H. Kovács Gabriella
Gyászcsoport vezető, Önismereti tréner
Elérhetőségeim:
Telefon: 06-30/228-33-47
E-mail: hkgaby@gmail.com
Honlap: http://kovacsgabriella.weebly.com
Gyászcsoport vezető, Önismereti tréner
Elérhetőségeim:
Telefon: 06-30/228-33-47
E-mail: hkgaby@gmail.com
Honlap: http://kovacsgabriella.weebly.com
A szakértőnk jelenleg nem fogad kérdéseket, ezért csak az eddig neki feltett kérdéseket és az ezekre adott válaszokat tudod megtekinteni!
Bemutatkozás
Mint sokakat, engem is az élet terelgetett a sokéves önismeret felé, melyben elsõsorban a környezetem, gyermekeim visszacsatolásai segítettek. Olyan gazdag és színes életet választottam, amiben megtapasztalhattam a dolgok mélységeit és magasságait egyaránt, amiben az öröm és a bánat, a szeretet és a harag, a boldogság és a csalódottság, a kötõdés és a magány mind-mind helyet kaptak. Az állandó hullámzás, egyensúlytalanság része volt a mindennapjaimnak, melyeket akkor inkább tehernek, mint lehetõségnek éltem meg. Mára ez a felfogás megváltozott. Szeretem megkeresni egy adott élethelyzet ajándékait is. Az egyéni és csoportos munkák kapcsán értettem meg, mekkora adományai vannak a sorsnak. Ezektõl a tapasztalatoktól váltam azzá, aki most vagyok, és gyûjtöm folyamatosan tovább õket, magam és mások fejlõdésének javára.
Két gyermekem van, egy mára már felnõtt nõ, és egy kamasz fiú. A gyermekeim, a családom, a munkám, és az élet számos lehetõséget kínált számomra, hogy növekedhessek. A mentõknél eltöltött éveim alatt volt lehetõségem az emberi fájdalomba, az élet törékenységébe belelátni. Megtapasztalni a pillanat és a kimondott szó súlyát. Mint mindenki, én is kaptam jót, rosszat, hideget, meleget. Olykor adott az élet, máskor elvett. Társakat, barátokat... A képzések, a szakmai tapasztalatok keretbe foglalták az életemet. Szerencsésnek tartom magam, hogy a nehézségeknek köszönhetõen a munkám a hivatásom is. A kineziológia, a különféle masszázs és relaxációs technikák, a veszteség feldolgozó, és egyéb továbbképzéseknek köszönhetõen megtanultam támogatólag jelen lenni abban az intim közegben, ami a találkozók alkalmával létrejön, hisz így tudok segítõ kezet nyújtani a hozzám fordulóknak.
Hiszek abban, hogy minden ember eredendõen rendelkezik azzal a belsõ erõvel és képességgel, amivel meg tudja változtatni önmagát és jobbítani tudja életét. Fontosnak tartom, és tiszteletben tartom az egyén szabadságát.
Igyekszem nyitott kézzel, nyitott szívvel szeretni…
"Egy könyörületes személy látta, hogyan küszködik egy pillangó, hogy kiszabadítsa magát a bábból. Segíteni akart neki. Nagyon gyengéden, szálanként bontogatva kitágította a lyukat, kialakított egy kijáratot. A pillangó kiszabadult, kibújt a bábból, bizonytalanul bukdácsolt, de nem volt képes repülni. Ez a könyörületes személy valamit nem tudott. Ez pedig az, hogy csak a megszületés, a kibújás küzdelme során tudnak annyira megerõsödni a szárnyak, hogy repülni lehessen velük. Ez a pillangó - megrövidített életét a földön vergõdve töltötte, és soha sem ismerte meg a szabadságot. Sosem élt igazán.
Én úgy mondom: nyitott kézzel szeretni.
Ez egy olyan tapasztalat, ami lassan ért meg bennem, a fájdalom tüzében és a türelem vizében kovácsolódva. Azt tapasztalom, hogy muszáj felszabadítanom azt, akit szeretek, mivel, ha görcsösen ragaszkodom hozzá, rácsimpaszkodok, vagy megpróbálom irányítani, azt veszítem el, akit megtartani próbálok. Ha én megpróbálok megváltoztatni valakit, akit szeretek - mivel úgy érzem, én tudom, milyennek kéne lennie - akkor egy nagyon értékes jogától fosztom meg: A jogtól, hogy felelõsséget vállaljon saját életéért, választásaiért, döntéseiért, létformájáért. Valahányszor ráerõltetem a kívánságomat, vagy akaratomat, vagy megpróbálok hatalmat gyakorolni fölötte - megfosztom a fejlõdés és a felnõtté érés teljes lehetõségétõl.
Saját birtoklási vágyammal korlátozom, még akkor is, ha jó szándékkal teszem ezt.
A legkedvesebben óvó cselekedeteimmel is csak korlátozni és sérteni tudok. Védelmem, vagy túlzott figyelmességem, a szavaknál ékesszólóbban mondja a másik személynek: Te képtelen vagy magadra vigyázni, nekem kell veled törõdnöm, vigyáznom rád, mert te az enyém vagy, én vagyok érted felelõs!" Ahogy tanulom és gyakorlom, egyre inkább tudom mondani annak, akit szeretek, hogy:- Szeretlek téged, értékellek téged, tisztellek és bízom benned, hogy birtokában vagy, illetve ki tudsz fejleszteni magadban olyan erõt, képességet, hogy mindazzá váljál, ami lehetséges számodra, - ha én nem állok az utadba.
Annyira szeretlek, hogy teljesen felszabadítalak, hogy egymás mellett sétáljunk örömben és bánatban.
Együtt fogok veled érezni, ha sírsz, de nem foglak arra kérni, hogy ne sírj.
Törõdni fogok a szükségleteiddel, támogatni foglak, de nem tartalak vissza, amikor már egyedül tudsz menni.
Mindig készen fogok állni, hogy veled legyek bánatodban, magányodban, de nem fogom elvenni tõled.
Igyekezni fogok, hogy figyeljek a szavaidra, azok jelentésére, de nem ígérem, hogy mindig egyet fogok veled érteni.
Néha dühös leszek, és akkor ezt olyan nyíltan fogom neked megmondani, hogy ne kelljen a különbözõségeink miatt elutasítást, vagy elidegenedést éreznem.
Nem tudok mindig veled lenni, nem hallom meg mindig, amit mondasz, mert van, amikor magamra kell, hogy figyeljek, magammal kell, hogy törõdjek, és ilyenkor is olyan õszinte leszek veled, amennyire tudok.
Tanulom, hogy ki tudjam ezt fejezni azoknak, akiket szeretek, akikkel törõdök, - akár szavakkal, akár azzal, ahogyan létezem másokkal, és magammal.
Ezt úgy hívom, hogy nyitott kézzel szeretni.
Nem vagyok képes mindig távol tartani a kezemet a bábtól, de már egyre jobban megy."
Carl Rogers
Amennyiben szükségesnek érzed, fordulj hozzám bizalommal!
Telefon: 30/228-3347
Email: hkgaby@gmail.com
Egyéb cikkeimet önismereti témában a belsoter.hu oldalon olvashatjátok.
.jpg){kind=small}