gyermekágy

Tisztelt Doktor Úr!

Véleményét szeretném kérni. 27éves, 2 gyerekes anya vagyok. Második gyermekem augusztus 25-én született. A szülés a 40.héten idő előtti burokrepedéssel indult, a magzatvíz meconiumos volt. Nagyon gyorsan történt, a burokrepedéstől a baba világrajöveteléig csupán 3óra telt el. A lepény viszont nem akart leválni, oxitocinnal és kézzel segítették, miután kb. 1órás várakozás után sem indult meg magától a folyamat. Végül így segítséggel sikerült leválasztani. Problémáim 1,5héttel a szülés után kezdődtek. Belázasodtam, alhasi fájdalmaim voltak. A lochia tulajdonképpen a szülést követő 5.napon megszűnt, illetve csak néha jelentkezett hol erősebb, hol gyengébb vérzés, véres váladék. Közérzetem rossz volt, gyengének, elesettnek éreztem magam, a napi rutin elvégzésébe is belefáradtam. Segítség nélkül nem tudtam ellátni még az újszülöttet sem. Ez a szülés után nem volt jellemző, sőt nagyon is jól éreztem magam. Rögtön felkerestem a nőgyógyászom, aki megállapította, hogy a méh nem húzódott vissza rendesen. UH eredménye: 96x51mm-es puerp.uterus, 9mm-re tágult uterus űr. Adnextájakon kóros elváltozás nincs. Douglesban folyadék nem ábrázolódik. Diagnózis: Lochiometra. Ergam cseppet és antibiotikumot kaptam. Azt szeretném megjegyezni, hogy orvosom szerint az Ergamtól erős görcsöket kellett volna éreznem, én igazából semmit nem éreztem. Egy hét múlva mentem vissza kontrollvizsgálatra. Tüneteim enyhültek, de a hőemelkedés és az alhasi fájdalom megmaradt, vérképemben nagyobb eltérés nem volt. Orvosom szerint a sülyedés kicsit magas(26) és a CRP is határérték feletti, de ezek nem utalnak nagyobb gondra. UH eredménye 85x47mm-es uterus, 7mm-re tágult uterus űr. A vizsgálat során az adnextájak enyheén nyomásérzékenyek voltak. Ismét Ergam cseppet és antibiotikumot kaptam, a cseppeket elszedtem, de a gyógyszert (Dalacin) abba kellett hagynom, mert a babára rossz hatással volt . Az utolsó vizsgálat óta ismét eltelt 1hét, de sajnos a tünetek nem szűntek meg, a hőemelkedés maradt, az alhasi fájdalom és a fáradékonyság, gyengeség is, illetve terhelésre a tünetek fokozódnak. Szeretném tudni, hogy mi lehet ennek az oka? Van értelme még orvoshoz fordulni, vagy ez majd megszűnik magától? Nem akarok felelőtlen, de ugyanakkor túl aggodalmaskodó sem lenni. Tudom, hogy látatlanban nehéz bármit is mondani, én mégis kíváncsi lennék a véleményére! Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: P-Sz Vica