Kétségtelenül más a munkaviszony jellege távmunkás és távmunkaadó között. Talán a konfliktusok száma is elenyészőbb, hiszen mindenki pontosan ismeri feladatait, s a határidőket. Kevesebb a költség, s ki sem kell mozdulni otthonról, nem kell nap mint nap kollégák hangulatváltozásait tolerálni, kevésbé szükséges az alkalmazkodóképesség. A munkáltatók mégsem vágynak rá, hogy távmunkásokat foglalkoztassanak.

A távmunka bevezetéséhez nem csak a munkakeresők, de a munkáltatók továbbképzésére is szükség van. Sok felső vezető nem fordít figyelmet a korszerű technikák megismerésére, kivéve, ha ez munkaköréből adódik. A távmunkások alkalmazásához a munkáltató informatikai ismereteire is szükség van, e nélkül nehezebbé válik a kapcsolattartás, a hatékony együttműködés.

Munkáltatói oldalról több dolog is hátráltatja az otthoni- és távmunka elterjedését:

o       Amennyiben az alkalmazott nem rendelkezik megfelelő technikai háttérrel, a munkáltató többletkiadástól tarthat.

o       Ahhoz, hogy alkalmazottaival rendszeresen, a legkevesebb költséggel tarthassa a kapcsolatot, új ismereteket kell szereznie.

o       Kétségtelenül léteznek hatalmukkal visszaélő vezetők, akik gyakran alkalmazottaikon vezetik le feszültségüket, mely távmunkában szinte lehetetlen.

o       A távmunkás nem főz kávét, nincs közvetlen közelben, ezért nem tudja elintézni a közvetlenül a munkáltató mellett végzendő feladatokat.

o       A munkáltató számára rizikós olyan munkavállaló foglalkoztatása, akinek munkáját nem tudja folyamatosan szemmel tartani. (Természetesen a leadás határideje után ez is megállapíthatóvá válik.)

Ugyanakkor munkavállalói oldalról is több akadályba ütközik az új munkamódszer bevezetése:

• Magyarországon a lakosság nagy része nem rendelkezik otthoni Internet hozzáféréssel, számítógéppel.
• A munkavállalók többsége külső tényezők miatt szeretne áttérni az új munkamódszerre, s nem rendelkezik a legtöbb távmunkához szükséges végzettséggel/ szaktudással.
• Az utóbbi években elterjedt, távmunkának feltűntetett hálózatépítő ajánlatok miatt csökkent a munkavállalók bizalma.
• Nagy igény lenne a régen is jól működő bedolgozásra, mely azonban ma csak a legritkább esetben található.
• A megszokott, jól működő munkamódszerről való áttérés nehézségeket jelenthet; a munka kevésbé különül el a magánélettől, új technikák megismerésére van szükség.