SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Csődbe visz a rászorultsági elv?

Török Monika [cikkei] - 2004-10-01
Az elmúlt évtizedben létesült több mint tízezer emelt szintű szociális otthoni férőhely állami támogatásának megváltoztatását tervezik. Az otthonok üzemeltetői, tulajdonosai szerint a következmények tragikusak lehetnek. A szociálpolitikusok arra számítanak, hogy így a rászorulók is esélyt kapnak a bennlakásos otthoni elhelyezésre.

Csődbe visz a rászorultsági elv?

A kormány tervei szerint a szociális otthonokba költöző idős emberek közül a jövőben a rászorultak után járna csak a működtetőknek állami támogatás. Gyömrőn, a Harmónia kht. 400 embert befogadására alkalmas négy épületcsoportban nem elsősorban ők élnek. Vannak ott társasházhoz hasonló apartman házak, és sorházi kis kertes lakások egyaránt. A falu lakosai számára is nyitott uszoda, cukrászda és posta oldja a rezervátum jelleget. A "belépő" legalább 3 millió forint. Aki bekerül, ugyanazokat a terheket állja és ugyanazokra a támogatásokra jogosult, mint bármelyik más állami vagy éppen magán otthonban: nyugdíja 80 százaléka a "lakbér". Ehhez jön havi 61 ezer forint állami támogatás.

Adatok szerint 40272 bennlakásos otthoni férőhely van, ebből 29500 önkormányzati. Ezekben az elhelyezés legfeljebb négyágyas szobákban történik. A többi, nagyjából tízezer férőhely magántőkéből létesült. A belépő minimum 2,5-3 millió forint körül van.

Több mint tízezren várnak arra, hogy helyet kapjanak valamelyik szociális otthonban. A tervezet törvénymódosítások célja - állítja Kovács Zsolt - hogy a rászorultak is esélyt kapjanak bennlakásos otthoni ellátásra, ne csak azok, akiknek erre pénzük van. A szociális szakmában sokan igazságtalannak tartják, hogy akik saját otthonukban élnek és ellátják magukat, "alanyi jogon" csak a nyugdíjukra számíthatnak, míg azok, akiknek van pénzük arra, hogy helyet vásároljanak egy idősek otthonában, havi 61 ezer forintot "kapnak" az államtól a nyugdíjukhoz.

Ezért készült az a törvénytervezet, amely szerint azok, akik a jövőben bekerülnek egy emelt szintű szociális otthonba, csak állapotuktól függően lennének jogosultak az állami támogatásra, ezen belül a teljes összegre csak azok, akik önmaguk ellátására már képtelenek. Ők is csak akkor, ha nincs saját vagyonuk, vagy fizetésre kötelezhető hozzátartozójuk. Azok után, akik 2 millió forintnál többet fizetnek az otthonba kerülésért, öt évig nem járna állami támogatás.

A módosítás a jogbiztonságot ásná alá - véli Skultéti József a fővárosi önkormányzat szociálpolitikai osztályának vezetője - hiszen az emelt szintű otthonok létesítői vállalkozásuk beindításakor számoltak az állami támogatással. Skultéti szerint a gond az, hogy az elmúlt időszakban nem épült ki a megfelelő segítő intézményrendszer. Emiatt az egyedülálló és nem teljes mértékben önellátó idős emberek számára is csak a bennlakásos otthon a megoldás, holott már némi intézményes segítséggel saját háztartásában is ellátható lenne. A főosztályvezető szerint a jogszabály módosításának célja 30-35 milliárd forint átcsoportosítása a szociális ellátások emelésére. A következményei viszont - mondja - tragikusak lehetnek. Új otthoni férőhelyeket a tőke nem hoz majd létre, a fővárosban már három érdeklődő visszalépett, és a meglévők fenntartása is veszélybe kerül.

Kovács Zsolt cáfolja a megtakarítási szándékot hozzátéve, hogy a teljes szociális otthoni intézményrendszer állami támogatása nem éri el a 30 milliárd forintot. A már meglévő férőhelyeknél egyébként sem vonnák meg az állami támogatást. Így sem a jogbiztonság, sem az intézmények üzemeltetése nem kerül veszélybe. Az új belépőknél pedig az ellátás fedezetéül ott lenne vagy a belépési díj, vagy az állami támogatás, amelynek révén esélyt kapnának a legelesettebbek is, hogy intézményi ellátáshoz jussanak.

Miller Efim, a gyömrői intézmény igazgatója nem ennyire optimista. A támogatás és a térítési díj szerinte együttesen sem fedezi az ellátás költségét, pedig itt még "átlagos" idősekről van szó, nem 24 órás gondozásra szorulókról. A belépési díj nem az üzemletetésre szolgál, hanem a férőhelyek létesítésére és az ingatlanok fenntartására. A tervezet azt eredményezi majd, hogy az otthonok lassan kiürülnek, viszont ha 75 százalék alá esik a telítettség, akkor már a régi kondíciókkal is ráfizetéses lesz az üzemletetés, tehát elkerülhetetlen lesz a csőd.

"Az irány viszont jó" - állítja meglepő módon az igazgató. A differenciálással egyetért - mondja a szociális ellátók egyesületének nevében is -, a szakmai kritériumokat azonban ki kell dolgozni. A bevezetést pedig 5-7 évre elhúzni, honorálva az öngondoskodást is, azt, hogy valaki takarékoskodik idős napjaira. Az állam a kiadásokat kézben tarthatná oly módon is, hogy az új - támogatott - intézmények létrehozatalára csak pályázat útján nyílna lehetőség. Így megoldható volna, hogy az emelt szintű otthonok ne menjenek tönkre. Amelyeket - teszi hozzá - nem tudja, miért hívnak emelt szintűeknek, hiszen véleménye szerint ők nyújtják a "normális" alapellátást.

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében

Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében

Szeptember 27-én történt a súlyos karambol, melyben Sallai Nóra színésznő és kisfia életveszélyes sérüléseket szenvedett - azóta kórházban ápolták őket. A szörnyű baleset mára azonban felfoghatatlan tragédiává változott.
Október 2024-ben is a látás hónapja

Október 2024-ben is a látás hónapja

A látás hónapját minden évben megrendezik világszerte, így Magyarországon is. A látás hónapjának kezdetben elsősorban az optikai látásjavítás (szemüveg- és kontaktlencse-viselés) volt a fő témája. Az évek során azonban a látás, elsősorban a látásélesség megőrzésének és javításának figyelemfelhívó hónapja lett. Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával a mai alkalommal a 2024. évben is aktuális látásmegőrzéséről és az éleslátást leginkább veszélyeztető betegségekről, valamint ezek korai felismeréséről beszélgettünk.
Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol

Minden ultrafeldolgozott élelmiszer káros? A dietetikus válaszol

Egyre többet hallani az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyeiről, a tájékozottabbak egyenesen a szív-érrendszer legnagyobb ellenségeinek tekintik azokat. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ezek az élelmiszerek nem mind ugyanolyan feldolgozással készülnek, és bizonyos típusaik akár még csökkenthetik is a kardiológiai kockázatokat. Czakó Bettina, a Kardioközpont dietetikusa, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc egy új elemzés kapcsán beszélt a témáról.
Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

"Csúnyán köhög" - panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.
Mennyit tudunk a szem egészségéről?

Mennyit tudunk a szem egészségéről?

Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.
A szerkesztő ajánlja