Frank Orsolya
Pszichológus, családi kommunikációs szakértő
Pszichológus, Gordon-instruktor
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING
Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer?
Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel.
Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt:
Elérhetőségeim:
E-mail: posta@arete.hu
Honlap: http://www.szeresdjol.hu
Pszichológus, családi kommunikációs szakértő
Pszichológus, Gordon-instruktor
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING
Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer?
Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel.
Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt:
Elérhetőségeim:
E-mail: posta@arete.hu
Honlap: http://www.szeresdjol.hu
Témakörök ►
összes téma
9 éves
akit aa megcsalás szele megcsapott
alkoholfüggés
anyós
autizmus
birtokló szülõk
büntetés
családi kapcsolatok
családi kommunikáció
családi rendszerek
csecsemõ
dackorszak
daganatos beteg
döntés
döntések
életvezetés
fejlõdés
felelõsségvállalás
felnõtt gyerek
férfi-nõ kommunikáció
gyerekek
gyereknevelés
gyereknyelv
gyerekvállalás
gyermekek félelmei
gyermeki fejlõdés
gyermeknevelés
halál
halálfélelem
hasfájás
házasságcsapda
iskola
iskolakezdés
kamaszkor
kapcsolati gyász
kétéves gyerekek
komfortszoptatás; digitális gyermekvédelem; altatás; testmozgás
kommunikáció
konfliktuskezelés
kötõdés
krízis
megváltozott családi helyzet
mentális egészség
mozaikcsaládok
nagyszülõhöz fûzõdõ viszony
nõi szerep
önismeret
önkielégítés
önsorsrontás
ovis gyerek
ovis kor
ovisok
ovisok gondjai
óvoda
óvodás korú gyerekek
óvodaválasztás
párkapcsolat
patchwork - családok
patchwork családok
pszichiáter
pszichológushoz fordulni
pszichoterápia
ragaszkodás
serdülés
serdülõ
serdülõk
serdülõkor
sorskönyv
stabilitás
személyiségfejlõdés
szeparációs szorongás
szerelem
szexuális fejlõdés
szexualitás
szobatisztaság
szófogadás
teljesítmény-szorongás
terápia
testvér fogadása
testvérféltékenység
titok vagy nem titok a családban
totyogó; alvás; szülõ érzései
válás
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Székletvisszatartás szorongás
Tisztelt Orsolya!Alábbi problémával fordulok Önhöz. Kislányom jelenleg 3 éves. Egészséges, mindent megért. De amit kérek tőlle, azt 100 x el kell mondanom neki, és 101x-re sem úgy és azt csinálja amit kérek tőle. Ezt elég nehezen viselem. Baj nincs vele, orvosok kóros elváltozást nem állapítottak meg sem a hallásával sem mással. Ikrek jegyben született benne van egyszerre a kisördög és az angyalka is. De leginkább az első. Amúgy alapvelőlegesen vidám, huncut és ravasz. Beszélni is beszél. Ugyan néhány hangot nem ejt ki szépen, gondolom ezzel később beszédfejlesztőre kell vinnem. De amit mond és akar azt meg szépen kitudja mondani. Úgy érzem, hogy ez csak szelektív. A dologhoz hozzá tartozik, hogy márciusban elvesztettem az állásomat és azóta ideges vagyok, állást nem találok végzettséggel. Kereskedelemben sem tudok elhelyezkedni és 3 műszakot vállalni, mert nincs aki menjen a gyerekért. Próballok ennek ellenére nyugodt, higgadt maradni, de azóta nem sikerül. A gyerek eddig 3-4 naponta kakil, már teljesen szobatiszta lett, mikor egyszer csak elkezdett éjszaka és nappal is bepisilni, későn szól. Pedig tudja jelezni. Már magától is ráül a bilire vagy a w.c-re. Kaki ügyben is szenvedünk, 1 hétig nem volt kakija, vittem orvoshoz, 3 napig kapta a beöntést, aztán 4. nap belázasodott. 1 napig volt láza, utánna semmi. Hashajtók , sem hajtják ki belőlle. Teljes étrend változás meg van, sok gyümölcs, rost, folyadék. Hashajtónak a Laevolacot és paraffin olajat használjuk, de semmi. Tamarinlax lekvár sem használ már, glicerines kúpot előbb kinyomja, mint a kakit, pedig jól felhelyezem szegénykémnek. Itt már arra gondolok, hogy lelkileg van nála, hogy mostanában sokat kiabálok vele a fenti helyzet miatt és már nem vagyok türelmes. Pedig szegény nem tehet róla. Úgy sajnálom szegényt ilyenkor és bezzeg lelkiismeret furdalásom van ilyenkor. Már a bölcsödében is bepisilt ma, és azt mondta a gondozó néniknek, hogy anya kiabál velem, mert rossz vagyok. Hogyan hozhatnám helyre mielőbb a dolgot??? Segítsen kérem. Megpróbálok a jövőben türelmesebb lenni. De szeretném azt is, ha ő is elsőre, de legfeljebb másodszorra megcsinálná szépen amit kérek tőle. Meg kell értenie neki is, hogy mindenkinek a helyzetét megkönnyítené, ha szótfogadna. Szeretném ha kiegyensúlyozott , vidám és huncut gyerek lenne továbbra is. Mielőbb a kaki ügynek rendeződnie kell, mert nem szeretném kórházba vinni műtétre. Nem szeretnék odáig eljutni. Már leültem vele sokszor és szépen, nyugodtan elmondtam neki, hogy mi a helyzet, mi helyes és mi nem. Mit miért kell. Van amikor úgy látszik, hogy megértette, de aztán csinája előről a dolgokat ( azt, hogy nem fogad szót. ). Már alakítottam ki bünti sarkot, hogy nem csinálhat azt amit szeretne pl: film nézést...stb) De nem használ. Kétségbe vagyok esve. Hogyan vehetem rá, hogy csinálja meg amit kérek. Hiába kérdezem nap mint nap, mi volt a bölcsiben, nem mesél. Csak azt mondja, hogy nem. Vagy azt, hogy kakaót evett és kakaót játszott. Várom mielőbbi válaszát, egy aggódó anyuka.
Kedves Levélíró!
Ha újraolvassa saját levelét, akkor Ön is látni fogja, hogy milyen sokszor leírta, hogy a hároméves, bölcsis kislányánál az észérvekkel való magyarázat NEM VÁLIK BE. Nem működik. Elmondja neki, kéri, magyarázza, mégsem. Ez azért van, mert az ilyen korú gyerekek még nem úgy gondolkodnak, mint a felnőttek. Az agyuknak még nem azt a részét használják, amit mi, mivel az az agyi terület még nem is kellően érett náluk. A hat évnél kisebb gyerekek még varázslatban, fantáziában, mesékben gondolkodnak és még ha látszólag meg is értik az ésszerű összefüggéseket, akkor sem ez irányítja a viselkedésüket. Egy ilyen korú gyereknek még csak minimálisan kell "szót fogadnia". És főleg nem fog szót fogadni akkor, amikor pontosan érzi, hogy a családban nagy a baj, hogy Anya kiabál, semmi sem a régi. Egyetlen vágya van: együtt lenni kettesben, biztonságban, örömben. Arra ő még nem képes, hogy egy magyarázatot megértsen és ennek alapján elhatározza, hogy mostantól ezt vagy azt teszem vagy nem teszem. Öt perc múlva elfelejti. Még nem erre való az agya. Ő még arra van "drótozva", hogy csak játsszon, fantáziáljon, mesét hallgasson, homokvárat építsen, abba mindenfélét beleképzeljen és csak játsszon, játsszon és játsszon. A büntető sarokra sincs az égvilágon semmi szükség: nemigen ért többet belőle, mint hogy anyukám valamiért nem jó hozzám néha. Ebben a korban a gyerekek még csak 2-3 apró szabályt tudnak betartani, azt is inkább csak mint afféle szokást vagy szertartást, és azt is inkább felnőtt segítséggel. Ilyenkor még mindent játékosan és lehetőleg együtt kell csinálni. Ha akarunk is apró szabályokat és jó szokásokat tanítani, azt mindig együtt, szertartás-szerűen és játékosan kell csinálni ebben az életkorban, legalább 6-7 éves koráig.
A széklet visszatartása tipikus szorongásos tünet, nem lehet rajta műtéttel segíteni. Akkor fog rendeződni, ha érzelmileg nyugodt, rendezett helyzet lesz, ha a kislány békességben és érzelmi melegben fog élni. Ehhez nem szükséges, hogy Ön munkát kapjon, de ha a büntetést, kiabálás, szófogadás követelés megszűnik, és a hangsúly a játékra, az összebújásra, együtt mesélésre, ölben ülésre helyeződik át, akkor máris könnyebb lesz az élete. A bepisiléssel sincs más teendő, mint továbblépni, azt mondani, előfordul, semmi baj, és reménykedni, hogy minél hamarabb békés, meleg érzelmi környezet veszi majd körül ezt a nagyon fiatal kisgyereket.
Tudom, hogy az Ön helyzete most nagyon nehéz, de talán sikerül könnyebbségnek felfogni, hogy a gyereket nem kell "megnevelni", nem kell nála semmit "elérni", nincs más elvárás, mint hogy boldog legyen. Teljesíteni ráér majd iskolás korától, akkor is csak fokozatosan.
Minden jót!
Frank Orsolya
2013-10-27 00:10:15
Ha újraolvassa saját levelét, akkor Ön is látni fogja, hogy milyen sokszor leírta, hogy a hároméves, bölcsis kislányánál az észérvekkel való magyarázat NEM VÁLIK BE. Nem működik. Elmondja neki, kéri, magyarázza, mégsem. Ez azért van, mert az ilyen korú gyerekek még nem úgy gondolkodnak, mint a felnőttek. Az agyuknak még nem azt a részét használják, amit mi, mivel az az agyi terület még nem is kellően érett náluk. A hat évnél kisebb gyerekek még varázslatban, fantáziában, mesékben gondolkodnak és még ha látszólag meg is értik az ésszerű összefüggéseket, akkor sem ez irányítja a viselkedésüket. Egy ilyen korú gyereknek még csak minimálisan kell "szót fogadnia". És főleg nem fog szót fogadni akkor, amikor pontosan érzi, hogy a családban nagy a baj, hogy Anya kiabál, semmi sem a régi. Egyetlen vágya van: együtt lenni kettesben, biztonságban, örömben. Arra ő még nem képes, hogy egy magyarázatot megértsen és ennek alapján elhatározza, hogy mostantól ezt vagy azt teszem vagy nem teszem. Öt perc múlva elfelejti. Még nem erre való az agya. Ő még arra van "drótozva", hogy csak játsszon, fantáziáljon, mesét hallgasson, homokvárat építsen, abba mindenfélét beleképzeljen és csak játsszon, játsszon és játsszon. A büntető sarokra sincs az égvilágon semmi szükség: nemigen ért többet belőle, mint hogy anyukám valamiért nem jó hozzám néha. Ebben a korban a gyerekek még csak 2-3 apró szabályt tudnak betartani, azt is inkább csak mint afféle szokást vagy szertartást, és azt is inkább felnőtt segítséggel. Ilyenkor még mindent játékosan és lehetőleg együtt kell csinálni. Ha akarunk is apró szabályokat és jó szokásokat tanítani, azt mindig együtt, szertartás-szerűen és játékosan kell csinálni ebben az életkorban, legalább 6-7 éves koráig.
A széklet visszatartása tipikus szorongásos tünet, nem lehet rajta műtéttel segíteni. Akkor fog rendeződni, ha érzelmileg nyugodt, rendezett helyzet lesz, ha a kislány békességben és érzelmi melegben fog élni. Ehhez nem szükséges, hogy Ön munkát kapjon, de ha a büntetést, kiabálás, szófogadás követelés megszűnik, és a hangsúly a játékra, az összebújásra, együtt mesélésre, ölben ülésre helyeződik át, akkor máris könnyebb lesz az élete. A bepisiléssel sincs más teendő, mint továbblépni, azt mondani, előfordul, semmi baj, és reménykedni, hogy minél hamarabb békés, meleg érzelmi környezet veszi majd körül ezt a nagyon fiatal kisgyereket.
Tudom, hogy az Ön helyzete most nagyon nehéz, de talán sikerül könnyebbségnek felfogni, hogy a gyereket nem kell "megnevelni", nem kell nála semmit "elérni", nincs más elvárás, mint hogy boldog legyen. Teljesíteni ráér majd iskolás korától, akkor is csak fokozatosan.
Minden jót!
Frank Orsolya
2013-10-27 00:10:15
Olvasói értékelés: nincs még értékelés