SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Kinyissanak-e júniusban az iskolák? - érvek és ellenérvek

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2020-05-20
A koronavírus-járvány első hullámának lecsengésével egyre több országban nyitottak meg újra az iskolák. Hazánkban ez május végéig biztosan nem fog bekövetkezni, utána pedig kérdés, érdemes lenne-e két hétre újraindítani a személyes tanítást. Érvek és ellenérvek minden oldalról elhangzanak.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak nyilatkozva „valószínűtlennek” nevezte, hogy idén még újraindul az osztálytermi tanítás. Az elmúlt időszak intézkedéseit látva azonban – emlékezzünk csak arra, amikor március 13-án reggel még indokolatlannak tartották az iskolák bezárását, majd még aznap este mégis bejelentették a távoktatást – nem lehetetlen, hogy amire ma nem látnak sok esélyt, holnap mégis megvalósul. Kérdés, hogy kinek és miért lenne jó, ha a tanév utolsó két hetére fizikailag is vissza kellene térniük a diákoknak az iskolapadba.


Visszatérés a suliba - pro és kontra


Nyissanak ki az iskolák minél hamarabb!

„Hát én nagyon remélem, hogy kinyitnak, mert ezt már nem tudom, meddig fogjuk bírni” – mondja a manikűrösként dolgozó Orsi, egy alsós kislány és egy bölcsődés kisfiú anyukája. Amióta a gyerekek otthon vannak, Orsi állandó délelőttös műszakot visz, a férje pedig délután jár munkába, így oldják meg a gyerekek felügyeletét. A bevétele nagyjából az egyharmadára esett vissza, hiszen délelőtt mindig kisebb a forgalom, és a vendégek is csak az utóbbi időben kezdtek nagyobb számban visszatérni. „Ha rövid időn belül nem kezdhetek újra teljes időben dolgozni, valószínűleg éhen fogunk halni” – teszi hozzá.

Orsi problémájában rengeteg dolgozó szülő osztozik, ám nekik a kéthetes újranyitásnál hosszabb távú segítségre van szükségük. Gulyás Gergely múlt héten bejelentette, hogy engedélyezik a nyári napközis táborok szervezését, ami valamennyi segítséget jelenteni fog, de mivel egy tematikus tábor heti ára 25 ezer forintnál szokott kezdődni, az anyagilag megroppant családok számára az ingyenes iskolai ügyelet jelentené a valódi megoldást. Ennek kidolgozása egyre több intézményben van folyamatban.


Erre a két hétre már felesleges

„Nagyon szívesen találkoznék újra a tanítványaimmal, mindenkinek sokat jelentene, ha méltóképpen tudnánk lezárni a tanévet, de nem hiszem, hogy ennek bármi értelme lenne már” – vélekedett egy budapesti tanítónő. Úgy gondolja, az utolsó hetekben érdemi tanítás már egyébként sem szokott folyni, a sportnapok és kirándulások megszervezése rendkívül nehéz vagy akár lehetetlen is lenne a járványügyi előírások miatt. A családok már beálltak a távoktatás rutinjára, nem lenne értelme ezt két hétre felborítani.

Hasonlóan vélekedik állásfoglalásában a Civil Közoktatási Platform is. Mint írják: a kötelező bejárás előírása mindenképpen indokolatlan, ez a két hét azonban lehetőséget adhatna a kiscsoportos felzárkóztatásra, javításra, a bukások elkerülésére. Ez a két hét, akár személyes találkozással is, azoknak jelentene esélyt, akik számára a digitális oktatás valamilyen okból megoldhatatlan.

A nyári gyermekfelügyelet megszervezése azonban a civilek szerint is sürgető feladat: „Sürgősen meg kell határozni nyári gyermekfelügyelettel kapcsolatos lehetőségeket és kötelezettségeket. A szabályozásnak és a feltételeknek biztosítania kell a gyermekek és a közreműködők védelmét, és kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a helyi sajátosságokhoz és a járványügyi helyzethez igazolni tudjon. A szakszervezetekkel egyeztetve meg kell határozni a tanárokra, egyéb közreműködőkre vonatkozó szabályokat, díjazást, figyelembe véve a digitális munkarend során őket ért terhelést.”


Aki nem engedné még iskolába a gyerekét

Nem feledkezhetünk meg azokról a szülőkről, családokról sem, akik – akár azért mert veszélyeztetett családtaggal élnek együtt, akár puszta óvatosságból – nem szeretnék még a gyermeküket közösségbe engedni.

„Nagyon remélem, hogy nem nyit ki az iskola, mert ha igen, én akkor sem engedem a fiamat. 3 hónapos a legkisebb gyermekünk, és együtt élünk a 85 éves, szívbeteg édesanyámmal. Kizárt, hogy megkockáztassuk azt, hogy a gyerek az iskolából bármit hazahozzon” – adott hangot az aggodalmának a háromgyermekes Zsuzsa.

A hasonló aggályok kiküszöbölésére a legtöbb ország, amely újranyitotta az iskoláit, nem tette kötelezővé a bejárást, a párhuzamos tantermi és digitális oktatást azonban hazánkban a szakmai szervezetek kivitelezhetetlennek tartják.

Neked mi a véleményed? Nyissanak ki az iskolák? Elengeded a gyerekedet?

Frissítés Maruzsa Zoltán szerdai bejelentése alapján: Új bejelentés: ilyen dátummal nyitnak újra az óvodák, bölcsődék és iskolák

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: ESB Professional / shutterstock

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja