Ferencz Norbert, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja úgy nyilatkozott, hogy a szórakozási szokásokat, a szociális szakemberrel együtt élő partner kilétét firtató és vagyonosodási kérdésekről is tájékozódó nyolcrészes adatsor kitöltetése olyan intézkedés, melynek során a gyermekvédelmi szakdolgozók a saját megfigyelésükhöz járulnak hozzá.

A végrehajtó Nemzeti Védelmi Szolgálat az adatok igazságtartalmáról „nyíltan vagy a rendőri jelleget leplező intézkedéssel” meg is igyekszik majd győződni adott esetekben. Az adatsor egy részét a kifogástalan életét bemutató szakemberrel együtt élő családtagoknak is ki kell tölteniük, aki ezt nem teszi meg, az a családtagja karrierjét veszélyezteti.

Kevés olyan alacsony presztizzsel rendelkező hivatás létezik ma Magyarországon, ahol a munkáltató arról érdeklődhetne, hogy volt-e a munkavállaló valaha alkoholelvonó kúrán, drogozott-e valaha az életében és milyen szexuális irányultsággal rendelkezik.

A Gyermekjogi Civil Koalíció azt a tapasztalatot vonta le a törvényi szövegből, hogy a módosító kiegészítésekben inkább rendvédelmi és büntetésközpontú elvek érvényesülnek, és kevesebb szerep jut a megelőző szemléletnek, vagy a családtámogatásnak. A gyermekvédelmi reformot ők inkább a szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésén keresztül látnák biztosítottnak, és a tárgyi feltételek megadásában remélnék a gyermekvédelem és a gyermekek jövőjét.

A pedofilok kiszűrésére alkalmatlan és jogsértő az átvilágítás - hívja fel a figyelmet a Szabad Európa. "A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek „átvilágítása” a kormány által kezdeményezett módon indokolatlan, alkalmatlan, értelmezhetetlen, rendszeridegen, és súlyosan sérti a szakemberek és velük élő hozzátartozóik jogait a Gyermekjogi Civil Koalíció szerint. A szakszervezet jogi lépésekre is kész" - írják.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése óriási jelentőségű a bántalmazott, veszélyeztetett gyermekek kiszűrésében, a jelzőrendszert azonban működtetni kell. Ehhez jól képzett, elkötelezett szakemberekre van szükség. Ha a kormány a jelzőrendszeri tagok fenyegetettségével reméli megoldani a rendszer hiányosságait, akkor a távozó szakemberek miatt a szektor egyre elhagyatottabbá válhat, vagyis a gyermekek esélyei csökkennek. A „kifogásolható életvitel” elve annyira elmosódó körvonalakkal vázolja a dolgozók személyiségében rejtőző veszélyforrást, hogy némelyek szemében inkább „jó indoknak” tűnhet arra, hogy a szervezet a nem kívánt dolgozóitól megszabaduljon.

Magyarországon egy hatékony jogszabály értelmében 2014 óta az állami gondoskodásban élő gyermekek számára a gyámhatóság egy független, hivatásos gyámot fejez ki, aki a szülői felügyeleti jogot, képviseletet gyakorolja. Ő az, akihez a családból kiemelt gyermekek a gondozási helyükön megélt problémával (bántalmazás, zaklatás) fordulhatnak, tehát a gyám kulcsfigurája az állami gondodkodásban élő gyermekek biztonságának.

A bicskei eset kapcsán épp azért valósulhatott meg a felelősségre vonás, mert a gyám nem az otthon munkavállalója volt, kívül helyezkedett el az otthon világán és érdekkörén. A gyermekvédelmi szakemberek száma azonban az utóbbi időben annyira megfogyatkozott, hogy a 2024-es módosító csomag lehetővé teszi majd, hogy az intézményi dolgozók újra a gyermekek gyámjaiként szerepeljenek.

Ami a gyermekek biztonságát és védelmét sérti, az valóban kifogásolható. De fontos, hogy a kifogásoló milyen elvek alapján és milyen szinteken használja a szűrőt.

Indexkép: Depositphotos.com