Epidurális érzéstelenítés - áldás vagy átok?
Hazánkban 1976-ban vezették be a gerincen át adható érzéstelenítő eljárást, és a kezdeti idegenkedés után hamar az első számú szülészeti fájdalomcsillapító módszerré vált. Alkalmazása hazánkban mégsem mondható rutinszerűnek: sokan idegenkednek tőle, mások tudatosan szeretnék végigélni a szülés egész folyamatát. Sok hazai kórházban pedig még mindig elérhetetlen a lehetőség.
Az eljárás során az aneszteziológus fájdalomcsillapító oldatot juttat az úgynevezett epidurális térbe, amely a gerincvelő és a gerinccsatorna fala között található. Hatására az érintett terület 2-4 órán keresztül érzéketlenné válik a fájdalomra. Régebben a beadása után 24 órán keresztül feküdnie kellett a nőnek, de ma már létezik úgynevezett „sétálós EDA”, amely nem teszi érzéketlenné a lábakat.
Megfelelően elvégezve az EDA hatása elmúlik, mire megérkeznek a tolófájások, így a kitolás során a nő száz százalékosan részt tud venni a szülési folyamatban. Probléma akkor szokott felmerülni, ha a rossz időzítés miatt még a tolófájásokkor is hat a fájdalomcsillapítás. Ilyenkor a szülésznő szól, mikor kell nyomni, de még így is előfordulhat komplikáció, például az, hogy megakad a baba a szülőcsatornában oxigénhiányos állapotot okozva.
A legtöbb kismama azonban ódákat zeng a módszerről. Mivel nem szabad túl korán beadni, alkalmazását többórás vajúdás szokta megelőzni, így a szülési fájdalmakból ezeknek a nőknek is bőven kijut. 10-20 óra szenvedés, ám mégsem táguló méhszáj után valóban megváltás az EDA, főleg, hogy a szer a méhszájat is segít ellazítani, így a megfelelő időpontban beadva akár fel is gyorsíthatja a folyamatot.
Mint a legtöbb orvosi módszernek, az epidurális érzéstelenítésnek is akadnak ellenzői. Egyesek a saját rossz tapasztalataikból indulnak ki: sokan panaszkodnak alkalmazása után migrénes fejfájásra, nyakfájásra. Másoknak a fentebb leírt módon a rossz időzítés miatti komplikációk nehezítik meg a szülését. Ritkán, de előfordul, hogy valakinél nem is hat az EDA. Nehéz megmondani, hogy ez valóban az eljárás hibája volt-e, vagy nélküle még erősebb fájdalmakkal kellett volna-e az illetőnek szembenéznie.
Mások inkább elvi okokból utasítják el a szülés körüli fájdalomcsillapítást. Mint mondják: a gyermek világrahozatala természetes folyamat, amelynek része a fájdalom is. Ezen vélemény képviselői szerint minden olyan eljárás, amely mesterséges módon akarja eltávolítani a fájdalmat a szülőszobából, csak arra jó, hogy megfossza a kismamákat attól, hogy teljes egészében átéljék a szülés élményét.
Neked vannak tapasztalataid az EDÁ-ról? Esetleg szültél vele is és nélküle is? Oszd meg a véleményedet másokkal is!
A cikket lektorálta:
|
Közösségi hozzászólások: