SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Beszél a testünk

[cikkei] - 2004-03-10
Valahonnan megsejtjük, hogy az egyik férfikollégánk belehabarodott a szőke kolléganőbe. Érezzük egy ismerősön, hogy nem kedvel minket, pedig sosem mondta. Honnan a boszorkányos képesség?

Nincs benne semmi boszorkányság. Pusztán arról van szó, hogy érzékeljük az emberek metakommunikációját. Ugyanis szóban viszonylag könnyű hazudni, a testünk azonban mindig őszintén beszél. Kis odafigyeléssel pedig profivá válhatunk az emberi kapcsolatok metakommunikációs jeleiben.

Ha egy nő fel akarja hívni magára egy férfi figyelmét, többféle testjelzést szokott adni. Nyalogatja a száját, dobálja a haját, gyakran fordítja úgy a kezét, hogy jól látsszon a csuklója, vagy éppen néha kibillenti a sarkát a magas sarkú cipőből.

Ha egy férfi szeretne valami hasonlót elérni, akkor kevésbé feltűnő jeleket használ. Cipője orra biztosan a kiválasztott nő felé néz. Ingét, pulóverje nyakát igazgatja. Beletúr a hajába, cowboly– os, kicsit agresszív tartást vesz fel.

De persze a szemek játékával lehet a legnagyobb hatást elérni. Ha fel akarjuk kelteni valakinek az érdeklődését, a következőt kell tenni:

Nézzünk bele a szemébe egy másodpercre, aztán forduljunk el. Kis idő múltán újra keressük meg a tekintetét, de már hosszú másodpercekig tartsuk fogva a pillantásunkkal. És aztán ne nézzünk rá. Garantált, hogy pár perc múlva magunkon fogjuk érezni a szemét, hisz nem tudja eldönteni, érdeklődünk – e iránta, vagy sem. És ha ezt teszi, nyugodtan megjutalmazhatjuk egy kis mosollyal, hogy ne hagyjuk bizonytalanságban.

Az egymás közötti távolságok is árulkodóak lehetnek. Ha a két ember közti távolság kisebb, mint körülbelül fél méter, akkor bizonyára nagyon közeli kapcsolatban állnak egymással. Ha az egyikük folyton közelebb lép, de a másik hátrál, akkor ő nem akar közelebb kerülni a másikhoz. Ha mindketten összefonják a karjukat maguk előtt, akkor valamilyen módon bezárkóznak, nem akarnak megosztani valamit a másikkal. Ha valaki előredőlve figyel, nagyon érdekli, amit hall. Ha hátradől, és keresztbefonja a karjait, elvesztette az érdeklődését.

A legérdekesebb talán az, hogy hogyan hazudunk. Legtöbbször az orr végigsimításával, a száj eltakarásával foglalatoskodunk, miközben elhallgatunk, vagy nem őszintén mondunk el valamit. A mozdulat a gyermekkorból maradt: a kisgyerek kapja a szája elé a kezét, ha nem mond igazat.

Na persze lehet, hogy aki az orrát dörgöli, annak épp csak csavarja a nátha. A kiválasztott nő nyalogathatja azért is a száját, mert ki van száradva, úgyhogy ne rohamozzuk meg azonnal szegényt. Ettől szép ez a játék, hogy sok – sok apró jelből lehet összerakni a másik hozzánk való viszonyulását, és attól, hogy csak gyakorlással lehet elsajátítani azt a tudást, amivel tényleg boszorkányosan tudjuk a többi ember hozzáállását, reakcióit értelmezni.

Ahol többet olvashatunk a témáról: Allan Pease: Testbeszéd

Park Kiadó, Hétköznapi pszichológia sorozat

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja