SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan és miért érdemes napirendkártyákat készíteni?

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-10-28
Először az autista gyermeket nevelő szülők között terjedt el, később az óvodákba és a többi családba is beszivárogtak a napirendkártyák. Nem csoda: szépek, átláthatóak, és sokszor teszik könnyebbé a zaklatott reggeleket.

A szakértők egy része szerint már az egészen fiatal csecsemőnek is szüksége van napirendre. Ha ezzel esetleg van is, aki vitatkozik, a több kisgyermekkel otthon lévő szülők a saját bőrükön is tapasztalhatják, hogy muszáj a napba ritmust vinni, különben az idő kifolyik a kezünkből.

A gyerek napirendjének kialakításakor igazából nem teszünk sokkal többet, mint hogy az alapvető rutinfeladatokat – mint reggeli-fogmosás-öltözködés-fésülködés és hasonlók – számukra is magától értetődővé tesszük. Ehhez jöhetnek még az olyan, a nap ritmusát könnyen meghatározó dolgok, mint a séta, az ebéd és az alvás rendje. Szülőnek és gyereknek egyaránt könnyebbség, ha ezek a tevékenységek nem csak meghatározott sorrendben, hanem nagyjából ugyanabban az időpontban is történnek minden nap.
 

De miért kellenek ehhez kártyák?

A gyerekek egészen más logikával kezelik a szabályokat, mint a felnőttek. Sok szülő tapasztalja, hogy a „Miért öltözzek fel?” kérdésre igenis elfogadja a gyerek azt a választ, hogy „Mert ez a következő feladat a napirendkártyán.”
Ezzel az érvvel ugyanis nehezebb vitatkozni, mint azzal, hogy megfázol, vagy nem való egész nap pizsamában járkálni. Nagyjából 3 éves kortól kezdik értékelni a gyerekek a napirend-kártyákat, és alsó tagozat végéig jó hasznukat vehetjük. Nagyobb gyerekek már önállóan is ellenőrizhetik a képek alapján a soron következő programpontot.
 

Hogyan készítsük el a kártyákat?

Az interneten számtalan letölthető napirendkártya-csomagot találunk mind magyar, mind idegen nyelven, de az ügyes kezű szülők meg is rajzolhatják őket. A kártyákat vágjuk ki, és ha lehetőségünk van rá, lamináljuk is le őket. Ez utóbbi nem kötelező, de sokkal tartósabb lesz tőle az alkotás. Laminálógép hiányában célszerű lehet nagyméretű kartonpapírra ragasztani a képeket egymástól távolabb, és kivágni őket.

A kártyákat legegyszerűbb egy parafa táblára erősíteni, és a lakás egy jól látható pontján, a gyerekek szemmagasságában kitenni. Akár ketté is oszthatjuk a táblát „Már megcsináltam” illetve „Még el kell végeznem” szempontok alapján. Helyezhetjük őket egymás alá is az ajtófélfára, gyurmaragasztóval. Van, aki tovább csoportosítja őket például reggel-napközben-este téma szerint, különböző színekkel jelölve az eltérő napszakokat.

Kicsi gyerekeknél valószínűleg még minden nap ugyanúgy fog kinézni, nagyobbaknál már napi bontást is készíthetünk, s így külön kártya jelölheti az edzést, a zeneiskolát és egyéb programokat.

Kapcsolódó cikkeink:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja