SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A méhlepényhez kapcsolódó rituálék a nagyvilágban

Novák Julianna [cikkei] - 2011-09-21
A világ egyes tájain mágikus erőt tulajdonítanak a baba megszületése után már fölöslegessé vált szerveknek, így ezek a születéssel kapcsolatos rituálék alapját képezik.

placentaMiután elvágták a köldökzsinórt, a méhlepénnyel együtt gyakran temetik el egy frissen ültetett facsemete, mint például kókusz, pálma vagy avokádó fa alá. Úgy tartják, hogy a facsemete növekedése párhuzamos lesz a gyermekével, jelzi annak egészségi állapotát, életerejét. Egy másik szokás szerint pedig szerencsehozó talizmánnak tartják meg a köldökzsinór egy darabkáját.

A néphagyomány szerint egyes helyeken almafát ültetnek a kislányok, és körtefát a kisfiúk elásott méhlepénye fölé.

A keleti kultúrában a köldökzsinórt legalább 24 órán át nem vágják el, ezzel biztosítva az újszülött számára a tudat ébredését, a fokozatos és lassú átmenetet a benti és kinti világ között. Ezt lótusz-szülésnek nevezik.

Indiában és Mexikóban a köldökzsinórt a gyermek nyakába teszik, Törökországban pedig a házban tartják. Egyes helyeken a köldökzsinórt megeszik, egyrészt a kólika kezelésére, másrészt, hogy összekösse az újszülöttet a család többi tagjával.

Egyes népcsoportok az újszülött ikertestvéreként tekintenek a placentára, és a rituáléik is arra koncentrálnak, hogy megtartsák a köztük lévő mágikus köteléket.

Malin úgy tartják, hogy a méhlepény hatással van a baba kedélyére, és akár meg is betegítheti. A placentát megmossák, kiszárítják, majd az apa egy kosárban eltemeti.



Kambodzsában a placentát óvatosan egy banánlevélbe csomagolják, három napra az újszülött mellé teszik, majd eltemetik.

Dél-Amerika egyes területein, valamint Koreában és a Madagaszkártól keletre lévő Réunionon a méhlepényt elégetik a gyermek születése után, így téve semlegessé minden esetleges ártó hatást.

Új-Zélandon a maoriknál az a szokás, hogy a méhlepényt addig nem ássák el, amíg a szülők meg nem találták azt a helyet, ahol a gyereküket szeretnék felnevelni. Ha éppen költözés előtt állnak, akkor addig konzerválják a méhlepényt, amíg nem tudják elásni az új otthonuk kertjében.   

A nyugati kultúrákban is egyre több helyen használják a méhlepényt gyógyszerként, immunerősítőként. Van, ahol nyersen, apró darabokban, máshol lefagyasztott állapotban, vagy megsütve, megszárítva, porítva, homeopátiás készítményként adagolva fogyasztják. Bátran adagolják nemcsak az újszülött gyermeknek, a frissen szült nőnek, hanem bárkinek, akinek a családban életerőre, gyógyító erőre van szüksége.

Előfordul, hogy művészi alkotások is készülnek a lepényből: a magzati oldalon kirajzolódó erek az Életfa motívumait adják, ha papírra nyomtatják. A magzatburok pedig egy nagyon finom, áttetsző, hártyás anyag, amelyet kis keretre feszítenek, és ha megszárad, óvatosan - hogy el ne szakadjon - képet festenek rá.

Megenni a méhlepényt - Új trend?

Novák Julianna


Novák Julianna
Dúla, szülésfelkészítő, mentálhigiénés szakember, fókusztréner és perinatális szaktanácsadó

Elérhetőségem:
Honlap: http://www.szulosuli.hu
             http://www.module.hu
             http://www.tavam.hu
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja