SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Domján Mónika


Domján Mónika
Pszichológus, Önismereti tréner

Elérhetőségeim:
Cím: inSpirál Stúdió: Bp. 1094. Páva u. 6. II/2.
Telefon: 06-20/245-53-43
E-mail: domjanmoni@gmail.com
Honlap: http://www.inspiralstudio.hu
http://inspiralstudio.hu/index.php/bemutatkozas/munkatarsaink/53-domjan-moni
www.tavaszpont.com

Témakörök

összes téma      agresszió kezelése     agresszív gyerek     alacsony önértékelés     alkoholista hozzátartozó     álmodozás     anya fiú kapcsolat     anya szerep     anyagi jólét     anyai önbecsülés     anyaság     anyaszerep     anyós     anyós-konfliktus     anyós meny konfliktus     apahiány     apakomplexus     asperger szindróma     autizmus     bûnbak     bûnbakképzés     baba születése     bántalmazás     bátorság     beilleszkedés egy új családba     bekakilás     bepisilés     beteljesületlen szerelem     bizalmatlanság     bizalom     bizalomvesztés     bõség     célok     családállítás     családi minta     családi minták     családterápia     dementia     depresszió     dermedtség     diploma     döntés     egyéni tanácsadás     egyéni terápia     egyenlõtlen munkamegosztás     egzisztenciális szorongás     elengedés     elfogadás     elhagyatás     elhidegülés     elkötelezõdés     elkötelezõdési problémák     ellenkezõ nemû barátságok     elõrehozott nyugdíj     elsõ szerelem     elszakadás otthonról     eltérõ igények egyeztetése párkapcsolatban     elutasítás     érdekérvényesítés     érettség     érzelmi zsarolás     félelem     félelem az elkötelezõdéstõl     félelem az intimitástól     felelõsség áthárítás     felnõtt szerep     felnõttség     férfi nõ barátság     férfi nõi szerepek     flört     fogadott gyermek     függõség     fulladás     gyanakvás     gyász     gyerek szerep     gyerekbaleset önvád bûntudat kimerültség     gyerekek féltése     gyermekszületés     gyõr     hûség     hûtlenség     hajhullás lelki okai     halálfélelem     harag kezelése     harmónia     házasság     házassági problémák     házasságon kívüli kapcsolat     hazudozás     hibáztatás     hipochondria     homoszexualitás heteroszexualitás biszexualitás döntés     indulati kontroll zavar     intimitás     intimitás elkerülése     introvertált gyermek     ismerkedés     játszma     kapcsolat idõsebb férfival     kapcsolatok     kapcsolatok hiánya     kapcsolaton kívüli vonzalom     kapcsolatteremtési nehézség     kellemetlen szomszédok     kezdeményezés     kiégés     kilépés bántalmazó kapcsolatból     költözés     kommunikáció     kommunikációs problémák     konfliktuskezelés     konfrontáció     kontrollvesztés     könyvajánló     korai szexualitás     korkülönbség     kóros gyászreakció     kötõdési zavar     közeledés     közelség     különválás     külsõ kapcsolat     lelki okok     lelkileg sérült partner     leválás     lojalitás-konfliktus     magányosság     mániás depresszió     manipuláció     manipuláció kezelése     második gyermek születése     megbocsátás     megcsalás     megcsalás párterápia krízis     megfelelési kényszer     mentális teremtés     munkahelyi konfliktus     munkahelyi szerep     munkakeresés     munkanélküliség     nappali alvás     napszikra terápiás stúdió     nárcisztikus személyiség     negativitás     nyitottság     önállóság     önbizalom-hiány     önbizalomhiány     önelfogadás     önérétkelési zavar     önértékelési zavar     öngyilkosság     önismereti csoport     önismereti tanácsadás     önkifejezés     önszeretet     önzés     öröm     õszintétlenség     óvodaváltás     pánik     pánikbetegség     párkapcsolat     párkapcsolat nagy korkülönbséggel     párkapcsolati problémák     párkeresési nehézségek     párterápia     pesszimizmus     pozitív énkép     pszichodráma     pszicholszomatikus tünetek     pszichoszomatikus betegség     pszichoszomatikus betegségek     pszichoterapeuta     pszichoterápia     realitás     saját igények     segítõ szindróma     segítségnyújtás határai     soha be nem váltott ígéretek     spontaneitás     súlyos önbizalomhiány     szakítás     szenvedély     szerelem     szerelmi háromszög     szeretet     szeretõi viszony     szomatodráma     szorongás     szüléstõl való félelem     szülõ     szülõ gyerek kapcsolat     szülõi támogatás     szülõk közti ellentét     szülõkkel együtt lakás     szülõvé válás     támogatás     támogató közösség     tanár-diák szexuális kapcsolata     tanult tehetetlenség     társfüggõség     terápia     terápia idõtertama     terápiára küldés     testhez való viszony     testi elváltozás kezelése mentálisan     testi tünetek     testkép zavar     testvérféltékenység     tisztázatlanság     trauma     túlreagálás     túlsúly     új partner     újrakezdés     válás     válás hatása a gyerekre     válság     változások     védekezés     viszonzatlan szerelem     vonzás törvénye     zaklatás     zaklatás szakítás után     zárkózottság  

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.

Baleset - lelkiismeretfurdalás

Kedves Mónika!

Az alábbiak miatt fordulok Önhöz:
Fél évvel ezelőtt az akkor két éves 4 hós Kislányomat baleset érte, kiesett a rácsos kiságyából.
Előzmények:
5. napja voltam a két kisgyermekemmel együtt, a kislánynak van egy kisöccse is, az eset idején 10 hónapos volt. Nagyon kimerültem, a kislányomnál a hétvégén elkezdődött egy olyan erős hisztifolyamat, amit napról napra egyre kezelhetetlenebbnek éreztem. Ez időtájt a két kicsit nem igazán tudtam együtt - akár játszani - hagyni, a nagyobbik testvérnél nagyon erős volt a féltékenység, emiatt sokszor bántotta az öccsét.
Kezdetben úgy volt, hogy a férjem csak 4 nap pihenésre megy el, de a 4. nap felhívott, hogy még maradnak egy napot. Nagyon nehezen fogadtam a hírt, mintha éreztem volna, hogy valami baj fog történni.
Az 5. nap reggel a kislányom teljesen kikelt magából, őrjöngött, földhöz vágta magát, ütögetett, dühös volt, nagyon.
Ekkor éreztem, hogy ezt minőségű hisztijét már nem tudom kezelni. Jobbnak láttam, ha beteszem a kiságyba és szépen megnyugszik. Addig elmentem elmosni a testvérének a cumisüvegjeit, edénykéit, amikor is hallottam egy nagy csattanást, majd hangos sírást.
Ki akart mászni a kiságyból, de nem sikerült és egy nagyot esett a karjára.
Magamhoz ölelve kimentem Vele a nappaliba, leültem mellé és néztem a tüneteket. De nem voltak. Felhívtam a védőnőnket, Ő a nehéz helyzetekben mindig segített nekünk, így ezúton is a segítségét kértem. Azt mondta, nem lehet nagy gond, ha nem dagad, nem lilul be a karja, meg tud nyugodni a karja. És így is volt, semmi tünet nem volt, viszonylag hamar meg is nyugodott.
Vártam-vártam, figyeltem. Tehetetlenségemben elmentünk sétálni is hármasban, próbáltam én is megnyugodni, sajnos nem sikerült. Még rollerozott is a Kislány (amit utólag nem lett volna szabad hagynom), de akkor sem szólt semmit. Akkor tudtam, hogy baj van, amikor oda szeretett volna kúszni az Öccséhez, de felordított a fájdalomtól.
Ekkor még csak 10 óra volt, férjem fél1 körül ért haza, siettünk a legközelebbi kórházba.
Ott egyből röntgen, majd helyreigazították az elmozdult csontot (érzéstelenítés nélkül), majd újból röntgen. Szóval csonttörés nélkül sajnos nem úsztuk meg.
Azóta lelki betege vagyok a történteknek, próbálom túltenni magam rajta, de nem megy. (A kislány úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna, habár azóta csak velem hajlandó elaludni, éjjel is áthív Magához). (Az eset után egyből ágycsere történt).
Hibáztatom magam állandóan, miért nem a szőnyegre tettem le, miért nem kapott az Öccse születésekor számára veszélytelen ágyat , amiből nem tud kiesni, kimászni. (Az Öccsének meg miért vettünk, amikor a Nővérét megkaphatta volna) Hibáztatom magam, hogy nem tudtam megóvni a bajtól, hogy nem számíthatott rám.
A két röntgen alatt egyikünk sem kapott ólomvédelmet, de ez csak akkor tudatosult bennem, amikor egy kicsit lehiggadtam. Azóta fóbiám van a sugárzástól, betegesen féltem a gyerekeimet mindenféle sugártól. A röntgen alatt történt "mulasztás" miatt, írtam több portálon is radiológusoknak, mert nem hagyott nyugodni az okozott sugárterhelés. Megnyugtattak, de én nem nyugodtam meg.
A család előtt a félelmemet, szomorúságomat, elkeseredettségemet nem mutatom, de úgy érzem, ha ez így megy tovább, ki fogok készülni, lelkileg ki fogok merülni.
Nem tudom mitévő legyek. Az esetet nyilván nem tudom meg nem történté tenni, de örök lelkiismeretfurdalásom van, úgy érzem Anyaként leszerepeltem. Az esetet felemlegetve állandóan sírok, a sorokat írva, könnybe lábad a szemem.
Kérném szíves segítő tanácsát, mitévő legyek, hogyan lépjek tovább?
Köszönettel és üdvözlettel:
Kérdező

Kedves Kérdező!
Nagyon átérzem a leveléből áradó bűntudatot, önvádat, és szeretném megnyugtatni afelől, hogy mindent megtett, amit egy gondos édesanya megtehetett egy ilyen helyzetben! Nem az Ön hibája, hogy kimerülten, kislánya hosszú hisztijétől elcsigázva nem látta előre, hogy baleset lehet abból, ha beteszi őt a kiságyba. Sokmindenre csak utólag tudunk úgy gondolni, mint veszélyforrásra, nem vagyunk látnokok. Ahogy kiderült, hogy mégiscsak komolyabb a sérülés, Ön azonnal cselekedett. A röntgensugárzással kapcsolatban pedig nem az Ön felelőssége, hogy ügyeljen a védelemre, hanem az egészségügyi személyzeté! A legjobb, amit tehet, hogy megbízik a radiológus szakvéleményekben, miszerint ilyen mértékű sugárzás nem okoz bajt.
Amit viszont Ön megtehet a saját lelki nyugalmáért, az az, ha beszél az esettel kapcsolatos érzéseiről valakinek, akiben megbízik, és akitől megértésre számíthat, lehet ez egy szakember is! Az érzések akkor tudnak csillapodni, ha az ember kifejezi, megosztja őket - ha elnyomni próbálja őket, attól csak fokozódik az intenzitásuk, mint ahogy azt Ön is tapasztalja.
Ami még eszembe jutott, hogy egyáltalán miért alakult ki ez a helyzet, hogy Ön napokra magára maradt 2 kisgyerekkel, akik között feszültség van a testvérféltékenység miatt - ráadásul a férje közben elutazott pihenni, és még egy napot hosszabbított... Nagyon egyenlőtlennek hangzik a terhelés megosztása ez alapján az epizód alapján, persze nem tudom, mennyire igaz ez általában is az életükre.



Domján Mónika
2022-06-12 19:56:00
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja