő vagyok, akit mások megnéznek az utcán, otthon is mindent megteszek érte/neki, tudom, hogy büszke rám stb. Az ágyban is nagyon kiegészítjük egymást… Lehet kényelmessé vált neki, hogy túl hamar összeköltöztünk, és mindig ott vagyok szem előtt? Nem vagyok már neki akkora kihívás, hogy bármikor megkívánjon? Beléivódott az évek alatt tudat alatt, hogy nyüstölöm őt, hogy „kell” nekem a szex? Nem akartam, hogy idáig fajuljanak a dolgok, de tényleg szükségem van rá, sokszor nem is AZ aktusra, hanem az összebújásra, szeretetre stb. Ha szexelünk (és ezt ő is megállapította), utána napokig minden olyan csodás… sokkal közelebb hoz egymáshoz 2 embert… És ez a mókuskerék mégis idáig jutott… Mostmár hálleluja van, ha heti egyszer sikerül összehozni, úgy, hogy természetesen én kezdeményezek. „Lemondtam” a heti 2 alkalomról (amit kb igényelnék), „lemondtam” a spontán-essünk egymásnak szexről, „lemondtam” arról, hogy kívánatosnak érezhessem magam, hogy azt lássam, Ő megkíván őszintén… És már sírni volna kedvem. Van erre valami megoldás? Állnék elébe.. és lehet, hogy ő is!
Nagyon-nagyon köszönöm a válaszát!
Krisztina

Kedves doktorno!
Második gyermekem születése ota nem kivánom ugy a sexet mint azelött.Tudom,hogy normális az,ha már nem olyan gyakoriak az együttlétek.De zavar,hogy 3-4 hetente egyszer bujunk össze.Férjem szeretné többször is,de én valahogy nem kivánom és ilyenkor büntudatot érzek.Szeretem a férjem és szeretném ha gyakrabban szereznénk egymásnak örömet,ugy ahogyan azelött.Állhat a háttérben felfázás,vagy valamiféle nöi baj?Vagy csak a libido csökkenése okozza ezt a nem kivánatos állapotot?Mit tehetek,hogy ujra a régi legyek?

Tisztelt Doktornő!

Lenne egy problémám,és a segitségét szeretném kérni 25 éves vagyok és nemtudok normálisan dönteni a szexuális beálitottságommal kapcsolatban,
idáig alig volt heteró kapcsolatom(3),nem tartott sokáig,már egy ideje nincs senkim,dolgozom élem a kis életem,később szeretnék családot,nyitott vagyok új kapcsolatra de valahogy ugy alakul hogy nem látom meg a lehetőséget vagy nemtudom !
Foglalkoztat a gondolat,és időnként találkozom olyan férfival is akit vonzónak tartok és eltudom képzelni hogy több is legyen közöttűnk,nem hagy hidegen a jelenléte,(soha nem történt semmi )
ez nagyon zavar,nemszeretnék biszexuálisan élni, mert nem tartom helyesnek
normális heteró kapcsolatot szeretnék és van akaraterőm szerintem meg is tudom tenni de mi van a \"más vágyaimmal,ne foglalkozzam vele?
ami zavar hogy mi van ha később erősebben jelentkezik
de ha már van családom akkor már mindegy hogy mit érzek csak a feleségem és a gyerekek !
lehet hogy a boldogság elmarad mert mindig foglalkoztat ez a téma?
Tudom mi a véleménye a társadalomnak de nem is érdekelne igazán csak bár én érezném tisztán hogy mit akarok
elég sokat olvasok a témában és tudom hogy meglepően sok ember él kettős életet ,de szerintem nem jóötlet,valakinek fájni fog,nem szeretném! (nagyon sok ember nem is őszinte még magával sem sajnos)
Véleményére lenne szűkségem!
Mit tehetnék?
Probáltam átgondolni ,mérlegelni ,melyiktől mit kapok és eldöntöm mindig hogy heteró kapcsolatot szeretnék és késsz!
de egy idő után mégis megakad a tekintetem férfiakon is és meglepődöm hogy pár szó után mennyire közél érzem magamhoz vonzodom hozzá is ez nagyon elkeserit ,harcolok magammal .
Megoldás ? Tanács?
Párkapcsolatban élő embert megkérdezem hogy boldog vagy? őszintén? először a válasz igen igen, majd sokan elgondolkodnak ,hát én nem szeretnék elgondolkodni remélem tisztán fogok látni.
Válaszát Köszönöm Szépen!
 

Kedves Gyorgyi!

En es a parom 11 eve elunk egyutt, szuletett egy kislanyunk 4 eve. Megismerkedesunk elott mind a ketten voltunk mar hazasok, neki az elozo hazassagabol ket gyermeke szuletett. Tehat mindig is nagy volt a felelosseg ami terhelte. Van egy lakasunk is amire kolcsont vettunk fel. A parom maganvallalkozo, igy szerzodesei mindig 3 vagy 6 honapra szolnak. Sok orszagban eltunk, miota egyutt vagyunk. Parom munkaja teruleten maximalista, sokat dolgozik. En mindenben tamogattam, ha a kollegaival ment el, ha a volt iskolatarsaival, ez nem okozott problemat. Nem veszekedtunk, \\\"mindent\\\" meg tudtunk beszelni. Voltak olyan pillanataink amikor esetleg titkokrol vagy mire vagyik a masik, beszelgettunk...mondta, hogy en neki tokeletes vagyok, boldog velunk. Az haloszobankban nem voltak gondok, nem volt olyan, amit ne tettem volna meg neki. En is egy no vagyok es megereztem, hogy valami megsem stimmel. Sokszor tett igeretet, hogy tobb idot fog velunk tolteni, nem fog annyit dolgozni (napi 10-13 orat), sokszor szombat es vasarnap is. Tehat annyi probalkozas utan ravettem magam, hogy szemelyes dolgaiba belenezek, az elso ami eszembe jutott a laptopja volt, amit mindig bezart amikor esetleg kint volt dolga, vagy nem ult elotte. Harom honapja nyitva felejtette, beleneztem es rengeteg sex klubnak es prostitualtaknak a telefonszamat talaltam, forumokat kulonbozo orszagokbol, hogy hol es mit lehet kapni prostik koreiben. Amikor rakerdeztem, hogy ezek miert vannak ott, miert tarolja, akkor a valasz az volt, hogy csak a kepek miatt, szereti a nagymellu noket nezegetni, ugy mondta el mint aki aldozat, kiskora ota tetszenek neki a nagy mellek, kulonbozo formak, de mindenkeppen a D-es meretuek. Nekem B a merete a mellemnek. Nem hittem neki, ereztem, hogy latogatta is oket. Az en laptopomba is szetneztem, es ebben is boven talaltam, de most mar nem is a kep latszott a prostirol, hanem a nev es a telefonszam. Ket napja, tehat a sarokba lett szoritva, bevalotta az igazat. Tehat fizetett a sexert, minden orszagban, tobb even at. A kislanyommal mindenhova elkisertuk, csak hogy este egyutt tudjunk lenni, ne kelljen tavkapcsolatban elnunk. Tehat o valamilyen aldozat, mert ezt egy fuggosegnek, manianak tudja be, akit vonzanak a nagymellu nok. Ezen kivul mondta, hogy ha sikere volt, es tul nagy volt a nyomas rajta, egy nagy munkan volt tul, egy nagy feladaton, akkor mindig vagyott hogy \\\"lazitson\\\". Es miert ne egy prostinak? mert azt ugy se tudja meg senki. Nem merte fel, hogy mit veszithetne. Ma mar szanja banja tetteit, ker hogy bocsatsam meg, kezdjuk elolrol, bizonyitani fog. Mondta, hogy talan olyan ez mint egy alkoholistanak az alkohol. Rabjava valt, vagy elment egy barba vagy egy prostit hivott, hogy lazitson. Faj ez ma mindenkinek. Neki is. Tehetetlen vagyok, hogyan lehet hinni egy emberben akit 11 eve most ismertem meg igazan. Betegseg lenne ez? De legalabb egy ko esett le a szivemrol, hogy nem kell tobbet askalodnom. Nem voltam feltekeny, sokszor mondtam neki, hogy elmehet baratjaival, ha keson jott haza az sem volt baj. Hosszu volt a \\\"poraz\\\"? Ha ez nala betegseg, megtud-e egy ilyen ember valtozni, mert nagyon megszeretne. A jovot csak velunk tudja elkepzelni. Szeretem. Egy boldog par voltunk, es ma fajdalom van mind a kettonknek a sziveben.

Kedves Doktornő!
A férjemmel 25 éves házasok vagyunk,ő 53 éves én 47.Sajnos cukorbetegsége és magas vérnyomása van amiket gyógyszerekkel karban tart. Ez mindkettő rossz hatással van a potenciára,és nem elégséges a merevedése ahhoz,hogy segítség nélkül tudná bevezetni a hímvesszőt a hüvelybe. Szóval ha osztályozhatnám a szexuális életünket egy 2-est adnék rá. Én még nagyon kívánom a jó szexet,mit tegyek?
Üdvözlettel:
Ili

Tisztelt Szakértő!
26 éve vagyok férjem 27. Az elmult időszakban lassan 4 hónapja nem volt köztünk egyáltalán szexuális kapcsolat. Én szeretném a dolgot, de ő azt mondja nem kivánja. De ennyi ideje. mindig arra hivatkozik, hogy fáradt. Gyermekünk nincs. Nyáron még a családalapításon gondolkoztunk. Most meg semmi. Már megfordult a fejemben, hogy van valakije. A gyermekől már hallani sem akar, pedig nyáron ő szerette volna inkább. Ebből adódóan feszült vagyok és szinte már mindenen képesek vagyunk veszekedni. Így a válás is felmerült. Kérem segítsen. Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Kincses Györgyi!
25 éves férfi vagyok, 5 éve van barátnőm. kb. 3 éve jelent problémát a korai magömlés ( az egy percen belüli ejakuláció ). Kb 22 éves koromig egyáltalán nem volt ilyen nemű problémám, rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptam a partnerektől. Ahogy olvastam a probléma kiváltó okait, egy-kettőnél magamra ismertem: az évekig folytatott rendszeres és gyors maszturbáció, a másik az, hogy a partneremnek tökéletesen elég a havi 2-3 együttlét, viszont én heti min.3-4 alkalommal igényelném, és a szex folyamatos elmaradása rendkívül stresszelő hatást gyakorol rám. Sajnos erről a dologról nem lehet vele beszélni, mert kellemetlennek tartja. Ezért most eljutottam odáig, hogy kikérem egy szakember véleményét, mivel ha kilépnék ebből a kapcsolatból az új nőknél folyamatosan kudarcra lennék ítélve. Mit kellene tenni?

Kedves Orsolya!
A szakértők közül Önre esett választásom, mivel bemutatkozó cikkében megláttam a kutatási témáját, és talán Ön az, aki nekem valamiféle segítséget tudna nyújtani ebben a témában, vagy tovább tud irányítani esetlegesen egy olyan másik szakemberhez,aki kifejezetten ilyen jellegű problémákkal foglalkozik.A problémám a következő lenne : 25 éves hölgy vagyok,aki még mindig keresi a szexuális identitását,és nem tudom eldönteni melyik nemhez vonzódom igazán. Bármennyire is próbálom a problémát a szőnyeg alá seperni,egyszerűen úgy érzem,már nem megy,és itt az ideje,hogy változtassak,mert a szorongások sokszor elhatalmasodnak rajtam,és a megoldás talán abban rejlik,ha eddig soha senkinek meg nem fogalmazott kérdéseimet felteszem egy olyan ismeretlennek ,aki a női szexualitással és a nők szexuális vágyakozásaival kapcsolatban kutat,és talán már találkozott hasonló esettel ,mint az enyém.és így választ és kezdő útmutatást tudna nekem nyújtani.18 évesen szerelmes voltam egy tőlem 17 évvel idősebb emberbe,aki történetesen nő volt,és ez utólag szerintem kölcsönös volt,de mindketten félve a következményektől,különösebb testi kontaktus nem volt köztünk ,csak néhány így utólagosan \"homoerotikusnak\" nevezhető élmény. Én ekkor azt hittem hogy társat találtam egy életre,valakit akiről gondoskodhatom a lehetőségeimhez mérten, vár otthon,akivel mindent megbeszélhetek.De aztán elveszítettem őt,váratlanul és lehetetlenül.Neki gyereke lett,és választania kellett : vagy a társadalmi normáknak való késői megfelelés,a család, az apa szükséglete a gyermekének, vagy én . Ő radikálisan döntött, teljesen kiírt az életéből.Nekem ezután egy 3 évig tartó nehéz periódus következett ,az élet nem állt meg ,bármennyire is éreztem úgy, hogy kiraktak a sivatagba, és levágták a kezem ,meg a lábam,az iskolában,a családom és barátaim elött, majd a munkahelyen tartani kellett magam,anélkül hogy bárki bármit is látna rajtam.Aztán azt vettem észre,hogy már kevésbé fáj,és hiányzik,de ami az öröksége,az bizony kifejeződött,és ez nem más ,mint egy olyan harmadik szem ,amivel már most a nőket nézem.Mivel voltak,és vannak heteroszexuális élményeim,szeretem a férfiak jelenlétét,lelkét,van Egy akihez nagyon vonzódom is,érzelmileg nagyon egy hullámhosszon vagyunk,úgy érzem ő \"ért\", így most biszexuálisnak gondolom magam.De mi van ha ennek a férfnak mégsem kellek,csak barátként vonzódik hozzám?És egyátalán is létezik olyan állapot,hogy biszexualitás?Nem kell hogy valamerre billenjen majd a mérleg nyelve?Ha családot alapítanék egy férfival,akkor alkalmas tudnék e lenni az anya és a feleség szerepére? Lehetséges volna hogy a\" szexuális elhajlást\",ez az egy késő kamaszkorban szerzett élmény okozza,amely mint egy rossz agyi mintázat elraktározódott és újra és újra aktiválódik,és ezért vonzódóm idősebb nők iránt? Vagy fogadjam el,hogy a harmadik szem előbb- utóbb kifejeződött volna,és igenis az én genetikai állományomban determinált a másság génje,és női társat keressek? Vagy én, mint több női társam hiányolja a korunk férfias férfiját,aki kellő megértéssel és gyöngédséggel tudna szeretni,és biztonságot adni,ezért keres inkább azonos nemű lényből intellektuális társat,és ez hozza magával a testi vonzalmat? Én vagyok furcsa helyzetben,vagy más embereknek is inog meg az élete során a szexuális identitása,csak nem beszél róla?
Segítségét előre is köszönöm.

Kedves Györgyi!

Hatalmas problémával fordulok Önhöz. Nem is tudom igazán hogyan kezdjek bele, mert annyira nehéz erről beszélni. A helyzet a következő. Férjemmel 6 éve vagyunk együtt, másfél év után összeházasodtunk, hogy lakást tudjunk venni, mert az albérletet eladták a fejünk felől. Mindketten a 30-as éveink elején járunk, én 31 ő 35 éves. Van egy kislányunk ( most 20 hós), akit mindketten szeretünk. Ez idáig mind szép és jó, csakhogy mióta terhes lettem (meg már előtte is voltak néha gondok) és megszületett a gyerkőc egyáltalán nem kívánom sem a szexet, sem a páromat. Gondolom ez hosszadalmas kialakulás volt, csak nem figyeltem oda eléggé a jelekre. Az igazság az, hogy pár alkalmat kivéve nem is volt jó az együttlét a párommal. Ő 2 perc alatt kielégült, nekem meg nem volt elég ez az idő. Ráadásul a kapcsolatunk elején én még szorgalmaztam volna a napi szexet, de ő közölte, hogy nem kívánja, így 2-3 naponta volt egy ilyen "gyors" menet. Aztán ez ritkult heti 1x alkalomra. Csoda, hogy egyáltalán terhes lettem. Az elején még próbáltam célozgatni rá, hogy jó lenne, ha megpróbálná visszafogni magát, hogy én is eljussak a csúcsig, de meg sem próbálta. Előtte azért volt pár frenetikus orgazmusom és tudom milyen, ha a pasi visszafogja magát, hogy a nőnek is jó legyen.

Egyszerűen nem tudom mit tegyek. Általában ha felhozza a témát, hogy már ennyi-annyi ideje nem voltunk együtt - persze általában szoptatás közben vagy mikor játszom a gyerekkel, tehát a kislány is hallja - akkor is csak a sajátját fújja, de meg nem igazán hallja a másikat. Ja, az kimaradt, hogy a terhességem első harmadában voltunk együtt 2x, de be sem nedvesedtem és nagyon kellemetlen volt, mert a hasam "liftezett" a "döfködés" ritmusára. Kézzel szoktam kielégíteni, és akkor pár napig csend van.

Ön mit javasol mit tegyek? Már a váláson is gondolkozom.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Nagy elkeseredésemben fordulok Önhöz.Nem tudom mit tegyek.Férjemmel 4 éve ismerjük egymást,3 éve házasok vagyunk,van egy gyermekünk,és napokon belül megszületik a második örökös is.Egy pár napja fekfedeztem férjem telefonkönyvében fúrcsa bejegyzéseket,amire rákérdezve próbálta ésszerűen megymagyarázni,amit eleinte el is hittem,de később szembesültem az igazsággal,nők számai voltak,ismerkedő oldalról.Nem tudom beszélt-e velük,találkozott-e velük,milyen céllal voltak a telefonjában,de másnap már ki voltak törölve.Azzal védi magát,hogy nem tudja,hogy kik voltak már,mert annyi feljegyzés van a tel.könyvben,a felét se tudja ki kicsoda.Az egyik számot a napokban felhívtam,kiderült hogy 2 hete hírdette magát,de csak alkalmi kapcsolatot kereső férfiak jelentkeztek.Már kb.1,5 éve is volt hasonló,de akkor arra fogta,hogy egy haverjánek keresnek nőt,mert egyedül volt.(akkor kb 20 szám volt névvel együtt a zsebében)
A kapcsolatunkról:fiatalabb,mint én,szerintem én voltam az első neki,de már nagyon korán megkérte a kezem,mert gondolom én,hogy elfogadtam kis szépséghibájával(Merevedési gondjai vannak egy balesete miatt,de ha sikerül,aztán nincs gond.Jó vele az ágyban,de nem igazán foglalkozik a másikkal.Semmi előjáték,max az,hogy ha sikerül merev állapotba jutnia,gyorsan benedvesít és kész.Próbáltam már a tudtára hozni,de nem igazán sikerült eddig,ráadásul nem is túl gyakoriak az alkalmak.Jó ha havonta egyszer.Én fiatal vagyok,ő is,és én igényelném nagyon.Ha szóba hozom sokszor felháborodik,de egy kicsit összeszedi magát.Ha alkalmi kapcsolatot akart kialakítani nagyon becsapva érzem magam,mert ha rám nincs energiája,másra miért van?Én meg itt vagyok állapotosan.és ha rajata mult volna,egyszer sem lettünk volna együtt az utóbbi 1 évben,csak a gyerek összehozása címszó alatt.Bizonygatja hogy szeret,hülye volna az életünket felrugni ilyen dolgok miatt.Sokszor megpuszil,ölelget.De én olyan csalódott vagyok.Nem mond igazat tudom,de nem tudom mi állhat a dolog mögött.Ha nem lennének gyerekek elhagynám,mert nem bírom,hogy így átvágjanak.Nagyon fáj.Azt gondoltam az elején,hogy velünk ilyen nem fog előfordulni,de tévedtem.Ön mit tanácsol mit kelllene tennünk,tennem?Aludni sem tudok és sokszor a sírás folytogat.Kiszolgáltatott vagyok úgy érzem.Köszönö,hogy meghallgatott.Tisztelettel várom válaszát.

Kedves Györgyi!
A problémám a következő.
23 éves házasok voltunk,mikor a férjem megcsalt egy nála 17 évvel fiatalabb nővel,egy haverja élettársával.(a nő nem a szépségével foghatta meg)Elmondása szerint a nő felnézett rá ,tisztelte,jókat beszélgettek,és megtörtént a dolog is.
Mikor megtudtam, elzavartam,10 nap különélés után rájöttem ,szeretem, nem válok.
A férjem szakított a nővel, aki sokáig szemétkedett, nem törődött bele.
Én is hibás voltam,hogy ez megtörtént,de változtattunk több mindenen,és jobb lett a házasságunk....
Ez után a szexuális életünk is fellendült,és amíg régen hetente jó ha 1x volt szex,most napi 2 is előfordult,de heti 3 alkalom megvan.
Még mestr. alatt is kívánt,egy jó darabig. Azonban pár hónapja észrevettem, hogy engem jobban érdekel,és kívánom őt,mint ő engem...:( Minden visszafog térni a régi kerékvágásba? Azelőtt ő kevesellte,mára meg már én....érdekes dolog. Nehezen bírom megállni,hogy ne sértődjem meg,vagy hisztizzek emiatt.
Mit tehetek? Törődjek bele?
Azt mondta,a félrelépésénél nem a szex volt a lényeg.
Akkor miért is tette meg?
Olyan jó volt az a szenvedély utána,mint huszonévesen...most meg alábbhagyott az érdeklődése, és ez engem zavar.
A heti 2-3 alkalom most is megvan még, de érzem ,hogy én jobban kívánom őt.
Az aktus is néha elhúzódik,nehezen ejakulál,nem tudom, a kora miatt e, vagy hogy nem kíván eléggé?
Én 43.ő 44 éves.
Várom véleményét ,tanacsát.
Köszönöm Mazsola

Kedves Kincses Györgyi!
16 éves gimnazista leányzó vagyok. Nemsokára szeretném letenni a középfokú angol nyelvvizsgát, s ennek érdekében elkezdtem magántanárhoz járni. Az illető férfi és 51 éves. Mindig is vonzódtam az idősebb férfiakhoz, s gyakori fantáziáim közé tartozott a magántanár-diák viszony. Izgatott a gondolat, hogy kettesben maradok vele. Az első pár óra alkalmával még a kezeim is remegtek, de aztán világossá vált számomra, hogy Ő nem olyan pedagógus, aki kikezdene egy diákjával, s csak gyerekként tekint rám. A legkiválóbb tanár, akit ismerek, – több ilyen tanárra lenne szükség az oktatásban - emellett igazán rendes, normálisan viszonyul a diákokhoz és van humorérzéke, tehát szeretek az óráira járni. Teljességgel rajongom érte, felnézem rá, s már egy hónap elteltével nagyon megkedveltem Őt.
A főbb bonyodalmak egy szép márciusi – a menzeszemet megelőző - napon kezdődtek. Ilyenkor mindig jelentősen megnő a szex iránti vágyam, holott egyébként sem nevezhető alacsonynak a libidóm. (Viszont párkapcsolatom még sosem volt, bulizni se járok valami sűrűn, alkalmi szexuális kapcsolatokat sem létesítek, elsősorban azért, mert ledönteném általa a magammal szemben felállított erkölcsi korlátokat, másodsorban nem szeretnék odáig süllyedni, hogy ócska ribancként emlegessenek abban a városban, melyben élek. Így a helyzetemből adódóan nem tudom kiélni a szexuális vágyaimat, s kénytelen vagyok azokat magamba fojtani. Ez frusztráló számomra.) Az aznapi órán pedig kifejezetten vonzónak találtam a tanárt. Ezt csak fokozta, hogy Ő – nem távolságtartó ember lévén – míg magyarázta az egyik feladatot, egészen közel húzódott hozzám. Nagyon jól esett a közelsége, felizgatott. Halkabban, lágyabban beszélt hozzám, azon a kellemes, férfias hangján. Arca egészen közel került az arcomhoz. Féltem, hogy tekintetem elárulja, mi is játszódik le bennem, ennek ellenére mélyen a nagy kék szemeibe néztem. Ez fokozta bennem az iránta ébredő vágyat. Természetesen a vonzalmam nem talált viszonzásra, én pedig csak vágyakozva fürkésztem tovább arcának és testének minden rezdülését. Szemeim megakadtak ajkain - melyeket oly’ szívesen éreznék ajkaimon - majd élvezettel siklottak lejjebb, végigpásztázván a testét, s elidőzvén a combjainál és ágyékánál, melyre kék színű farmernadrágja izgatóan feszült rá. Igazán beindította a fantáziámat. Még a bugyim is benedvesedett. Kedvem lett volna azon nyomban az ölébe fészkelni magamat, érezni, ahogy teste a testemnek simul.
Ezt a napot követően ez így ment minden órán, s szabadidőmben is egyre többet gondolok rá. Otthon utána keresgélek az interneten, képeket nézegetek róla, folyton Ő jár a fejemben. Sokszor maszturbálás közben is Rá gondolok, vagy a fotóit nézegetem. A legrosszabb viszont, hogy az Ő óráin kívül más tanórákon is sokszor eszembe jut és elkalandozik a figyelmem, nem tudok az anyagra koncentrálni. Ha meglátom más diáklányokkal beszélgetni, különös féltékenység lesz úrrá rajtam. Ha több napig nem látom Őt, érzem a hiányát és igyekszem minél többször, „véletlenül” összefutni vele az iskolánk folyosóján. Ilyenkor már a puszta látványa is teljesen felajz engem. Gyorsabban dobog a szívem, szinte földbe gyökerezik a lábam és remegek. Nagyon kívánatos férfinak találom. Alaposan végigmérem Őt, minden porcikája egyre vonzóbbá válik a szemeimben. Többször azon kapom magam, hogy arról fantáziálok, hogy hatalmasakat, szenvedélyeseket kefélek vele. Nagyon beindít, s bevallom őszintén, kicsit izgat a kora is. Pontosan egy idős apukámmal, ezért olykor elgondolkodom rajta, hogy ez normális érzés e részemről. Egyébként nem képzelem, hogy „halálosan szerelmes” vagyok belé, meg semmi ilyesmit. Nem stílusom belelovalni magamat bugyuta plátói szerelmekbe. Én igazi, viszonzott szenvedélyekre vágyom. Sztárokért sem rajongtam soha, csak olyan emberek iránt ébredt bennem vágy, akikkel nap mint nap kapcsolatba kerültem, akikkel meg volt a személyes kontaktus. Arról már nem tehetek, ha ezek az emberek évtizedekkel idősebbek nálam és házasok. Egyszerűen hozzájuk vonzódom. A kortársaimat észre se veszem, nem tudom őket férfinek tekinteni. Egyébként se sokan próbálkoznak be nálam közülük, többnyire az idősebb korosztály nyilvánítja ki felém tetszését.
10-13 éves koromban egy harmincas évei elején járó férfi tetszett.
14 évesen egy negyvenes tanárom. Nagyon jól tartja/tartotta magát, mindenki 10 évvel fiatalabbnak nézi/nézte a valódi koránál. A legjobb barátnőimmel is megosztottam az érzéseimet, akik saját bevallásuk szerint undorodnak az idősebb férfiaktól és láttam, hogy kicsit furán is néztek rám, de mégis megértőek voltak velem és mindig kiönthettem nekik a lelkemet. Elfogadták, hogy nekem ő a zsánerem és azt azért ők is elismerték, hogy tényleg fiatalabbnak tűnik a koránál. A „tüneteim” nála és a harmincas férfinél is hasonlóak voltak, mint most az 51 éves tanáromnál.
Viszont úgy érzem, ez már tényleg több a soknál. Hiszen az angoltanárom közel 40 évvel idősebb nálam! A barátnőim szerint ez már beteges. Lehet, hogy igazuk van. Ez elgondolkoztatott, s arra a következtetésre jutottam, hogy írok erre az oldalra és kikérem az Ön véleményét.
Normális ez a vonzalom részemről? Érdemes lenne esetleg pszichológushoz fordulnom?
Előre is köszönöm a választ!