Az intézményrendszer fenntartója az állam lesz

2013. január elsejétől főszabály szerint az óvoda kivételével a köznevelési intézmények fenntartója az állam lesz, mely a kormányhivatalokon keresztül gyakorolja a fenntartói jogait. A települési önkormányzatok öt évre szóló köznevelési szerződésben vállalhatják – meghatározott feltételek mellett – bizonyos intézmények működtetését. Természetesen megmarad az alapítás szabadsága, így egyházi és magánintézmények is működhetnek

A központi költségvetés fenntartótól függetlenül biztosítja a nevelési-oktatási intézmény és a kötelezően igénybe veendő pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait.
Az egyházi, valamint a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók által ellátott nevelési, nevelési-oktatási feladatok központi költségvetési finanszírozása az állami fenntartású intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik, vagyis ezek az intézmények a megfelelő jogi háttér fennállása esetén kiegészítő támogatást is kapnak.

Tankötelezettség

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, vagy az azt követő évben válik tankötelessé. Az a gyermek, akinek esetében szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodába járhat.

Európa 19 országához – Bulgária, Dánia, Észtország, Franciaország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Málta, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szlovákia – hasonlóan a tanuló 16. életévének betöltéséig tart. A tanköteles kor leszállítása ellenére, az állam továbbra is biztosítja a térítésmentes továbbtanulás lehetőségét a 16. életévüket betöltött fiatalok számára az érettségi illetve az első szakképesítés megszerzéséig.

A tanköteles, de általános iskolát elvégezni nem tudó vagy általános iskola elvégzését követően továbbtanulni nem tudó vagy nem akaró tanulók számára a köznevelési Hídprogramok biztosítanak lehetőséget a tanulás folytatására.
Ezek a programok egyénre szabott segítséget nyújtanak a tanulóknak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.

Három éves kortól kötelező az óvoda

A gyermeknek főszabály szerint három éves korától kötelező napi négy órában óvodai foglalkozáson részt venni. A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével a gyermek ötödik életévének betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

Az Országgyűlés módosította a köznevelési törvényt ez év nyarán a 2013: C. törvénnyel.
Ez alapján a módosított Nkt.8.§ (5) az alábbiak szerint módosul 2014. szeptember 1-től:

5) A gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik a 3. mellékletben az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket.

Megújul a Nemzeti alaptanterv

A valódi esélyegyenlőséget szolgálja a Nemzeti alaptanterv, amely meghatározza azt a korszerű tudás-, nemzeti és egyetemes műveltségi minimumot, amely minden magyar gyermek számára alanyi jogon jár. A megújuló Nat alapján készülnek a kötelezően választható kerettantervek, amelyek szerint készítik el az iskolák a helyi tantervüket. A kerettantervek lehetőséget adnak az egyéni arculat kialakítására, a tananyag 10 százalékáról pedig teljesen szabadon rendelkezhet az iskola. Lehetőség lesz egyéni, alternatív kerettantervek használatára is.

Az új Nat-hoz hasonlóan szabályozza a kötelező ismeretanyagot több európai ország. (pl: Dánia, Franciaország, Görögország, Németország és Portugália)

Hit- és ekölcstan

2013-tól felmenő rendszerben a kötelező tanórai foglalkozások része lesz az állami általános iskolában az erkölcstan vagy az e helyett választható hit- és erkölcstan óra.

Az iskolai foglalkozások ideje

Az általános iskolában 16 óráig tart a nevelés-oktatás, igény esetén az iskolának 17 óráig gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola egész napos iskolaként is működhet. Az intézményvezető a szülő kérelmére felmenti a tanulót a délutáni „egyéb foglalkozások” alól, amennyiben az intézmény nem „egész napos iskolaként” működik.

Érettségi vizsgára vonatkozó szabályok

Az érettségi vizsga kötelezően választandó tantárgyainak köre gimnáziumban nem változik. A szakközépiskolában a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv mellett az ötödik érettségi tárgy nem a „kötelezően választandó vizsgatárgy”, hanem a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.

2016 január elseje után az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra „közösségi szolgálat” elvégzésének igazolása.

Szakképzés

A szakiskolai végzettség a jövőben középfokú végzettségnek számít. A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő intézmények, továbbá a törvényben meghatározott képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van.

Pedagógiai szakmai szolgáltatók

A pedagógiai szakszolgálat intézményei állami intézmények lesznek. Feladataik között szerepel egyebek mellett a nevelési tanácsadás, és a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása is. Utóbbi szerepel a pedagógusok kötelességei között is.
Országosan egységes szakmai irányítás mellett pedagógiai szakmai szolgáltatást, állami, vagy egyházi illetve magánintézmények fenntartói nyújthatnak. A szakmai szolgáltatók legfontosabb feladatai a szaktanácsadás és a továbbképzések szervezése.

Pedagógus életpályamodell 2013. szeptember 1-től

A Nemzeti köznevelési törvényben a pedagógus életpályamodell a jelenleginél nagyságrendekkel magasabb béreket irányoz elő, s rögzíti az előmeneteli rendszert. A pedagógus életpálya kétéves gyakornoki időszakból négy - a Pedagógus I., a Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Kutatótanár – fokozatból áll: Az új bértábla nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is.

A pedagógus életpálya 2013. szeptember 1-jei bevezetésének pillanatában minden pedagógus többet fog keresni, a minősítés megszerzését követően pedig további jelentős béremelkedésre számíthatnak.
A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek a szabályok érvényesek. A bérek értékállóságának megőrzése érdekében az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka.
A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részletes szabályait rendelet szabályozza.
A pedagógusok meghatározott feltételek teljesítése esetén legfeljebb egy éves „alkotói szabadságot” vehetnek igénybe.

Kötelező óraszám nem szerepel a törvényben

A kötelező óraszám fogalma – a vezetők kötelező óraszámának kivételével – nem szerepel a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben.

A pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százaléka (32 óra) a „kötött munkaidő”, amelyet a pedagógus az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni.
A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százaléka (22-26 óra) a „neveléssel-oktatással lekötött munkaidő”, amelynek terhére tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat lát el. Az intézményvezető kötelessége az órák és egyéb feladatok arányos beosztása.

Pedagógiai-szakmai ellenőrzés bevezetése

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.
Az intézmény ellenőrzését legalább három köznevelési szakértőből álló csoport végzi. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelési szakértő vehet részt, aki az előírt továbbképzési követelményeket teljesítette. Az intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelöléséhez a fenntartó egyetértése szükséges.

Módosító javaslatok

A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény jelentőségét bizonyítja, hogy több mint háromszáz módosító javaslat érkezett a tervezethez, melyekből 134-et támogattak a különböző bizottságok. (Támogatott soron elfogadott javaslatok: Fidesz-KDNP: 103, Jobbik: 3, LMP: 3, Oktatási Bizottság: 17, Emberi Jogi Bizottság: 2, Nemzeti Összetartozás Bizottság: 1. Támogatott soron kívül elfogadott javaslatok: Fidesz: 4, Oktatási Bizottság: 1.)

A parlamenti vita eredményeként KDNP-s javaslatra az alapelvekből kikerül az állami intézmények számára világnézeti semlegességet előíró rész. Helyette azt írja elő a törvény, hogy az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés - oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

Szintén KDNP-s javaslatra az iskolapszichológus alkalmazása nem a fenntartótól függ, hanem 500 gyermekig, tanulóig egy szakember foglalkoztatását félállásban, 500 fő fölött főállásban finanszírozza az állam.

Fideszes javaslatra az 50 óra közösségi szolgálat nem az érettségi megkezdésének, hanem a bizonyítvány kiadásának lesz a feltétele; az óvoda nem váltható ki 5 éves korig családi napközivel; a középiskolákban központi felvételi vizsga szervezhető. Fideszes javaslatra emellett helyi felvételi vizsga szervezhető ott, ahol három év átlagában kétszeres a túljelentkezés.
Szintén Fideszes javaslatra a gyermek ötéves koráig nem az óvodavezető a védőnő egyetértésével, hanem az óvodavezető és a védőnő egyetértésével a jegyző (egyházi és magánintézmény esetén a fenntartó) adhat felmentést a kötelező óvodába járás alól.

Fidesz-KDNP-s, LMP-s és jobbikos javaslatra a gyermek, a szülő és a pedagógus jogainak felsorolásába is visszakerül, hogy az oktatási jogok biztosához fordulhat.

Lázár János javaslatára a 2-es osztályzat elnevezése elégséges marad.

A törvény megfogalmazza a Nemzeti Tehetség Program szerepét.

Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának javaslatára megjelenik az általános iskolában a kötelező foglalkozások részeként az erkölcstan óra vagy az e helyett választható, egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatás, 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben.

Az oktatási bizottság javaslata alapján

• a települési önkormányzat nem az intézmény fenntartását, hanem működtetését veheti át az államtól szerződés keretében,
• az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre;
• az általános iskola egész napos iskolaként is működhet. A törvény értelmezi az egész napos iskola fogalmát, és rögzíti, hogy amennyiben az iskola ilyen nevelés-oktatási programcsomagként működik, a tanuló nem kérhető el a 16 óráig szervezett foglalkozásokról.

Kikerült azonban a törvényből a 7. életévüket betöltött, de nem iskolaérett tanulók számára szervezett kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztály, helyette a szakértői bizottság javaslata alapján még egy évig óvodában maradhat a gyermek.


Foto: digitalart - FreeDigitalPhotos.net