A görögök számára nagyon fontos a család

Ha Görögországra gondolunk, a legtöbbünknek a csodás tengerpartok jutnak eszünkbe és az állandó napsütés, jó idő. Na meg persze a görög saláta. De vajon hogy élnek itt a gyermekek, családok?

Érdekesség, hogy Görögországban nincsenek anyakönyvvezetők. Házasságot vagy templomban, vagy a Dimarchio-ban, vagyis a városházán lehet kötni. Utóbbi esetén egy egyszerű papírkitöltésről van szó. 

A nők számára jogilag nem engedélyezett, hogy a férjük nevét viseljék, így ha mindenképp szeretnék felvenni azt, akkor a kettős vezetéknevet választhatják, ehhez pedig egy hivatalos kérelem szükséges - az eljárás pedig meglehetősen idő- és költségigényes. A születendő gyerekek viszont megkaphatják mind az édesanyjuk, mind pedig az édesapjuk nevét. 

Görögországban egyébként egyáltalán nem divat elválni, sőt, számukra ez szinte ismeretlen dolog. Az utolsókig védik a házasság intézményét, így Európában itt történik a legkevesebb válás. Ez egyben azt is mutatja, hogy a görögök számára nagyon fontos a család.
 

Sokáig várnak vele és kevés gyereket vállalnak: a kormány próbálja családalapításra ösztönözni a fiatalokat

Ami a családalapítást illeti, Görögországban az elmúlt 30 évben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a születések száma, a görög termékenységi ráta az egyik legalacsonyabb a világon, a lakosság folyamatosan öregszik. 

Pár éve az Euronews számolt be a kormány döntéséről, miszerint minden újszülött után 2000 eurót, vagyis körülbelül 780 ezer forintnak megfelelő összeget fizetnek a családoknak.

A születésszám csökkenésének hátterében az elmúlt évek megszorító intézkedései állhatnak: sokan úgy vélik, hogy nehéz jól fizető munkát találni, a jövő kilátástalan a fiatalok számára. 

Ezért is szeretné a kormány a családalapításra ösztönözni a fiatalokat. Annak érdekében pedig, hogy a nők szülés után vissza tudjanak állni a munkába, bölcsődefejlesztési programot is indítottak. 

A görögök viszonylag későn, általában a 30-as éveik elején kötnek házasságot, első gyereküket pedig általában 35 éves koruk környékén vállalják.
 

Anyák napja: az ókori Görögországból ered

Egy hagyomány szerint a babát és az édesanyját szülés után 40 napig nem lehet meglátogatni. Az újszülöttnek azonban szabad ajándékot küldeni.

A törvények szerint pedig a görög nők a szülési szabadságuk alatt 10 hónapig fizetett szabadságra jogosultak, ha azonban a szülés után 14 hónappal később sem állnak munkába, akkor elveszítik az állásukat. 

Görögországban nagyon tisztelik az anyákat, és ez már évezredekkel ezelőtt is így volt. Az anyák napja is innen ered, hiszen már az ókori Görögországban is rendeztek tavaszi ünnepségeket az anyák tiszteletére. Akkortájt Rhea, az istenek anyja előtt tisztelegtek. Az anyák napját egyébként hasonlóképp ünneplik, mint mi: ilyenkor a gyerekek virággal, ajándékkal és verssel kedveskednek az édesanyjuknak. 

Sorozatunk eddigi részei:

• Szüleik ölelő karjában nőnek fel - Bali, ahol mindig kézben tartják a babákat, akik sosem sírnak, csak mosolyognak
• Miért olyan boldogok a tibeti gyerekek? – Bölcsességek, gyereknevelési módszerek egy tibeti édesapától
• Szabad játék, dicséret, együttlét öröme: a dán gyerekek a legboldogabbak a világon
• Életrevaló és magabiztos dán fiatalok - Hogyan nevelik gyermekeiket a világ egyik legboldogabb országában?
• Mélyen tisztelik a szüleiket felnőttkorban is - így nevelik gyermekeiket a romák
• Csokit is ehetnek reggelire - 6 ok, amiért a holland gyerekek a legboldogabbak
• 4 évesen kezdik az iskolát, sosem fáznak és egész nap ehetnek sült krumplit - az angol gyereknevelés titkai
• 7 okos módja a gyereknevelésnek - tanuljunk a zsidó kultúrából!
• Ahol nincs kiabálás, se büntetés, mégis tisztelettudóak a gyerekek: a japán gyereknevelés titkai
• Ahol az anyák nem görcsölnek rá semmire és nekik is van magánéletük - Gyereknevelés spanyol módra
• Ahonnan az anyák napja ered - ilyen anyának lenni Görögországban

Indexkép: Depositphotos.com