Gyereknapra – gyerekversek
Zelk Zoltán: Hová szaladsz, vízipók?
- Hová szaladsz, vízipók?
- Keresem a békát!
- Mért nem húzol kiscipőt?
- Gyorsabb így mezítláb!
- Miért futsz ily sebesen?
- Én leszek a násznagy:
ma tartják a lagziját
a békakirálynak...
- Hol lesz a lakodalom?
- A királyi házban:
sásból, nádból épített
tavi palotában...
- Hát a menyasszony ki lesz
békakirály párja?
- Hetedhét mocsárnak a
legszebb békalánya...
Simkó Tibor: Kakukk
Ki kukk,
be kukk,
ki-be kukk,
ki-be kukkant
a kakukk –
szól a vén kakukkos óra,
föl, lusták, a kakukkszóra;
áll a bál,ni,
kinn a kertben,
táncot járni
volna kedvem,
bogár,
madár,
napsugár
csapong körbe,
száll a nyár,
karcsún ível
messze őszig,
kék lepkékkel
kergetőzik,
kergetőzik,
bújócskázik,
szivárványa
könnyben ázik;
ide kukk –
teli kút,
oda kukk –
csali lyuk,
Ibi,
kukk,
Baba,
kukk,
kakukkolj csak,
Habakuk!
Simkó Tibor: Szellő
Fűszálak,
kőszálak
cikcakkján
kószálok,
harmattól
nem fázom,
ringy-rongyom
nem rázom;
de ha kikeleti
langy ködben
egy puha pihe
rám röppen,
van ott tánc és vigalom,
égvilággá dalolom
tilili-dalom;
„Sej,
holnapután délután
elszállok a szél után!”
Simkó Tibor: Kabóca
Bice-
bóca
kabóca,
ég a
lámpa
kanóca,
de be
hozzánk
ne gyere,
mert a szomszéd
egere
itt lapul
az
ágy alatt
elkapja
a
lábadat!
Simkó Tibor: Balabán
Háza előtt
Zalabán
gombát árul
Balabán.
Kínálgatja
veszetten:
- Tessék, tessék,
ma szedtem!
Úri
szarvas,
csiperke,
adok teli
litert, e.
Egy literbe
két kilót:
keze-lába
mind kilóg.
Kucsmás feje
csupa pötty,
húsa leve,
lila lötty.
Susuly,
sátán,
galóca,
rogyadoz a
falóca! –
Háza előtt
Zalabán
bedilizett
Balabán…
Simkó Tibor: Tücskös
Csipeden a Pipe téren
tücsök ül a pipitéren,
késő este,
egyedül,
holdfény-húron
hegedül –
húzza,
nyúzza,
amíg látja,
aztán, uzsgyi,
be az ágyba!
Markó Béla: Miért lassú a csiga?
Azért lassú a csiga,
mert a hátán háza,
s nem várja őt senki sem,
otthon vacsorára.
Nem siet, mert nincs miért,
akárhogy is futna,
akármerre kószálna,
ugyanoda jutna.
Otthon van ő mindenütt,
hogyha jő az este,
ágyát mindig megleli,
mégis rossz a kedve.
Mégis mindig szomorú,
eladná a házát,
hogyha tudná, van egy hely,
ahol visszavárják.
Tudna ő is szaladni,
tudna ám sietni,
de mert mindig otthon van,
nem tud hazamenni.
Nemes Nagy Ágnes: Mit beszél a tengelice?
Mit beszél a tengelice?
Azt mondja a tengelice:
cipity Lőrinc, cipity Lőrinc,
Tyaf, tyaf, tyaf.
Tengelice, fönn a fán,
ilyen pici dal után
mért mondod, hogy:
tyaf, tyaf, tyaf?
- Pici madár vagyok én,
pici nótát tudok én,
cipity Lőrinc, meg egy pici
tyaf, tyaf, tyaf!
Weöres Sándor: A liba pék
Haragos a liba pék,
A kenyere odaég.
Liba pék, te liba pék, gyere, liba pék!
Ha kisasszony volnál,
Nem morognál,
Lágy meleg cipóért
Kicsi fehér fejkendőben
Kényesen hajolnál!
Ma dühös a liba pék:
Csuda-sok a potyadék,
A perece nem elég,
Kenyere meg odaég.
Liba pék! Szegény liba pék!
Ha menyecske volnál,
Nem busulnál,
Három derék péklegényed
Fűtené a kemencédet,
Királyasszony volnál!
Liba pék!
A te bajod is elég!
Liba pék!
A kenyered odaég!
Közösségi hozzászólások: