SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Beszédkészség fejlesztés drámajátékkal

Kovács Emese [cikkei] - 2020-12-17
Manapság egyre nagyobb probléma, hogy a gyerekek nem tudják magukat megfelelően kifejezni, beszédkészségük nem a koruknak megfelelő szinten van. Ennek sok oka lehet: egészen pici kortól kezdve sok időt töltenek a képernyő előtt, nem töltenek elég időt a családdal, a szülők is sokat nézik a képernyőt, így közel sincsenek együtt annyit, mint elődeink pár évtizeddel ezelőtt. A családtagok nem beszélgetnek annyit egymással és sok családnál elmarad az esti mese is. A kicsi gyerekek pedig éppen így sajátítják el a beszédet, az anyanyelvet. Figyelik a szülőt, a nagyobb testvért és tanulnak.
Miért annyira fontos, hogy fejlesszük a beszédkészséget és hogyan tudjuk ezt játékosan megtenni?

Felnőttként is elengedhetetlen, hogy megfelelően tudjuk kifejezni gondolatainkat, a helyes kommunikáció nélkülözhetetlen akár szóban, akár írásban. A gyerekek az óvodában, iskolában, de otthon is -hasonlóan a felnőttekhez- általában szóban próbálják kifejezni érzéseiket, gondolataikat. Ha nincs megfelelő szinten a beszédkészségük, hiába próbálják megértetni magukat.

A drámapedagógia módszerének használatával rengeteg terület fejleszthető. Az egyik ilyen terület a kommunikáció és a beszédkészség. A megfelelő játékok alkalmazásával amellett, hogy mókázhatunk és minőségi időt tölthetünk együtt gyermekünkkel, észrevétlenül fejleszthetjük készségeit is. A következő játékok egészen kicsi kortól kezdve játszhatók és mindaddig elővehetjük őket, amíg a gyerekeknek kedve van hozzá.
 

1. „Azt gondoltam, hogy…”

A felnőtt kezdi a játékot és ezt mondja: „Azt gondoltam, hogy …” és utána valamilyen cselekvést végez. Pl.: leguggol, tapsol egyet, stb. A gyermekeknek, miután felismerték a felnőtt cselekvését, be kell fejezni a mondatot. Pl. Azt gondoltam, hogy tapsolok. Aki kitalálta, az gondolhat. Ettől kezdve már a gyermekek játsszák el, illetve fejezik ki szóban gondolataikat. Ezzel a játékkal összekapcsolhatjuk a mozgást a beszéddel is.
 

2. Utánzós

Labdagurítás közben különböző szavakat, később mondatokat hangoztatunk. Játszhatjuk úgy is, hogy amikor a labda indul hangosan, majd a labda lassulásával egyre halkabban mondjuk a szavakat. Másik variáció lehet, amikor egy kedvelt mondóka szövegét mondjuk halk indítás után egyre hangosabban, majd fordítva. A hangerő szabályzásával nemcsak a beszédkészséget, hanem a memóriát, a figyelmet és koncentrációt is fejlesztjük.
 

3. Mesefonal

Elkezdünk egy mesét, történetet, majd felváltva bővítjük. Előre meg lehet beszélni a helyszínt, szereplőket is akár. Mókássá tehetjük a játékot úgy, ha a mesélés közben a felnőtt oda nem illő szavakat mondd és azt is bele kell szőni a történetbe.
 

4. Fejezd be a gondolatom!

Az első játékos kitalál egy mondatot, pl.: : „Ma reggel, mielőtt elindultam az óvodába/iskolába…”. A következőnek be kell fejeznie a mondatot, majd ő is elmondja a mondat első felét, amit a soron következőnek kell befejeznie és így tovább.
 

5. Hármas szójáték

A kezdő játékos megnevez három tárgyat. A következő játékos feladata, hogy olyan mondatot alkosson, amelyben ez a három szó megtalálható, majd ő adja meg az újabb szavakat. Lehet úgy is játszani, hogy azonos kezdőbetűvel nem három tárgy, hanem egy-egy tárgy, fogalom és személy nevét kell megadni. (Játékkönyv, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ-Marczibányi Téri Művelődési Központ, 2002. Szerk.: Kaposi László)

 

Fotó: Andrea Piacquadio-tól a pexels.com-on

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja