SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Mikulás, Télapó: honnan erednek? Melyiket használjuk?

Családinet [cikkei] - 2014-12-05
Télapó vagy Mikulás? Sokak szerint nálunk nem is Télapó van, hanem Mikulás. Van-e különbség az elnevezések között? Honnan erednek egyáltalán?

Szent Miklós története

Magyarországon a Mikulás elnevezés egyértelműen Szent Miklóshoz püspökhöz kötődik. A legenda szerint a püspök városában volt egy szegény család, ahol három hajadon lány élt, akik hozomány nélkül nem tudtak férjhez menni. Szent Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, és az éj leple alatt titokban egy pénzes erszényt hagyott a szegény ember házának ablakában. (Az, hogy ezt meddig csinálta a püspök, nem tudni biztosan. Az egyes források különböző időintervallumot jelölnek ki. Van, amelyik szerint 3 napig, van olyan is, amely szerint 3 évig járt Szent Miklós a szegény ember házához aranyat csempészi az ablakba).

A püspök legendája a (más országokban népszerű) kéményen érkező télapó képét is megmagyarázza, ugyanis a történet egyik változata szerint, akadt olyan este, amikor nem volt nyitva az ablak, ezért Szent Miklós a kéményen át dobta be az aranyat, amely beleesett az egyik lány harisnyájába, mert az a kandallónál száradt éppen.

Ezen legendák, és Szent Miklós december 6-ai ünnepe miatt terjedt el a 19. században, hogy a Mikulás az ablakba tett tiszta cipőkbe ajándékokat helyez.

A 20. századra Szent Miklóst már nem püspöki tevékenysége miatt emelték ki az szótárak, hanem a jótékonyságára helyezték a hangsúlyt. Manapság pedig szinte kizárólag csak az utóbbiról tevékenységéről szólnak a lexikonok.

A Télapó szó eredete

Magyarországon elterjedt nézet, hogy a Télapó szó az 1950-es években keletkezett a kommunista vallásellenesség hatására. Az orosz „fagy apó” kifejezés fordításaként kezdték el használni a „tél apó” kifejezést.

Ám ez az elmélet nem teljesen állja meg a helyét, ugyanis a Télapó elnevezés már a 19. században is előfordult. Néhány irodalmi műben (pl.: Arany János, Mikszáth Kálmán, Gyulai Pál néhány alkotásában) máig olvasható.

Nem állja meg tehát a helyét az az elmélet, hogy a Télapó név csak a Mikulás helyett, mesterségesen kitalált kifejezés. Sokkal inkább helytállóbb azt mondani, hogy ez a több száz éve a nyelvünkben jelenlevő szó, mai jelentését fokozatosan vette fel az évek során. 

A modern Mikulás

Szent Miklós keresztény legendája mára átalakult. Egyfajta globális Mikulás fogalom bontakozott ki a szekularizáció és a tömegkultúra hatására. A különböző népek Mikuláshoz köthető szokásai elkezdtek összeolvadni.

A német hagyományok miatt népszerű volt még néhány évtizede a krampuszok jelenléte a Mikulás mellett. Az emberek ezenkívül úgy tartották, hogy a Télapó a mennyben él, és onnan figyeli a gyerekeket, hogy jók voltak-e. Ma viszont már a gyermekek közt általános vélekedés, hogy a Mikulás Lappföldön él, és rénszarvasok húzta szánnal közlekedik.

A Mikulás kinézete

A Mikulás kövérkés, piros ruhás megjelenését sokan a Coca Cola gyár befolyásának tulajdonították, ugyanis a cég 1931-ben találta ki az itala népszerűsítéséhez ezt a Télapó figurát.

Ez az elmélet azonban téves, ugyanis egy 1928-ból fennmaradt magyar gyermekkönyv hasonló módon ábrázolja a Mikulást, tehát ebben az időben ez a fajta megjelenítés már valószínűleg kialakult. 
 

Forrás: wikipedia.org
Kép: flickr.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja