SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

„A mesterséges intelligencia biztosan velünk marad!”

Családinet [cikkei] - 2024-04-08
Új tudományos-ismeretterjesztő sorozatot indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A videóinterjúkból, podcastokból és egy tudományos vetélkedőből álló kezdeményezés célja, hogy a kutatásokat közelebb hozza a társadalomhoz és közérthetően mutassa be napjaink legjelentősebb tudományterületeit, valamint a mögöttük álló kutatókat. A következő hónapokban a rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia témakörét járják körbe a szakértők.

Vajon hogyan határozható meg a mesterséges intelligencia? Hogyan lehet kutatni? Hogyan találkozhatnak a hallgatók a mesterséges intelligenciával az ELTE-n? Mi lesz ennek a technológiának a jövője? Ezekre a kérdésekre válaszol Csabai István akadémikus, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája tanszékének egyetemi tanára az egyetem új tudományos-ismeretterjesztő videójában.

A kutató úgy gondolja, az élőlényekhez hasonlóan a mesterséges intelligencia is megfigyeli a világot és a begyűjtött adatok alapján értelmezi az összefüggéseket. Míg pár éve az ilyen adatelemzéseket csak a gépi tanulásnak hívták, mára az olyan intelligensen viselkedő nyelvi modellek elterjedésével, mint amilyen ChatGPT, jogossá vált a mesterséges intelligencia elnevezés.  

Csabai István hangsúlyozza, az ELTE szinte minden karán jelen van a mesterséges intelligencia a nyelvi elemzésektől kezdve a régészeti kutatásokig. Saját kutatócsoportjával elsősorban arra fókuszál, hogy miként lehet ezt a technológiát a tudományos kutatásban hasznosítani. Az egyik ilyen felhasználási terület a már meglévő képfeldolgozó módszerek átalakítása úgy, hogy azok orvosi képeket is tudjanak elemezni beleértve a hisztopatológiai vagy mammográfiai felvételeket. Törekszenek arra, hogy ne csak önmagában kutassák a mesterséges intelligenciát, hanem együttműködjenek azokkal a szakemberekkel, akik képesek azonosítani egy-egy felhasználási terület igényeit. Számos hazai és nemzetközi kutatásban vesznek részt többek között a Semmelweis Egyetemmel vagy kórházakkal, az ELTE Informatikai kar, az ELTE TTK Matematikai Intézet, valamint a Fizikai Intézet pedig tagjai a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumnak is.  

A mesterséges intelligencia hamar bekerült az ELTE-n az oktatásba. A fizikus mesterképzésen elérhető tudományos adatanalitika és modellezés specializáció napjaink népszerű témájával, az óriási adathalmazokon végzett kutatásokkal, a big datával foglalkozik. Ezekre a kurzusokra mára már nem csak fizikusok, hanem matematikusok, biológusok, szociológusok is járnak, így egyre több tudományterületre kiterjed a mesterséges intelligencia felhasználhatósága.

Csabai István szerint a legnagyobb kihívás, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíthet olyan problémákban, amiket az ember egyedül nem tudna megoldani. A kutató biztos benne, hogy a mesterséges intelligencia velünk marad és egyre nagyobb szerepet kap a tudományban, ezért a hallgatókat is arra buzdítja, hogy legyenek nyitottak és minél többféleképpen alkalmazzák ezt a technológiát.

Nyitókép: depositphotos

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja