Szülésznő, bába, dúla: kik ők valójában és mik a feladataik?

Szilágyi Enikő, szülésznő, a Magyar Szülésznők Egyesületének elnöke szerint ezeket a fogalmakat gyakran összemossák az emberek.

Bába és szülésznő: egy és ugyanaz?

”A bába szó a népnyelvben a szülésznő megfelelője. A bába régen nagy tudású, nagy tiszteletnek örvendő asszony volt, aki a nők mellett állt életük fordulópontjain. Amikor a szülés kórházba került, a bábák elvesztették önállóságukat, szülésznői szerepbe kerültek.
De a jogi értelmezés szerint a bába és a szülésznő ugyanaz.”

Mint mondja, nem papírforma szerint van különbség, hanem a szemléletben. A bába filozófiája ugyanis, akár a család otthonában, akár kórházban dolgozik, az, hogy a szülés természetes folyamat.

”A bábával való kapcsolat valódi, személyes, mély kapcsolat. Az igazi bábaság: időt és törődést adni a családnak.”

Tawny Nina Botha képe a Pixabay-en

Hozzáteszi, hogy napjainkban a szülésznő megnevezés azt illeti, aki kórházban teljesíti be ezt a szolgálatot, és bábának nevezik azt, aki otthonszülésnél segít az anyának. Végzettségük tekintetében azonban, bárhol is dolgozzon, a megnevezés szülésznő.

”Régebben 3 éves felsőfokú képzésben kellett részt venni, ma már kizárólag egyetemen válhat valaki szülésznővé.  A végzettség megszerzése után a szülésznők legnagyobb százaléka kórházakban, magánklinikákon helyezkedik el, de egyre többen (még sajnos mindig kevesen) választják, főként a megnövekedett igény miatt az otthonszülés kísérését.”

Szilágyi Enikőtől azt is megtudhattuk, hogy a kórházban dolgozó szülésznők általában 12 órás váltott műszakban dolgoznak. A szülőszobán a fő tevékenységük pedig a vajúdás haladásának észlelése. Minden élettanitól eltérő eredményt jeleznek az orvosnak. Továbbá, a vajúdás haladását segíthetik különböző alternatív technikákkal. Dolguk, hogy biztonságos, nyugodt légkört biztosítsanak az édesanya számára. Őszinték és érthetően kommunikálnak. Amikor pedig a vajúdás szakasza a kitoláshoz ér, a megszületést kísérik. A szakértő azt mondja, hogy ez általában a legtöbb helyen orvossal együttműködve zajlik. A szülésznők mindezeken túl az aranyórát is felügyelik, szükség esetén pedig a baba mellre helyezésében is segítik az anyát.

Dúla: asszonytársi segítő

A Magyar Szülésznők Egyesületének elnöke hangsúlyozza, hogy a dúla nem helyettesíti a szülésznőt vagy a védőnőt, az ő szerepe elsősorban az anya érzelmi támogatásában, a róla való szerető gondoskodásban rejlik.

StockSnap képe a Pixabay-en

”A dúlák nem egészségügyi végzettségű szakemberek, munkájuk ezt nem igényli. Természetesen lehetnek olyan egészségügyi szakemberek, akik elvégezték a dúlaképzőt, azonban amikor dúlai minőségben kísérnek szülést, akkor azt a dúlai kompetenciák szerint tehetik. A dúlának nem feladata és nem is felelőssége a szülés és a gyermekágy orvosi szempontból történő figyelemmel kísérése. Nem végez vizsgálatokat, nem lát el klinikai feladatot. A dúla nem hoz az anya helyett döntéseket, de segít a döntéshez szükséges információk megszerzésében és a szülés előzetes tervezésében.”

Szilágyi Enikő azt mondja, az anya megbeszélheti ugyan a dúlával az örömeit, az aggodalmait vagy a kívánságait, de szülés közben nem vesz részt sem az anya, sem a kórházi személyzet döntéshozatalában.

”Egy jó dúla nagyon hasznos tud lenni a vajúdás segítésében főleg mostanában, hogy nem megoldott a jogi háttér a szülésznő választáshoz, így sok helyen a legnagyobb jószándékkal sem tudnak a szülésznők annyit az anyával lenni, amennyit kellene.”

A dúla nem vonható felelősségre!

A szakértő a Családinetnek adott interjújában arra is kitért, hogy a bábák és a szülésznők egyaránt jogilag felelnek a munkájukért, számon kérhetők, engedélyekkel, felelősség biztosítással kell rendelkezniük. Mint mondja, kórházban dolgozó szülésznőknek az intézmény biztosítja ezt a hátteret, intézményen kívüli szülésnél pedig a bábapraxisok gondoskodnak erről.

”A dúlák azonban a munkájuk minőségéért jogilag nem vonhatók felelősségre, erkölcsi értelemben persze igen.”  – hívja fel a figyelmet erre a fontos különbségre a Magyar Szülésznők Egyesületének elnöke.

Szülésfelkészítés

aryenterprises képe a Pixabay-en

Szilágyi Enikő elmondta, hogy a szülésznők mind a szülészeti osztály által szervezett, térítésmentes szülésre-szülőségre felkészítő tanfolyamokon, mind (amennyiben van erre engedélyük) magán úton egyéni és csoportos foglalkozásokat tartanak. Ezekben az esetekben az alapvető ismereteken kívül a kórházi protokollokról, szokásokról is tudják tájékoztatni az érdeklődőket. A dúlák pedig, mint mondja, szintén egyéni és csoportos alkalmakat szerveznek a családoknak, de ezek intézménytől függetlenek.

Gyermekágyas időszak: szülésznők és bábák szerepe

”A gyermekágyas osztályokon szülésznők és csecsemőápolók segítik az anyákat a korai gyermekágyas időszakban. Hazamenetel után Magyarországon jogszabályban rögzítetten a védőnők veszik át a gyermekágyas anya és újszülöttje látogatását. Intézeten kívüli szülés esetén három nap után “adják át” a bábák a megfelelő dokumentációval.” – hangsúlyozza a szakértő.

Otthonszülés: kinek javasolt, milyen szempontokat kell figyelembe venni?

andre andre képe a Pixabay-en

A Magyar Szülésznők Egyesületének elnöke kiemeli, hogy az intézeten kívüli szülés jogszabályban van szabályozva.

”Akinek van ilyen gondolata, az felkeres egy vagy több bábaszolgálatot, ahol felmérik az egészségi állapotát és eldöntik, hogy válaszhatja-e az intézeten kívüli szülést. Ez a döntés megváltozhat a várandósság és a szülés megindulása során is, egy esetlegesen kialakult magas kockázat miatt.”

Mint mondja, ahhoz pedig, hogy intézeten kívül szülhessen, az első orvosi vizsgálatnál az úgynevezett alacsony kockázatú várandósok körébe kell, hogy sorolják.

”Az a várandós, akinek az első felmérés kapcsán magas rizikót állapítottak meg, bármennyire is szeretne, nem szülhet otthon. Ezt a bábapraxisok is tudják, tájékoztató alkalmaikon ők is ismertetik az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Intézeti szülés estén a jelen szabályozás szerint a lakhely szerint illetékes intézményben szülhet a kismama.”

Indexkép: Marjon Besteman képe a Pixabay-en