SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEKHÚSVÉT

Hogyan fáj a szülés? A szülési fájdalom 5 típusa

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2020-06-16
A szülés fáj. Mindenkinek. Nagyon. Mégis csökkenti a vele kapcsolatos szorongásokat, és segít az elviselésében, ha tudjuk, mi miért történik épp a testünkben, és észben tartjuk, hogy a fájdalom elengedhetetlen ahhoz, hogy világra tudjuk hozni a babát.

A szülés az egyetlen olyan folyamat az ember életében, amely annak ellenére fáj, hogy nem jelez betegséget. Teljesen megúszni nem lehet – a császármetszés is fáj, csak nem közben, hanem utána -, azonban azt, hogy ki hogyan éli meg, számos tényező befolyásolja.

Ezek közül a leginkább kézenfekvő az anya fájdalomküszöbe: egyszerűen ugyanolyan mértékű fájdalomra nem egyformán reagálunk. A fizikai tényezők közé tartozik még a görcsök erőssége, a baba súlya, fejmérete, a méhnyak merevsége vagy rugalmassága, és az is, mennyire fáradt az anya.

A lelki tényezők sem elhanyagolhatóak. Sokkal jobban éli meg a szülést az a nő, aki tájékozott, tudja, mire számíthat, a kórházban támogató környezet veszi körül, és mellette lehet valaki – a párja, egy családtagja vagy egy dúla -, aki végig támogatja ezen a küzdelmes úton.


A szülési fájdalom fajtái


1. Jóslófájások

A jóslófájások néhány héttel a valódi fájások előtt jelentkeznek. Rövid ideig tartó, kellemetlen, de nem fájdalmas méhösszehúzódások, amelyek séta vagy a testhelyzet megváltoztatása hatására elmúlnak. Feladatuk, hogy felkészítsék a méhnyakat és a méhet a szülésre.


2. Tágulási szakasz

A tágulási szakaszban már valódi fájások jelentkeznek: kezdetben 20, majd 15, 10, 5, 3 és 1 percenként. Ezek már valóban fájnak, bár eleinte még egészen elviselhetőek. (Ha ilyenkor felhívod az orvosodat, már a hangodból meg tudja állapítani, nagyjából mennyire vagy előrehaladott állapotban.)

A fájdalmat ebben a szakaszban a méhizomzat összehúzódása és a méhnyak tágulása okozza. A méhnyakat idegvégződésekben gazdag rostok alkotják, amelyek a legkisebb tágulásról is jelet küldenek az agynak, ez okozza a fájdalmat. A méhösszehúzódás pedig, hasonlóan minden más komoly izommunkához, fájdalommal jár.

A tágulási szakaszban a fájdalom intenzitása a méhszáj izmainak feszességétől és a méh izmainak erőfeszítésétől függ. Egy-egy fájás eleinte 20 másodpercig, a végén egy percig tart, erőssége pedig folyamatosan növekszik. Amíg van szünet az összehúzódások között, addig lehet enni-inni, pihenni, akár aludni is. A legvégén a fájások már egybefolynak, mire elmúlna az egyik, már indul is a másik, de ettől nem kell megijedni, hiszen ez annak a jele, hogy közeledik a következő lépcsőfok.


3. Kitolási szakasz

A szülésnek ebben a szakaszában látja meg a napvilágot a baba. Bár nagyon intenzív, a legtöbb nő ilyenkor már nem fájdalomról, hanem egy nagyon erős feszítő érzésről és nyomási ingerről számol be. Leginkább a székelési ingerre emlékeztet, hiszen a magzat feje nyomja a végbelet.

A kitolási szakaszban méhösszehúzódásokat már nem, helyette a hüvely és a szeméremtest izmainak feszülését érezzük. Ez nem is meglepő, ha belegondolsz, hogy mekkora babának kell átküzdenie magát azon a szűk nyíláson. Eddigre a legtöbb szülő nő már teljesen módosult tudatállapotba kerül, és automatikusan teszi, amit a teste diktál.

(Olvasd el ezt is: 10 dolog, amit valószínűleg nem tudtál a szülésről és arról, ami utána jön)


4. Lepényi szakasz

A szülést a méhlepény „megszületése” zárja le: egyetlen méhösszehúzódással kicsúszik a hüvelyből, ám ezt az édesanyák többnyire már észre sem veszik, hiszen addigra már egészen mással vannak elfoglalva: ott van a karjukban az újszülött babájuk, akin kívül jelen pillanatban semmi más nem számít a világon.


5. Utófájások

Keveset beszélünk a szülést követő napok egyik legkellemetlenebb jelenségéről: a méh visszarendeződését kísérő utófájásokról.

A mellbimbó ingerlése – vagyis a szoptatás - oxitocint termel, ennek hatására a méh néhány nap alatt visszanyeri az eredeti méretét. Ez azonban fájdalmas folyamat, különösen nem a többedik szülések esetében. A leginkább a menstruációs görcsökre emlékeztető érzés gyakran már akkor jelentkezik, amikor kivesszük a babát a kiskocsiból, és eltart mindaddig, amíg szopik a pici. Amint levesszük a mellünkről, a fájdalom abbamarad.

Mivel eddigre már a szülésre jellemző módosult tudatállapot sem segít az elviselésében, sok anya rosszabbul éli meg az utófájásokat, mint magát a szülést. Célszerű ezért valamilyen, szoptatás alatt is alkalmazható fájdalomcsillapítóval készülni – erről mindenképp kérdezd meg előre az orvosodat! -, ellenkező esetben akár az anyatejes táplálás sikere is veszélybe kerülhet a kellemetlenség hatására.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: Sanjasy / pixabay

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Letartóztatták a holtan talált berekfürdői kisfiú anyját

Elrendelte a bíróság szerdán a holtan talált berekfürdői kisfiú német állampolgárságú anyjának letartóztatását - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség az MTI-vel.

Kegyetlen bántalmazás a csepeli technikumban: diákok kínozták meg fiatalabb társukat

Négy 19 éves diák brutális módon bántalmazta 15 éves iskolatársát a csepeli Weiss Manfréd Technikumban. Az eset során a fiút megverték, lekötözték, majd vízzel fojtogatták.

Közeledik a tavasz, gyakoribb a migrén?

A migrénesek pontosan tudják, melyek azok a triggerek, amelyek kiváltják náluk a görcsös fájást. Leggyakrabban bizonyos ételeket, fényt, hangokat, stresszt szokás emlegetni, de sokan vannak, akiket az időjárásváltozás visel meg. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa a közeledő tavaszi frontok kapcsán beszélt a migrén kezelési lehetőségeiről.

Tragédia az arizonai tavon: négy hónapos csecsemő hunyt el az extrém hőség miatt

Egy családi hajókirándulás tragédiába torkollott Arizonában, amikor a négy hónapos Tanna Rae Wroblewski életét vesztette a szélsőséges hőmérséklet következtében. Az eset rávilágít a hőség veszélyeire és a megelőzés fontosságára.

A tavaszi UV-sugárzás elleni védekezés fontossága

A tavasz beköszöntével az éghajlat változása mellett a napsugarak intenzitása is fokozatosan növekszik. Bár sokan a nyári hónapokkal társítják az erős napfényt és a lehetséges bőrkárosodást, már a tavasz elején is jelentős UV-sugárzási értékek érhetők el. E blogbejegyzés célja, hogy részletesen ismertesse az UV-sugárzás tudományos hátterét, annak hatását a bőrre és a szemre, valamint bemutassa a megelőző intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetjük a hosszú távú károsodásokat.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja