SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Délutáni alvás: tényleg erőltessük?

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-08-05
Ahány ház, és ahány ország, annyi szokás a délutáni alvással kapcsolatban. Míg Magyarországon kőbe vésett szabály, hogy az óvodáskor végéig szüksége van rá a gyereknek, máshol már a hároméveseknek sincs feltétlenül lehetőségük a délutáni szundira.

Még nem volt 3 éves a fiam, amikor feladtam. Addigra már hónapok óta görcsbe rándult gyomorral ebédeltem, mert tudtam, hogy következik az altatási tortúra. Nagyjából egyórás cirkusz először mesével, hátsimivel, majd egyre erőteljesebben tiltakozó gyerekkel, könnyekkel. A vége rendszerint az lett, hogy aludt 2-2,5 órát, este pedig 11 előtt nem tudtam ágyba küldeni. 

Egy szép napon úgy döntöttem, ebből elég. Onnantól visszatért a béke, a gyerek szépen elvolt ebéd után, este nyolckor pedig már aludt. Az ismerős anyukák nagyon nem értettek velem egyet: egy ekkora gyerek idegrendszerének kell a déli szundi. 

Következő jelenet: két és fél évvel később, 1800 kilométerrel odébb, egy skóciai óvodában. Ülök az óvodavezető irodájában, épp a 3 és fél éves kislányom felvételi papírjait töltjük ki. "Alvási szokásai?" - kérdi a hölgy. "Délután alszik még 2 órát" - felelem büszkén. "Nem lesz ez így jó, anyuka, egy ekkora gyereknek erre már nincs szüksége. Le kéne szoktatni."
Úgy tűnik, egyik gyerekem sem képes az éppen aktuális lakhelyünk elvárásait hozni ebben a témában.
 

Hány éves korig szükséges a délutáni alvás?

Rendkívül érdekes, hogy a különböző országokban mennyire más a hozzáállás a kérdéshez. Míg a magyar nyelvű szakirodalom rendszerint egyetért abban, hogy minimum 5 éves korig muszáj a gyereknek aludni, és valahol a szülő gyengeségének a jele, ha ez idő előtt elmarad, az angol nyelvű cikkek szerint van olyan kicsi, akinek már 2 évesen sincs erre szüksége, bár "előfordul", hogy akár 3-4 évesen is alhat egy kisgyerek délután.

Az intézményi gyakorlat is ehhez a különbséghez igazodik. Míg hazánkban legfeljebb az fordulhat elő néhány óvodában, hogy a 6 éven felüli nagycsoportosoknak megengedik, hogy egy kicsit előbb kikeljenek az ágyból, addig az angol bölcsistől már 2 évesen megkérdezik, álmos-e ebéd után, 3 éves kortól pedig még annak is ritkán van lehetősége a szundira, aki amúgy igényelné. A hozzáállást mi sem jellemzi jobban, mint hogy az óvodáknak van délutáni turnusuk, ahová ebéd után kell vinni a kicsiket - így alvásra értelemszerűen nincs mód.
 

De miért is ragaszkodnak ehhez akkor annyira a szülők?

Az őszinte válasz talán nem lesz népszerű: mert a szülő is ember. Az egész délelőtti aktivitás után neki is szüksége van arra, hogy nyugalomban meg tudjon inni egy kávét, elolvashasson egy cikket, vagy gyorsan összepakolja a konyhát. Emberi gyarlóság? Meglehet. Mégis benne van mindannyiunkban.

A megoldás talán annyi lehet, hogy elengedjük a kérdést. Semmi nincs kőbe vésve. Aki álmos, aludjon, aki nem, ne erőltessük. Annál könnyebb lesz az este. A déli lecsendesedéshez érdemes ragaszkodni, de ezt nem kötelező alvás formájában, ugyanúgy lehet csendes rajzolás, kézműveskedés, legózás, és ez lehet annak az ideje is, amikor Anyát kicsit békén kell hagyni.

Az ebéd utáni idegeskedés elhagyásával pedig többet nyerünk, mint két szabad óra: egy békésebb, kiegyensúlyozottab családot.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: smengelsrudpixabay

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja