SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Ápolási díj

Családinet [cikkei] - 2013-09-27
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Ápolási díj

Ki jogosult alanyi jogon ápolási díjra?
A járási hivatal a jegyes kivételével annak a hozzátartozónak állapítja meg alanyi jogon az ápolási díjat, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló

  • súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy
  • tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak?  
A közeli hozzátartozók, azaz: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; valamint a hozzátartozó: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege?
Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely 2013-ban 29.500,- Ft.

Kinek állapítható meg az emelt összegű ápolási díj?
Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.

Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege?
Az emelt összegű ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-ával (38.350,- Ft).

Ki minősül fokozott ápolást igénylő személynek?
Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

  • étkezni, vagy
  • tisztálkodni, vagy
  • öltözködni, vagy
  • illemhelyet használni, vagy
  • lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében a fentiek  közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll.

Méltányosságból kinek lehet ápolási díjat megállapítani?
A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.
Ha az önkormányzat méltányosságból állapít meg ápolási díjat, a jogosultságot kötheti- e jövedelmi feltételhez?
Igen, az önkormányzat a helyi rendeletében az ápolási díj megállapítását jövedelmi feltételhez kötheti.

Mennyi a méltányosságból megállapított ápolási díj összege?
A méltányosságból megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a (23.600,- Ft).

Meg lehet állapítani az ápolási díjat, ha az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül?
Csak abban az esetben, ha a folyósított rendszeres pénzellátás összege nem haladja meg az ápolási díj összegét. Ebben az esetben a rendszeres pénzellátás összegét egészítik ki az ápolási díj összegéig.
Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

Milyen igazolásokat kell az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni?
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt

  • súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és
  • arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

A háziorvos milyen iratok alapján állítja ki a tartósan betegségről, vagy súlyosan fogyatékos állapot fennállásáról szóló igazolást?

  • az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy
  • a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
  • a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján.

A háziorvos a súlyos fogyatékosság tényéről szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

Mi a teendő abban az esetben, ha az ápoló nem ért egyet a háziorvos igazolásával, mert nem minősítette az ápoltat tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek?
Ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával, annak felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti.

Mi a teendő abban az esetben, ha az ápoló nem ért egyet a háziorvos szakvéleményével, amely szerint az ápolt nem szorul állandó ápolásra, gondozásra?
Ha az ápoló a házi orvos által kiállított szakvéleménnyel nem ért egyet, a szakvélemény felülvizsgálatát a módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt szakértőtől kérheti.

Mely esetben nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó?
Abban az esetben, ha az ápolt személy

  • két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
  • a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
  • az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
  • az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
  • ha az ápoló
  • rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – kereső-képtelenné válása esetén – folyósítanak,
  • szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
  • keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

Mely esetben kell megszüntetni az ápolási díj folyósítását?
Abban az esetben, ha

  • az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
  • az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
  • az ápolt személy meghal,
  • az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
  • a jogosultságot kizáró körülmény következik be.

Az ápolt halála esetén mikor szüntetik meg az ápolási díj folyósítását?
Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

Forrás: kormany.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.

A szerkesztő ajánlja