
Dr. Eszlári Péter
Szülész-nőgyógyász
Szülész-nőgyógyász
Témakörök ►
összes téma
abortusz után
abortusz utáni teherbeesés
afp
akne
alacsony testsúly és teherbeesés
alhasi fájdalom
allergia
antibiotikumos kezelés
aranyér várandósan
bakteriális fertõzés
bartholini cysta
bartholini tályog
bélgáz
bmi index
candida
chlamydia fertõzés
cikluszavar
ciszta
condyloma
conisatio
covid
császármetszés után
császármetszés utáni házasélet
cukor háztartási zavar
cukorbetegé
cukorbetegség
cytológia
deréktáji fájdalom
egyéb kérdések
elváltozás
emlõ
emlõcysta
emlõfájdalom
emlõfeszülés
endometriosis
endometrium vastagság
erõs vérzés
fájdalmas együttlét
fájdalom
felkészülés a terhességre
fertõzés
fibro
fogamzásgátlás
fogamzásgátló
fogamzásgátló és más gyógyszer
fogamzásgátló szedése
fogamzásgátló tabletta helytelen szedése
fogamzásgátló tabletta mellékhatásai
fogamzásgátló tabletta váltása
fogamzásgátló tbl közti vérzés
folyás
galactorrhoea
gátprobléma
gátseb
genetikai vizsgálat
gombás fertõzés
gombás fertõzés várandósan
gyógyszer szedése várandósan
gyógyszerkölcsönhatás
h1n1 védõoltás
haematometra
hajhullás
hashimoto
hasi elváltozás
hasi fájdalom
helyi érzéstelenítõ hatása a magzatra
hólyagsérv
homeopátia
hormonkészítmény
hormonszint
hormonvizsgálat
hpv
húgyhólyag gyulladás
hüvely
hüvelyfali cysta
hüvelyfertõzés
hüvelyflóra
hüvelykúp
hüvelyszárazság
hyperplasia
ikerterhesség
infliuenzia elleni védõoltás
inseminatio
inzulinrezisztencia
izotopos vizsgálat hatása a magzatra
kábítószer
kismedencei fájdalom
klimax
kontaktvérzés
kontraszt anyag ivása terhesen
kóros cytológia
köztivérzés
labor
leletelemzés
mûtét
mûtét utáni problémák
magas prolaktin szint
magzat nem kellõ növekedése
meddõség?
meddõség
méh heg repedés
méhen kívüli terhesség
méhfájdalom
méhgyulladás
méhnyálkahártya
méhszájseb
mellfájdalom
menopauza
menses
menses alatti fájdalom
menses alatti problémák
menses eltolása
menstruáció eltolása
mesnses
missed ab
molaterhesség
myoma
nst
nyirokcsomó
orgazmus hiánya
ovulációs teszt
pajzsmirigy betegség
pcos
peteérés
peteérés kiszámítása
petefészek cysta
petefészek fájdalom
polyp
progeszteron elégtelenség
rákszûrés
rendszertelen menstruáció
rendszertelen vérzés
síkosító
spermavizsgálat
spirál
sterilizáció
sterilizálás
sürgõsségi tabletta
szexuális aktus
szexuális vágy
szoptatás
szoptatás alatti menstruáció
szõrösödés
szövettan
szülés
szülés utáni problémák
szülés utáni vérzés
szúró fájdalom
tályog
tampon
táppénz
teherbeesés 40 év felett
teherbeesés elmaradása
teherbeesés elõtt
tejelválasztás
terhes hasgörcsök
terhesen gyógytea
terhesség
terhesség?
terhesség alatti problémák
terhesség elõtt
terhességi polyp
terhességi teszt
terhességi tünetek
terhességmegszakítás
terhesvitamin
testzsír százalék
torna
toxémia
toxoplasma fertõzés
túlsúly
uh lelet
ultrahang
vastag endometrium
védekezés 50 év felett
védekezés elmaradása
védõoltás
vércsoport
vérvétel
vérzéskimaradás
vérzéskimaradás szoptatás alatt
vérzészavar
vetélés
vírusos fertõzés
viszketés
vizelési panaszok
vizelet
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Spermiumot és (petesejtet)károsító tényezõk csak nehezített fogantatást okozhatnak vagy a gyermek egészségére is kihathatnak?
Tisztelt Doktor Úr!
Kérdésem röviden:
Gyermekvállalás előtt állok?
Azt szeretném kideríteni, hogy a káros tényezők "csak" nehezítettfogamzást eredményezhetnek, vagy esetleg kihatással lehetnek az utód egészségére.
Tehát az utód mindig tiszta lappal indul és a terhességtől számítva alakul a gyermek egészsége, vagy már a fogantatás előtti dolgok is számítanak?
Sajnos minden orvos és minden interneten található cikk mást mond.
Kérdésem oka hosszasan kifejtve (bocsánat, ha túl hosszú):
Pánikbeteg vagyok és egyik legnagyobb félelmem, hogy beteg gyerekem lesz és főleg, hogy az én hibámból.
Ez a félelem csak tavaly derült ki számomra.
Szakemberrel dolgozunk a félelmemen.
21 éve szedek Rexetint (paroxetin) és Ataraxot (Hidroxizin-hidroklorid).
Kételyeim ott kezdődtek hogy ráakadtam az interneten egy cikkre, ahol Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő szerint ha a férfi antidepresszánst szed ez megnövelheti a szabad gyököket ami emelkedett spermium DNS fragmentációt okozhat.
Amennyiben fogantatás történik, megnő az esély különböző problémákra, például genetikai betegségekre a gyermeknél.
Máshol még a méhen kívüli terhességet is említik.
(Több más helyen mindössze csak azt írják, hogy csökken a terhesség esélye, azt nem írják, hogy terhesség esetén gondot okozhat a gyermek egészségében).
Megoldásként a vitaminokat és az antioxidánsokat említi.
Nagyon megijedtem és elkezdtem különböző orvosokat kérdezni, például genetikusokat, pszichiátereket, nőgyógyászokat, andrológusokat, gyógyszerészeket.
Körülbelül 30 orvost kérdeztem.
A nagy többség azt írta hogy ez nehezítheti a fogantatást de a gyermek egészségére nem hat.
Kb. 2-3 orvos nem tudott nyilatkozni, de 3 orvos nagyon rám ijesztett.
Egy pszichiáter azt mondta hogy a az Atarax-al semmi gond de a Rexetin-ből a paroxetin hatóanyag jelen van minden egyes spermiumban, a gyermek függő lesz és amikor megszületik szorong és sír megállás nélkül szóval, álljak le róla mindenképpen.
Egy gyógyszerész azt mondta, hogy a Rexetin-nel nincs gond, de az Atarax-ról álljak le, mert nem mindegy hogy a gyermeknek milyen immunrendszere lesz.
Egy gyógyszerész, homeopata azt mondta hogy mindenképpen álljak le mindkettővel, mert kezel most 2 olyan gyereket akinek az anyukája és az apukája is szed antidepresszánst és a 2 gyereket nem lehet egyedül hagyni mert konkrétan „megölik” egymást.
Felhívtam a volt pszichiáterem aki 21 évvel ezelőtt felírta nekem ezt a 2 gyógyszert.
Ugyanezt megkérdeztem tőle körülbelül 2003-ban, 2014-ben és 2023-ban újra.
Mindig ugyanazt válaszolta, hogy rengeteg férfi és női betegének követte az útját, akik folyamatos évekig tartó gyógyszeres kezelés alatt állnak és idáig mindenkinek egészséges gyermeke született, nem tud kirívó esetről.
A saját lányának is írt fel gyógyszert terhesség alatt és szerinte ez teljesen rendben van.
A betegtájékoztatókban leírtak sem nyugtatnak meg:
Rexetin:
"Állatkísérletekben a paroxetin negatívan befolyásolta az ondó minőségét. Ez elméletileg hatással lehet a termékenységre, azonban a humán termékenységre kifejtett hatást mindeddig nem figyeltek meg."
Atarax:
"Az Atarax kezelés ideje alatt megfelelő fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a fogamzóképes korú nőknek és férfiaknak egyaránt a terhesség megelőzése érdekében."
Egy orvos aki online felületen kérdésekre válaszol, végzettségét tekintve:
ÁLTALÁNOS ORVOS, SZÜLÉSZ-NŐGYÓGYÁSZ SZAKORVOS, HUMÁNGENETIKUS, EPIDEMIOLÓGUS, DIABETOLÓGUS, FARMAKOLÓGUS, HOMEOPATA ORVOS szerint a spermiumok károsodása sohasem okoz magzati rendellenességet. Így volt ez Hirosímában, Nagaszakin és Csernobilban is, ahol a sugárzástól sem lett nagyobb a csírasejt károsodásra visszavezethető magzati rendellenességek kockázata. Egyes gyógyszerek csak a méhen belül fejlődő magzatra lehetnek kártékony hatással.
Az Ő véleménye szerint a jelenlegi antidepresszánsok nem magzatkárosítóak, bár itt kifejezetten a gyógyszerszedő nőkön van a hangsúly és nem a férfiakon a spermiumok által.
Ez az orvos több cikket és tanulmányt írt, hadd idézzek tőle e témát illetően:
"A Hirosima, Nagaszaki elleni atomtámadás, valamint a csernobili erőmű-katasztrófa, meglepő módon, nem növelte a veleszületett rendellenességek kockázatát a térségben.
A jelenség magyarázata, hogy a genetikailag károsodott spermium nem tud megtermékenyíteni, és a genetikailag károsodott petesejt nem megtermékenyíthető.
A sugárterhelés vélhetően olyan kevés terhest ért el kritikus dózisban, hogy statisztikailag szokatlan eltérést nem sikerült kimutatni, ami nem jelenti azt, hogy nem fordultak elő ilyen esetek.
" Forrás címe: Teratológia 1. rész
Ha ez igaz, akkor ebből az következik, hogy a gyermek egészségére a fogantatástól vagy a beágyazódástól kell vigyázni és a korábbi szülői életmódbeli előzmények nem számítanak.
Nekem személy szerint a következőket írta még: " dr. Czeizel Endre és én bizonyítottuk be azt, hogy a férfi ivarsejt károsodás nem tud rendellenességet közvetíteni. Ennek részleteit a Lege Artis Medicinae folyóirat 1991. évi számában találja meg. Elek Cs, Czeizel E.: Germinális Mutációk Magyarországi Felügyelete címmel.
A dolgozat a világot bejárta, előadást tartottam róla Prágában, majd Sydney-ben is.
Hirosíméban ls Nagaszakiban ezt a kérdést két amerikai tudós vizsgálta Neel, Shull) és egy indiai (Sankararayanan).
Eredményük hasonló volt."
A problémámat nehezíti, hogy sajnos dohányzok is bár az átlag dohányosoknál sokkal kevesebbet szívok (naponta 3 szál hagyományos cigaretta és kb. 5 szál hevítéses cigaretta).
A hevítéses cigaretta tényleg kevésbé ártalmas?
Ezzel kapcsolatban is megkérdeztem ezt az orvost:
"
Tisztelt Doktor Úr!
Szeretnék érdeklődni, ha a férfi ivarsejt károsodás nem tud rendellenességet közvetíteni, akkor miért mondják, hogy a férfi dohányzása árt a babának és miért mondják, hogy szükséges 3 hónap felkészülés a fogantatás előtt?
Mennyit számít férfi és női oldalról a fogantatás előtti életmód?"
Válasz:
"Tisztelt Uram, tény, hogy fejlődési rendellenességet nem tudott okozni sem Hirosima, sem Nagaszaki, sem Csernobil, Nem tud okozni sem gyógyszeres, sem sugárkezelés.
Meddőséget viszont igen.
Ezért szoktuk javasolni a dohányzás mellőzését és az alkoholfogyasztás normális keretek között tartását"
Tavaly voltam genetikai tanácsadáson:
A legfontosabb válasz, amit kaptam:
"A fenti gyógyszerek szedése nem okoz magzati károsodást, közvetlen teratogén (magzatkárosító) hatásuk nem ismert.
Szükség szerint, szakorvosi javallatra ezek a gyógyszerek akár terhesség alatt is szedhetőek."
A tanácsadáson belül feltettem további kérdéseket, ahol megemlítettem bizonyos egészségkárosító, spermium károsító tényezőket, hogy nehezített fogantatást okozhatnak- e, vagy a gyermek egészségére is hathat-e.
Negatív tényezők például:
- gyógyszerek (volt homeopata orvos, aki szerint ezeket ki kell vezetni a szervezetemből)
- mozgásszegény életmód, ülőmunka (mostanában nem volt se időm, se kedvem mozogni viszont 8-10 órákat ültem az irodámban)
- dohányzás (napi 4-6 szál vegyesen normál cigi és hevítős cigi)
- mobiltelefon, wifi, elektroszmog (olyat is írtak, ha egészséges utódokat szeretnék, akkor ne hordjak telefont zsebben). Sajnos nagyon gyakran van nálam a mobilom és gyakran megyek fel a netre.
- stressz (az elmúlt 1 évben egy komoly lelki válságban vagyok ez miatt, talán kezdek kijönni belőle. Egy orvos azt mondta, hogy „a DNS egyéb módon is hordoz információt, ezt epigenetikának hívják és ebből kifolyólag az apát érő stressz hatással lehet az utódra”)
(valahol azt írták, hogy stressz hatására úgy sérül a spermium, hogy az utód idegileg gyengébb lesz)
-fertőzések
- herék túlmelegedése (láz, szauna, termál víz)
- a stressz hatására évek óta magas a prolaktin szintem, ezért alacsony a libidóm és az elmúlt 1 évben ez mégrosszabb lett. Amikor tartósan nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok, akkor viszont nincs semmi gond a libidómmal.
Az ilyen jellegű hormonális gondok okozhatnak gondot a gyermek egészségében (nem lesz esetleg hormon zavaros vagy meleg)?
Az igaz, hogy a petesejt válogat a spermiumok közül és hogy nem a leggyorsabb, hanem a legegészségesebb fog termékenyíteni? A genetikai tanácsadóm szerint igen.
Egy orvos szerint a vér-here gát relatíve védi a spermiumokat az apai szervezetet ért károktól.
A genetikai tanácsadáson, ahol minden fentebb említettre azt mondták, hogy nehezített fogantatást eredményez, de kiemelték, hogy a dohányzás az rossz (napi pár szál cigi).
De ha a spermiumok károsodása nem egyenlő beteg gyermek, akkor mi vele a baj?
Rengeteg dohányos apának van egészséges gyermeke. Sőt dohányos anyának is.
Közben meg olyanokat állítanak az orvosok az interneten, hogy a dohányzó apák gyermekei nagyobb eséllyel lesznek asztmások és rákosak.
Létezhet ilyen?
Nem szeretném, ha a gyermekem mondjuk azért lenne 20 évesen rákos, mert én tehetek róla.
Kérdeztem a genetikai tanácsadótól is és több orvostól is, hogy mennyek-e spermavizsgálatra, de egybehangzóan többen is azt mondták, hogy felesleges, mert az nem derül ki, hogy egészséges lesz-e a gyermek, csak az, hogy mennyire vagyok termékenyítőképes.
De akkor máshol miért írják, hogy 30 %-os DNS-fragmentáció felett nő az esélye a koraszülésnek, a vetélésnek és a genetikai betegségeknek, illetve a méhen kívüli terhességnek?
Ha a spermiumok károsodása nem okoz magzati rendellenességet, akkor mire való a 3 hónap felkészülés férfinál is?
Olvastam Dr Czeizel Endre Az egészséges utódokért című könyvéből a fontosabb részeket, de ez a könyv inkább megrémisztett, mint megnyugtatott, szóval inkább eltettem a francba.
Olyanokat tárgyalnak benne, hogy összefüggés van a bölcsőhalál, a rendellenességek és aközött, hogy a peteéréshez képest hány nappal előbb vagy később történt a közösülés, meg hogy melyik hónapban született a gyerek.
Az interneten több cikket is olvastam, ahol a spermiumokat károsító tényezőket állatkísérletekkel igazolják.
Doktor Czeizel Endre szerint viszont az állatkísérletek eredményeit nem lehet alapul venni.
Például „a Contergan a patkányoknál nem okozott rendellenességet, embernél viszont súlyos végtag hiányt eredményezett.
Az aszpirin patkányoknál súlyos anomáliát vált ki, embernél pedig semmilyen rendellenességet nem okoz.”
Viszont leírja azt is, hogy „az ondósejt képződés alatti sejtosztódást szűrőként is elfogadhatóak, melyeken a károsodott sejtek fennakadnak.
A sérült sejtek általában kiválogatódnak és nem jutnak el a megtermékenyítés lehetőségéhez. Az ondó sejt képződés károsodása tehát elsősorban átmeneti meddőséget okoz.”
Olvastam olyat is, hogy a születendő gyermeket csak azok a tényezők befolyásolják, amik a szervek fejlődésének időszakában történnek.
Egy nő az idő alatt lett terhes, hogy 2 héten keresztül nyaralt, minden nap részeg volt, dohányzott és antihisztamint is szedett a meglévő bajára és ezután aggódott a gyermek egészségéért.
Az orvosa közölte vele, hogy nem lehet semmi gond, mert mert ez idő alatt még be sem tudott ágyazódni.
Hallottam olyanról is hogy egypár egy görbe estén hozták össze a gyermeküket.
Egy hét múlva is csúnyán berúgtak, de 3 hét múlva pozitív lett a teszt.
Nagyon féltek de az orvos azt mondta hogy ebben az időszakban még nem árt.
Az is foglalkoztat, hogy miért van manapság annyi problémás "hülyegyerek"?
Neveltetés, vagy egészségügyi oka van ennek?
Attól is tartok, hogy a pánikbetegséget örökölheti a gyerek bár anyukám pánikbeteg és a nővérem nem örökölte, csak én.
Feleségem családjában vannak mentális betegségek (anyósom), de szerencsére az 5 testvér közül csak egy örökölte, ő viszont kisgyermek kora óta problémás.
Ez inkább genetika vagy nevelés, környezeti tényezők kérdése?
Egy pszichiáter azt írta nekem, mikor megkérdeztem, hogy a gyógyszerek okoznak-e gondot, hogy az nagyobb bajt okozhat a babának, ha a férfi depressziós.
De ezt meg hogyan?
A Facebookon több olyan csoportban vagyok, ahol pánikbeteg emberek vannak.
Feltettem ott is kérdésem hogyha apa gyógyszert szed árt e az utódnak?
Olyan válaszokat kaptam hogy például:
- „semmi köze hozzá 4 egészséges gyermekem van”
- „ Fiam huszonöt éves és teljesen egészséges”
- „5 vagyunk testvérek mind egészségesek vagyunk, anyánk mind az 5 terhesség alatt levél számra szedte a xanaxot”
De valahogy ezek nem nyugtatnak meg.
Csak egy dolog vígasztal, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vitaminokat, természetes antioxidánsokat szedek, ami mellett a sok stressz, a kevés dohányzás és a 21 éve tartó gyógyszerszedés ellenére is alig vagyok beteg, és egyáltalán nem szoktam fáradt lenni, a labor értékeim elfogadhatóak.
Az alábbi készítményeket fogyasztom régóta, de mivel széles a skála ezért a legtöbből nem szedem be a teljes napi adagot csak töredéket:
- Gal multivitamin komplex (normál napi adag)
- Szent Györgyi albert retard c vitamin (2x1000g)
- Noni
- Immunex alga
- Virágpor
- méhpempő
- Szőlőmag és héj örlemény
- CBD olaj
- Omega 3
Az igaz hogy a folsav számos betegség öröklődését megelőzheti?
Az igaz, hogy nem károsodik minden egyes spermium, csak bizonyos arányban, tehát lehetnek köztük kiváló példányok is a betegek mellett?
Állítólag a megfelelő mennyiségű és minőségű vitamin képes ellensúlyozni a káros dolgokat.
Minél több választ kapok annál több újabb kérdés merül fel.
Egyre bizonytalanabb vagyok, nem bocsájtanám meg magamnak, ha nem tettem volna meg mindent és beteg gyerekem születik.
A feleségem részéről annyi, hogy elég nehéz élete van a családja miatt, sok stressz, sok bántás éri, sokat aggódik, de emellett egészséges életmódot folytat.
Köszönettel, egy aggódó és felelősségteljes apajelölt
Üdvözletem!
Én nem vagyok ennyire felékszült a témában.
Vannak olyan betegségek, amik a géneken keresztül öröklódnek, nem minden teljesen ismert. Tehát aki teljesen ártalommentesen él, annak is lehetnek genetikailag meghatátorozott betegségei, vagy bizonyos betegségre hajlamosító öröklött tulajdonságai.
Vannak dolgok (pl. dohányzás), melyeknek ismert károsító hatásai vannak. A feladat az, hogy ezeket a tényezőket csökkentsük. Mivel egy társadalomban élünk, aminek vele járója a környezetszennyezés, mobtelefon, ezeket el kell fogadni, hogy befolyásolják az életünket.
A konkrét gyógyszerekkel kapcsolatban nem rendelkezek pontosabb információkkal, mint a pszichiáter, vagy a gyógyszertájékoztató.
Ezek ismeretében kell eldöntenie, hogy szeretne-e gyereket, és vállalja az ezzel járó kockázatokat.
Dr. Eszlári Péter
2024-06-11 14:04:00
Én nem vagyok ennyire felékszült a témában.
Vannak olyan betegségek, amik a géneken keresztül öröklódnek, nem minden teljesen ismert. Tehát aki teljesen ártalommentesen él, annak is lehetnek genetikailag meghatátorozott betegségei, vagy bizonyos betegségre hajlamosító öröklött tulajdonságai.
Vannak dolgok (pl. dohányzás), melyeknek ismert károsító hatásai vannak. A feladat az, hogy ezeket a tényezőket csökkentsük. Mivel egy társadalomban élünk, aminek vele járója a környezetszennyezés, mobtelefon, ezeket el kell fogadni, hogy befolyásolják az életünket.
A konkrét gyógyszerekkel kapcsolatban nem rendelkezek pontosabb információkkal, mint a pszichiáter, vagy a gyógyszertájékoztató.
Ezek ismeretében kell eldöntenie, hogy szeretne-e gyereket, és vállalja az ezzel járó kockázatokat.
Dr. Eszlári Péter
2024-06-11 14:04:00
Olvasói értékelés: nincs még értékelés