SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

10 ok, amiért szuper a finn oktatási rendszer

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2017-08-28
Bizonyára hallottad már, hogy a nemzetközi felmérésekben a finn diákok folyamatosan az első helyet szerzik meg minden tantárgyból. Gondoltad volna, hogy mindezt nagyon kevés házi feladattal és leadott anyaggal érik el? Az alábbiakban sorra vesszük, miben tér el a finn oktatási rendszer a magyartól, és mi az, ami nagyszerűvé teszi a finn iskolákat.

1. Lelkes tanárok

Itthonról nézve hihetetlen, de Finnországban hússzoros a túljelentkezés a tanárképzésre! Ez lehetővé teszi, hogy valóban csak a legkiválóbbak szerezzenek pedagógusi diplomát, akik aztán teljes erőbedobással a munkájukra fognak koncentrálni. Ezt meg is tehetik, hiszen bár a munkaórájuk annyi, mint magyar társaiké, nem egyedül csinálnak mindent, hanem asszisztensek segítik a munkájukat. Fizetésük pedig 3500 euró, vagyis több mint 1 millió forint, amely ottani viszonylatban is rendkívül jónak számít.


2. Ingyenes oktatás

„Magyarországon az oktatás ingyenes, de az iskola nem” – tartja a városi bölcsesség, és ezt minden iskolás gyermeket nevelő szülő a saját bőrén tapasztalhatja az utóbbi hetekben. Míg itthon két-három gyerek iskolakezdése simán elvisz egy kisebb fizetést még úgy is, hogy a tankönyvek már jórészt ingyen vannak, Finnországban tényleg nem kell fizetni még a füzetekért és az osztálykirándulásért sem. Ott még a Magyarországon megbukott tartós tankönyvek rendszere is jól működik. Aki messze lakik az iskolától, azt az ingyenes buszjárat szállítja be reggelenként.


3. Minőségi menza

Nincs mócsingos hús és kőkemény tökfőzelék, a reform étkezést sem úgy szándékoznak megoldani, hogy kihagyják a húslevesből a sót. A menza egészséges, változatos, többféle ételből lehet választani. Ja, és persze ingyen van.


4. Kevés leadott anyag

A finn gyerekek ötödik és kilencedik osztály között elnyújtva tanulják az amerikai hetedikes matematika anyagot. Nincs rohanás, nincs stressz, hogy idén sem sikerült befejezni a tankönyvet, van viszont alaposan begyakorolt, biztos tudás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kevesebb néha több: hiába vernek bele kisebb anyagmennyiséget a finn tanulók fejébe, a nemzetközi felméréseken mégis úgy tűnik, ők alkalmazzák ezeket a legbiztosabban.


5. Kevés házi feladat

Ezután nem meglepő, hogy Finnországban a házi feladat sem olyan mumus, mint itthon. Míg a magyar diákok egy héten átlagosan 6,2 órát töltenek leckeírással, a finnek mindössze 2,8-at. Ezek a feladatok is inkább érdekesek, mint megterhelőek: tipikus törilecke például a nagymama meginterjúvolása arról, milyen volt az élet az ötvenes években, és ennek összehasonlítása napjainkkal. Különórára sem nagyon járnak a diákok, hiszen mindent megtanulnak az iskolában, ahol az elméleti anyag leadása után alapos gyakorlással mélyítik el a tudást.


6. Otthonos környezet

Nincsenek padok, a gyerekek a kanapén vagy a szőnyegen ülnek, azért sem szólnak meg senkit, ha leveszi a cipőjét. Akit nem köt le az óra, nyugodtan olvashat vagy varrogathat közben – pont, ahogy a magyar diákok is teszik ezt az iskolában a pad alatt.


7. Bizalmasan kezelt osztályzatok

Nem kell hangosan bediktálni a dolgozatra kapott jegyet, ez magánügy. Senki sem szégyenül meg nyilvánosan, ha gyengébb a teljesítménye az átlagosnál.


8. Differenciált oktatás - egyenletes színvonal

Annak ellenére, hogy nincs egységesen megadott szigorú tanmenet, minden iskola hasonló színvonalú. A kiváló tanárképzésnek köszönhetően mindenhol remek szakemberek dolgoznak, akik a saját belátásuk szerint kezelik az anyagot. A diákok is egyéni tempójuk szerint haladhatnak, és mindannyian célt is érnek. Magyarországtól eltérően – ahol az iskolarendszer bizonyítottan növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket – a finn oktatás csökkenti ezeket: nem kell elit iskolába járnia annak, aki fel szeretne emelkedni.


9. Tantárgyak nélkül

Tavaly néhány finn iskolában kísérleti jelleggel bevezették a tantárgyak eltörlését. Ezeken a helyeken most 6 hetes blokkokban vesznek át egy-egy témát. Ha a migrációról tanulnak, akkor szó van arról, hogy ezek az emberek honnan jöttek (földrajz), hogy ezeken a helyeken mi történt a közeli és a távoli múltban (történelem), stb.


10. Valóban hasznos ismeretek

Könnyen lehet, hogy a magyar iskolás előbb találkozik a Kalevalával, mint finn kortársa, de az is bizonyos, hogy a finn gyerek ügyesebben főz, jobban varr, és a számítógépet is professzionálisabb szinten kezeli. Úszásórán a fuldoklás jeleit is megtanulják felismerni, és a környezettudatosságot is magukba szívhatják. Nem csoda, ha Helsinki az egyik legzöldebb és legélhetőbb város a világon, ahol már harminc éve is mindenhol (tényleg mindenhol!) ki volt építve biztonságos, kihasznált bicikliút.

Mi a véleményed a finn iskolákról? Örülnél, ha ezek közül sok minden megvalósulna nálunk is? Van olyan pont, amellyel azért nem értesz egyet?

Fotó: Miloslav_Ofukany / pixabay

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja