Ha nincs kedved olvasni, nézd meg videón podcast beszélgetésünket!

A videón belül az alábbi témák itt érhetők el: 
 

• 01.23- Miért fontos időszak a dackorszak és miért baj ha valakinél kimarad? 
• 04.14- A hiszti nem egyenlő azzal, hogy a szülő valamit elrontott
• 05.15- A hiszti kiváltó okai
• 06.35- Mit tehet a szülő, ha hisztirohama van a dackorszakát élő gyerekének? 
• 08.49- Ha hisztizik a gyerek, zárjuk ki a külvilágot!
• 09.23- Az érzelemszabályozás tanítása
• 11.20- Miért gyakori az, hogy csak az anyukájának hisztizik? 
• 14.05- Mit tehet a szülő a dackorszakban? Hogyan tudja ő túlélni ezt az időszakot? 

Miért fontos időszak a dackorszak, és miért baj, ha valakinél kimarad? 

A dackorszak az az időszak, amikor elindul az önállósodás. A gyerek felfedezi önmagát és azt, hogy tud hatni a körülötte lévő környezetre. Fontos, hogy megtanulja az érzelmeit szabályozni. 

"Van egy gyerek, aki megéli az intenzív érzéseket, de nincs úgymond eszköze, hogy ezzel bármit is kezdjen" - mondja Papp Györgyi pszichológus és hozzáteszi, hogy nagy szerepe van a szülőknek abban, hogy kezeljék a gyerek érzéseit, egy kicsit átvegyék, megemésszék és emészthető formában visszajuttassák a gyereknek.

Fontos, hogy nyugodtak maradjunk, bármennyire is hisztis a gyerekünk!

A hiszti nem egyenlő azzal, hogy a szülő valamit elrontott!

A gyerek akarata, személyisége kezd egyre jobban megjelenni. Az, hogy egy nap hány hisztijelenet van, az függ a temperamentumtól is. Van olyan gyerek, aki sokkal erősebben próbálja érvényesíteni az akaratát. 

A hiszti kiváltó okai
 

• egyedül akar megcsinálni valamit, amire még nem képes vagy nem sikerül neki
• nem az van, amit ő akar
• érzelmileg túltelítődik, nem képes kezelni az érzelmeit 

Ha elfárad egy gyerek vagy éhes, akkor sokkal könnyebben megjelenik a nyűgösség, a hiszti. Nem feltétlen a képernyőidő a felelős a túl sok ingerért, állhat például az is a háttérben, ha túl sok programra visszük magunkkal. Ezért is fontos, hogy figyeljük gyerekünket, és ha úgy érezzük, hogy túlterhelődött, akkor vegyünk vissza az ingerekből, programokból, próbáljunk egy kicsit befelé fordulni.
 

Mit tehet a szülő, ha hisztirohama van a dackorszakát élő gyerekének? 

Előfordulnak elég ijesztő jelenetek is, amikor a dackorszakban lévő gyerek ájulásig képes hisztizni. Hogyan kerülhetők el ezek a már-már filmbe illő jelenetek, hogy lehet felkészülni a hisztikre, túl lehet-e élni - és ha igen, akkor hogy? - a dackorszakot? 

"Nagyon nagy segítség, ha a szülő meg tudja őrizni a hidegvérét. Nem esik kétségbe, mert az nagyjából olaj a tűzre, ha ő is elkezdi, vagy ha ingerülten lép fel a gyerek ellen, az sem fog segíteni" - árulja el a pszichológus. 

Ami biztosan nem válik be: 
 

• hideg víz alá tartani a gyerek fejét
• verés
• ha nem veszünk róla tudomást
• ha megbüntetjük: mert ezzel vagy azt érjük el, hogy csak egyre többet ellenkezik, vagy azt, hogy semmilyen önálló szándéka nem lesz. 

Ami segíthet:
 

• ha átöleljük, hogy ne tudjon kárt tenni magában
• ha megpróbáljuk elterelni a figyelmét
• ha következetesek maradunk, nem engedjük meg például, hogy megegye a csokit csak azért, mert hisztizni kezdett
• ha kizárjuk a külvilágot és csak a gyerekre figyelünk, akkor is, ha épp egy bevásárlóközpontban rendez jelenetet
• ha megvárjuk, hogy lecsillapodjon, és utána beszélgetünk vele a történtekről, tanítgatjuk az érzelemszabályozásra
• megelőzés: ha figyelünk a kezdeti jelekre, akkor még van lehetőség átfordítani, hogy ne legyen hisztiroham a vége

Ha hisztizik a gyerek, zárjuk ki a külvilágot!

Ha a strandon elkezd sírni, vagy a földhöz vágja magát, semmiképp ne kezdjük el rángatni őt, mint egy tárgyat. Bármennyire is nehéz, próbáljuk meg kizárni a külvilágot, és nem arra figyelni, hogy mennyien nézhetnek minket és hányan gondolhatják rólunk, hogy rossz szülők vagyunk.  

Próbáljunk meg nyugodtak maradni, ne kezdjünk el üvölteni. Ha már egy kicsit lehiggadt, akkor guggoljunk le hozzá, és a maga nyelvén magyarázzuk el neki, hogy ezzel a viselkedésével csak fájdalmat okoz magának. Kínáljunk lehetőségeket arra, hogyan oldhatjuk meg a problémáját, ami miatt elkezdett hisztizni.

Fotó: Depositphotos.com

Az érzelemszabályozás tanítása

A szakértő azt mondja, a mi jelenlétünk számára a biztos stabil pont. Az érzés pedig, ami benne megjelenik, az mindig jogos, azzal nem vitatkozunk, csak az érzelemkifejezést bíráljuk. Az, hogy megértem, hogy dühös vagy, nehéz választani, nehéz itthagyni ezt a helyet, az jó irány. De olyanokat ne mondjunk, hogy ne legyél dühös! Fontos, hogy tanítsuk meg, hogyan kezelje az indulatait, és ebben a példamutatás is nagy segítség. 

Miért gyakori az, hogy csak az anyukájának hisztizik? 

A gyerek ilyenkor legtöbbször az anyukájával szemben válik dacossá, ami teljesen érthető: ez annak a jele, hogy készen áll a leválásra, megkezdődik a függetlenség iránti vágya.

Fontos, hogy megértsük, hogy a gyerek a viselkedése miatt ő maga is szenved, és ilyenkor még jobban vágyik becéző, kedves szavakra, mint egyébként.

Mi vagyunk azok a stabil és biztos pont az életükben, akikkel ezt meg lehet tenni. Pontosan tudják azt is, hogy kivel meddig mehetnek el. 

Szabályokra szükség van, a kereteket érdemes előre tisztázni. Ha például előre megbeszéljük a boltban, hogy egy dolgot választhat, akkor ha hisztizik is, tartsunk ki amellett, amit megbeszéltünk, hogy csak egy dolgot választhat. Ha az anyuka néha enged, akkor a gyereket elbizonytalanítja, hogy egyszer megengedi, egyszer nem. Ráadásul ez csak olaj a tűzre, a gyerek így egyre többet fog ellenkezni. 

Mit tehet a szülő a dackorszakban? Hogyan tudja túlélni ezt az időszakot? 

Papp Györgyi pszichológus azt mondja, úgy leszünk jó szülők, ha saját magunkkal is törődünk. Tehát fontos, hogy legyen énidőnk, hogy időnként egy kicsit a gyerek nélkül lehessünk és feltöltődhessünk. Hiszen a gyerek is akkor van jól, ha az anyukája is kiegyensúlyozott.

Olvasd el ezt is: Vekerdy Tamás: Boldog gyereket csak boldog anya tud nevelni