Farsangi versek
- 2012-01-27
Mentovics Éva versei farsangról, vigalomról, télkergetésről.
Lángolj, kisze, vidd a telet! Ahogyan a kisze ég, úgy tűnjön el minden jég! Csorduljon a jégcsap könnye, éltet adjon minden csöppje! Amikor a kisze lángol, fusson a fagy hét határról! Dőljön le az összes hófal, tavasz jöjjön minden jóval: gólyahírrel, napsugárral, szárnyaljon a víg madárdal, csattogjon a gólyakelep… szaladj már tél, ott a helyed, ahol hívnak, ahol várnak, szíves szóval invitálnak. Hadd fogadjuk a víg tavaszt, mely orcánkra mosolyt fakaszt, derűt ígér, víg kacagást - felednénk már a havazást. Csobbanjon a csermely fodra, rügy pattanjon sombokorra! Lila sáfrány, csillagvirág hirdesse, hogy szép a világ. Lángolj, kisze, vidd a telet, bimbózz, tavasz, itt a helyed! Kisze, kisze, szalmabáb, égj el minél hamarább, füsttel írd a kéklő égre: Jöjj el, tavasz, jöjj már végre! (Balatonszőlős, 2010. január 18.) Farsangoljunk! Közeleg a farsang farka, addig vígan legyetek! Ki szeretne maszkba bújni? Magasba a kezeket! Járjuk, míg a lábunk bírja, szökdeljünk a szőnyegen! Ugrás Bálint, Gergő, Panka, Julcsa te is jöjj velem! Medve toppan, macska szökken, táncba fog a boszorka, söprűnyélre felpattanva reppen majd a nyomodba. Ne áruld a petrezselymet, uzsgyi pajtás, lépj ide! Pördülj jobbra, fordulj balra, mint gombóc a prézlibe’. Szökkenjünk hát, ropjuk fürgén, és ha nem nagy áldozat, faljuk fel a porcukorral behavazott fánkokat! (2010. november 28.) Banya-tanya Omladozó, romos tanya, otthont lel ott minden banya. Kietlen, és rideg tájék, hol ember tán sose járt még. Reped, mállik dől a fala, oda tart most minden banya. Körülötte szürke árnyak… teliholdkor odaszállnak. Fellobban a katlan lángja, kezdődik a banyák bálja. Repdesnek a denevérek, felharsan a boszi-ének: - Szépségemé minden érdem, kétszáz évet már megértem. Fejemen a varázskendő, gonosz vagyok, kárörvendő. Padlásomon denevérek… szívességre sose kérj meg! Hogyha mégis erre tévedsz, békatestben tovább élhetsz. Égnek áll a boszik haja, füstölög a banya-tanya. Mire vége van az éjnek, a rút banyák hazatérnek. A hóember búcsúja Csordul a könnye, roskad a válla, tócsában lépked éjjel a bálba. Bánatos arccal búcsúzik egyre, könnyei hullnak lassan a gyepre. Ébred a reggel, pezsdül a pírja, jégcsapok fogynak, sorvadnak sírva. Vége a télnek, éled a kert már, farsangi fánkra cseppen a lekvár. (Balatonszőlős, 2010. január 30.) |
Mennyi fura figura! Ki bújik meg a maszk alatt, ki cammog és brummog ott? Beleremeg a ház fala, az a medve úgy morog. Ki tipeg ott pipiskedve, mint egy kényes királylány? Kinek fátylát ékesíti a szépséges szivárvány? Ki az, kinek kedvessége legendás a környéken? Nincs melege a tigrisnek abban a nagy szőrmében? Ki lehet az álarc mögött az a szöszke kislegény? Nézd, amott tündérlánykát! Varázskönyve kincset ér. Mennyi mókás, kópé alak, mennyi fura figura, varázspálca, banya-seprű, kócos-borzas frizura, sütőlapát, rozsdás kondér, békanyálas fakanál… együtt mulat tündér, banya, de csak amíg tart a bál. (2011. január 30.) Télszalajtó Ki látott már ilyen csuda maskarát? Kinn, a téren lángra kap a szalmabáb, elijeszti majd a telet messzire, ne maradjon hóból, fagyból semmi se. Unjuk már a vacogtató hideget, nem jó, ha az ember folyton didereg. Szaladj tél már, ne lapulj a bokorba’, úgy iszkolj, hogy szél se érjen nyomodba! Könnye hulljon minden egyes jégcsapnak, járdánkat se marcangolja szét a fagy! Nap szikrázzon, emelkedjen magasra, bucskázzon a fényben fürdő patakba’! - Itt a tavasz! - dalolja a kisrigó. - Ibolya bújt ki a földből - millió. Erdők mélyén kivirít a somvirág, napfény horgol a pitypangra bóbitát. Farsangi móka Januári vigalom, februári móka. - Farsangoljuk, gyerekek! - cserregi a csóka. Csörömpöl a főszakács zománcos fedője, megrémül egy oroszlán iszkoljunk előle! Farkas visz egy sültkappant öreg nagyanyónak, Piroska meg a vadász vidáman dalolnak. Sohasem volt, sose lesz a cápának lába, ám amott egy uszonyos bakancsban riszálja. Fánkhegyek az asztalon, közepükben lekvár. Ne akard, hogy unszoljuk, vegyed, vigyed, edd már! Kéményseprőnk maszatos, lekváros a szája. Biztos nem a kéményből csöppenhetett rája. Tömi be a fánkokat egymás után sorra. Vihognak a bohócok: - Porcukros az orra! Cirmos hátú cicuska sajtrudat kínálgat. Egy kisegér cincogva veszi el a tálat. Morogja a komondor, de most mégse bánja, hiszen ő is mulatni jött ide, a bálba. Pirkadatig táncolunk, had szóljon a nóta. Ropjad velünk szaporán! Ez ám a jó móka. (Balatonszőlős, 2009. január 28.) A hóember tavasza Könnycsepp gördül orcájáról, elcsuklik a hangja már. Megsajnálja veréb, cinke, s mindenki, ha arra jár. Elferdült a répaorra, elgurult a cilinder. Ne csodáld, hisz kertek alján már a tavasz csilingel. (Balatonszőlős, 2010. január 30.) |
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Széllel szemben - Pihécske kalandja
Következő hír
Hihetetlen, de megesett…
LEGOLVASOTTABB
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában
A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története
Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?
Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!
A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?
A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
Közösségi hozzászólások: