SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Iskolaérettség

Kókai Kata [cikkei] - 2005-07-17
Sok szülő aggódva kérdezi meg magától, vajon engedheti-e már iskolába gyermekét?
Iskolaérettség

Nehéz a döntés, hiszen a szülők mindig a gyermek érdekeit nézik. Az sem jó ha túl korán kerül az iskolába, függetlenül attól, mennyire okos a gyermek. Hiszen lehet, hogy számára még nehéz lenne a beilleszkedés, vagy az iskolatáska.
A tankötelezettségről szóló törvény szerint: "A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be."
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek egy év késéssel kezdjék meg tanulmányikat, tehát a szülőn áll a döntés, meghagyja-e ezt az évet a játék, a gondtalan szórakozás számára, vagy az iskolapad mellett teszi le voksát.

Amennyiben a szülő bizonytalan, több helyről is kérhet segítséget. Az óvónők többsége tisztában van a gyermek képességeivel, és tapasztalata alapján javaslatot tud tenni a szülőnek, érdemes-e elkezdeni az iskolát. Igénybe vehetik továbbá nevelési tanácsadó segítségét is, aki hasznos tanácsokat adhat.


Az iskolaérettség nem csupán a gyermekek teljesítményét veszi figyelembe. Fontos, hogy be tudjon illeszkedni leendő osztályába, elfogadja a felnőttek (ez esetben a tanár) utasításait, illetve figyelme is megfelelő legyen. A világ szinte minden országában hat éves kör körül tekintik ideálisnak az iskolai tanulmányok megkezdését. Ma kétfajta irányzat létezik ezzel kapcsolatban, az egyik csoport a gyermekek mielőbbi beiskolázását szorgalmazza, a másik pedig ennek ellentétét, a későbbi életkorban történő iskolakezdést. Természetesen a két véglet közötti arany középút jelentheti a megoldást. A gyermekek képességeit, fizikai és lelki fejlettségét tekintve mindenkinek más korban lehet ideális a beiskolázás.

Európa több országában is próbálják megkerülni ezt a kérdést. Németországban nem tekintik alapvető szempontnak az iskolaérettségét, a megfelelő korhatár után automatikus a beiskolázás. Svédországban is hasonló a vélemény, s a tanulók egészen 6. osztályos korukig még osztályozásban sem vesznek részt. Nálunk egyenlőre a szülők hozzák meg a döntést.

Amit érdemes figyelembe venni:

  • Megfelelő-e a gyermek fizikai érettsége?
  • Várja-e a gyermek az iskolakezdést?
  • Képes kapcsolatot kialakítani, vele egykorú társaival?
  • Képes a beilleszkedésre?
  • Meg tudja jegyezni a rövidebb szövegeket (dalok, versek)?
  • Le lehet kötni hosszabb-rövidebb időre egy-egy tevékenységgel?

Ezek alapvető képességek, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek ne rémálomként élje meg az iskolai órákat, hiszen az első iskolai tapasztalatok a későbbiekben is befolyásolják a tanuláshoz való hozzáállását. Fontos kideríteni már óvodás korban, hogy a gyermeknek vannak-e olyan fejlődési problémái, melyek miatt esetleg további segítségre lehet szüksége. A diszlekszia, és hasonló problémák már óvodás korban is könnyen megállapíthatók, s ezzel gyermekünknek könnyíthetjük helyzetét, hiszen idejében segítséget nyújthatunk.
A magatartásbeli problémákat szintén komolyan kell venni, az alkalmazkodóképességhez hasonlóan.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.

A szerkesztő ajánlja