SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Pompája teljében a Váci Ártéri Tanösvény

Családinet [cikkei] - 2005-07-13
A Göncöl Alapítvány munkatársai és önkéntesei magyar és holland kormányzati szervek támogatásával még 1994-ben építették meg azt az akkor még csak 410 m hosszú, cölöpökön álló, korláttal ellátott pallósort, amely a Váci Ligetnél a Gombás-patak torkolatában kialakult ártéri erdőt mutatja be.

 Ezáltal egy olyan különleges élőhely titkaiba nyerhetünk bepillantást, amely egy-kétszáz éve, sőt alig néhány évtizede is még hatalmas területeken jellemezte hazánkat, mára azonban az emberi tevékenység nyomán olyannyira megfogyatkozott, hogy igazi ritkaságnak számít. Sajnos ez a helyzet többnyire fokozottan érvényes az Európai Unió más tagországaira is.

Pedig az árterek és a vizes élőhelyek rendkívül gazdag és változatos élővilágnak adnak otthont, jelentőségük felbecsülhetetlen. Ezt bizonyítja az is, hogy a nemzetközi természetvédelmi szervezetek és az EU környezetpolitikája egyaránt kiemelten, fokozott figyelemmel bánnak az ilyen területekkel. Nem változtat ezen az sem, hogy az árterek különleges világába a kiszámíthatatlan mélységű víz, iszap és sár, a nád, a sás, a csalán, a kidőlt fák miatt bizony nem könnyű betekintést nyerni, emberként még behatolni, megközelíteni is nehéz.

Ezek után jobban érthető annak jelentősége, hogy van egy hely Vácott, ahol minden nehézség nélkül nyerhetünk bepillantást ebbe a titokzatos világba. A magasvíz szintje fölött vezető pallósorról nagyszerű rálátás nyílik a környezetre. Személyesen találkozhatunk a jellegzetes vízparti társulásokkal és figyelhetjük meg azok átmeneteit. A liget puhafái, a bokorfüzesek fűzfajai, a nádas és az iszaptársulások növényfajai a rájuk jellemző állatvilágnak adnak otthont. Az ártér vizében csigákkal, rákokkal, szitakötő- tegzes- és kérészlárvákkal, csíkbogarakkal és csíborokkal, molnárkákkal és viziskorpiókkal, közel húsz hal, tíz kétéltű és három hüllőfaj egyedeivel találkozhatunk. A területen mindeddig 16 emlősfajt (a hermelintől a vizipockon keresztül a korai denevérig) írtak le. A madarászok pedig több, mint egy tucat olyan jellegzetes madárfajt figyelhetnek meg, mint a függőcinege, a guvat, a jégmadár, a fekete gólya (!), a kis vöcsök, vagy a zöld küllő… Karnyújtásnyira láthatjuk a virágzó fekete nadálytőt, a nyári tőzikét, a mocsári nőszirmot, hogy csak a látványosabb fajokat említsük. A madarak közül biztosan láthatunk fekete rigót – amely annyira bizalmas, hogy méternyire telepszik a magányos látogató mellé a tanösvény korlátjára, ökörszemet, őszapót, cinegéket. A területen helyükön hagyott elöregedett és elpusztult fáknak hála sok a fakusz,  a különféle harkályfajok és az egyéb odúlakók száma. (A harkályok tevékenységéről az ösvény mentén álló különféle mértékben „megdolgozott” öreg fatörzsek is árulkodnak. Sajnos ez a „helybenhagyó” szemlélet országszerte ritkaság, hisz például a haszonerdőkben elsődleges szempont a jó minőségű faanyag lehető leggazdaságosabb előállítása, ez pedig összeegyeztethetetlen a beteg, sérült vagy öreg fák megtűrésével, az elpusztult fák helybenhagyásával. Pedig ennek különösen nagy ökológiai jelentősége van, nemcsak az elhalt faanyag lebontásában közreműködő gomba, növény és állatfajok számára, hanem például az odúképződés és az odúkhoz kötődő fajok (pl. egyes madár és denevérfajok, egyéb kisemlősök stb.) szempontjából is. )

Ha megállunk és elcsendesedünk hallhatjuk a kakukk, a sárgarigó, vagy a csilp-csalp füzike jellegzetes énekét, esetleg egy kis szerencsével (és látcsővel) meg is pillanthatjuk őket, de a látogatás időpontjától függően az itt előforduló több, mint száz madárfaj bármelyikét is. Tavasszal harsogó békakórus űzi el a csendet. A hanghólyagjaikat rezegtető dalnokok is alig méternyire koncerteznek. A látni- és hallanivalók időről-időre, évszakról-évszakra változnak, de mindig van valami, amiért érdemes ide kilátogatni. Mégis, talán a nyár első felében a leglátványosabb a tanösvény. Ekkor bontja látványos virágait a már említett nyári tőzike és a mocsári nőszirom, illatozik a termesztett fodor- és borsmenta közeli rokona: a vízi menta. A madarak közül már a kései vándorok is a fészkek körül serénykednek és – bár ahogy a tavaszi legényes hangulatot felváltják a családapák gondterhelt mindennapjai, úgy ritkul és halkul a madárdal, azért egy-egy kakukkszó, egy-egy huncut a bíró azért elhangzik még.

            Egy ilyen tanösvényt persze nem csak megépíteni kell, hanem karban is kell tartani. Különösen igaz ez a szóban forgóra, hisz az ártér egy rendkívül dinamikus, gyakran és gyorsan változó terület. Rendkívüli események, például egy-egy szélvész, vagy az extrém magas vízállások nyomait a nagyvíz elvonultával el kell távolítani, de az például sajnos Vácott sem számít rendkívüli eseménynek, hogy a Gombás-patak „civilizációs hordaléka” a torkolathoz érve nagyrészt épp az ártér elején rakódik le. Ennek eltakarítását szintén a göncölösök, illetve önkénteseik végzik el évente több alkalommal. Ezek egyike minden évben az április 22-e, vagyis a Föld Napja tiszteletére rendezett patak-takarítás, amelyen a város polgárai, tanulói is hagyományosan részt vesznek. Talán ennek (és a folyamatosan végzett ismeretterjesztő-szemléletformáló tevékenységnek) is betudható, hogy az elmúlt évek során érzékelhetően csökkent a patak által szállított szemét és a korábbi időszakhoz képest egyre kevesebb a „nagy fogás” (számítógép-monitor, kamionkerék, fotel, íróasztal, vagyis egy komplett irodabútor, kerékpárváz, televízió, stb.) is.

Tíz évi folyamatos használat (évi 40-50 000 látogató) és különösen a 2002 évi két rendkívüli árvíz valamint sajnos romboló emberi beavatkozások is halaszthatatlanná tették a tanösvény felújítását, amelyet 2003-2004 telén végeztek el ismét csak a Göncöl Alapítvány munkatársai és önkéntesei az Ipoly Erdő Rt., a Duna-Dráva Cement Kft., a Tetra Alapítvány és Vác Város Önkormányzata szíves támogatásával. A tanösvény azonban nemcsak megújult, hanem meg is hosszabbodott ekkor, így immár 510 méteren mutatja be az ártéri erdők jellegzetességeit. Ezen kívül a pallókat is kiszélesítették, így a szembejövők még kényelmesebben és biztonságosabban haladhatnak el egymás mellett. A pihenő-megfigyelő helyeket megnövelték – így már kisebb osztályok, szakköri csoportok is elférnek egyszerre egy-egy magyarázat erejéig, a színes tájékoztató táblákat pedig újakra cserélték. A felújított Váci Ártéri Tanösvényt tavaly májusban a Madarak és Fák Napja alkalmából egy kisebb ünnepség keretében adták át a támogatók képviselői, a Göncöl Alapítvány és Szövetség munkatársai és önkéntesei, a helyi és országos sajtó, valamint számos érdeklődő jelenlétében. Az átadás alkalmából a Breuer László szakvezetésével tartott nagysikerű bemutatóval mindjárt birtokba is vehették a tanösvényt a jelenlévők.

Örömmel jelenthetjük, hogy az elmúlt egy év során nem csak a természet volt kíméletesebb a tanösvényhez – mert, bár 2005 tavaszán is nagyon komoly árvíz borította el az árteret, de közel sem tett akkora kárt, mint például a három évvel korábbi, hanem a látogatók is kímélték és vigyáztak rá. Ez nem csak abból látszik, hogy például a tájékoztató táblák egy év múltán is sértetlenül megtalálhatóak a helyükön, de a látogatók által korábban előszeretettel a tanösvény mentén eldobált cigarettás dobozok, sörös és üdítőitalos palackok mennyisége is érezhetően csökkent. Reméljük a tendencia folytatódik és minél előbb elérkezik az az állapot, hogy egyáltalán nem kell sem a patak által szállított, sem a látogatók által eldobált hulladékot időről időre eltávolítani.

            A tanösvény meglátogatását jó szívvel ajánljuk minden természetbarátnak, egyéneknek, családoknak, de különösen szakköröknek, osztályoknak a biológia, földrajz, természetismeret, környezetismeret tantárgyak kiegészítéseként, vagy egyszerűen egy kirándulás (egyik) állomásaként.

            A Váci Ártéri Tanösvény szabadon látogatható, de igény esetén vezetőfüzet, vagy szakvezetés is kérhető az alábbi elérhetőségeken:

 

Göncöl Szövetség 2600 Vác, Ilona utca 3.

Tel: (27) 512-030 Fax: (27) 512-040 E-mail: goncol@zpok.hu

                         Kereki Albert                                                          

                         Göncöl Szövetség

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja