SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Jót tesz a gyerek fejlődésének, ha olvasnak neki

- 2016-10-18
Képalkotó vizsgálatokkal igazolták, hogy aktívabban működnek bizonyos kulcsfontosságú agyi területek azoknál az óvodáskorú gyermekeknél, akiknek rendszeresen olvasnak a szüleik.

Jól ismert tény, hogy jó hatással van a gyermek fejlődésére, például a nyelvi készségekre, ha rendszeresen olvasnak neki. A kutatók arra ösztönzik a szülőket, hogy rendszeresen olvassanak a gyermekeiknek – már a születésüktől kezdve. Feltételezik, hogy ez a szokás segíti a gyermek agyának fejlődését – a Pediatrics című folyóirat augusztusi számában megjelent közlemény eredményei pedig már bizonyítékkal is alátámasztják ezt.

„Azt sokszor mondják, hogy az olvasás fejleszti az agyat.  Ez nyilvánvalónak tűnik, de mi be akartuk bizonyítani, hogy valóban így is van” – mondta Dr. John Hutton, a kutatás vezetője, a Cincinnati Children’s Hospital Medical Center munkatársa.

A kutatók funkcionális MRI vizsgálat segítségével, valós időben vizsgálták a 3-5 éves korú gyermekek agyi aktivitását, miközben ők történeteket vagy a beszédtől eltérő hangokat hallgattak.

A szülőket megkérdezték, milyen gyakran olvasnak otthon a gyermekeiknek. A válaszok alapján kiderült: minimum heti két alkalommal, de volt olyan válaszadó is, aki minden este.

Dr. Hutton és munkatársai összességében azt a megfigyelést tették, hogy minél gyakrabban olvasnak egy gyereknek otthon, annál nagyobb volt az agyi aktivitás, miközben a kísérlet során a történeteket hallgatták.
Különbséget találtak a szemantikus feldolgozásért felelős agyi területek aktivitása között, ami a szavak konkrét jelentésének megértéséhez kell. Különösen magas volt azoknak az agyi területeknek az aktivitása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az elhangzottak alapján azt el is tudjuk képzelni.
Az eredményt a kutatás vezetője azért tartja különösen érdekesnek, mert ez alapján feltételezhető, hogy ha rendszeresen olvasunk a gyermeknek, az be is indítja a képzeletét. „Amikor a gyerekek mesét hallgatnak, akkor látniuk kell az egész történetet a lelki szemeik előtt.” – mondta dr. Hutton.

Annak ellenére, hogy a mesekönyvek sok képet tartalmaznak, ez mégis más, mint amikor a gyerek a mesét a tévében vagy számítógépen látja. Ezzel Brandon Korman, a Miami Nicklaus Gyermekkórház vezető neuropszichológusa is egyetértett: „Amikor a gyerekek hallgatják a mesét, akkor az agyuk sokkal aktívabb állapotban van, mint amikor csak passzívan ülnek a képernyő előtt.”
Ugyanakkor rámutatott egy kérdésre, amire a vizsgálat nem tudott választ adni: vajon azok a különbségek, amiket az óvodások agyi aktivitásában tapasztaltak, hatással vannak-e a műveltségre a késői gyermekkorban? „Ez a kérdésfeltevés lenne a következő logikus lépés a vizsgálat során – függetlenül attól, hogy már a vizsgálat eddigi eredményei is megerősítették, milyen fontos, hogy olvassunk a gyermekeinknek” – tette hozzá.

Az American Academy of Pediatrics jelenleg azt tanácsolja a szülőknek, hogy minden nap olvassanak gyermekeiknek. Az óvodát megelőző időszak igen fontos a gyermek agyi fejlődése szempontjából. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy az első osztályban az olvasás szempontjából gyengébb képességű gyerekek később sem tudnak felzárkózni a társaikhoz.

De van-e valami különleges abban, ha könyvből olvasunk a gyermeknek, ahhoz képest, ha okostelefonról vagy tabletről, amit egyébként már nagyon sok kisgyerek használ?

Hutton és Korman is elmondta, még nem egyértelmű, hogy ha ilyen eszközöket használunk az olvasáskor, az eltérő hatással van-e a gyermek olvasási készségének fejlődésére. Ugyanakkor néhány kutató rámutatott arra is, hogy ha egy gyerek túl sok időt tölt ilyen készülékek előtt, akkor jóval kevesebb emberi interakció éri, amiből az empátiát, a problémamegoldást és az élet egyéb fontos „leckéit” megtanulhatná. Korman szerint az emberi kapcsolat az egyik legfontosabb érv amellett, hogy miért olvassunk a gyermekeinknek. „Ennek az előnye túlmutat a gyerek kognitív fejlődésén.”

Hutton is egyetértett abban, hogy a hagyományos meseolvasás nagyon fontos a szülő-gyermek kapcsolat kialakulásában: „Ez nemcsak egy kedves tevékenység, amit a gyermekeddel tölthetsz, hanem nagyon fontos a gyermek kognitív, szociális és érzelmi fejlődéséhez.”

Forrás: http://www.mipszi.hu/
Fotó: Ned Horton/FREEIMAGES

Olvasd el ezt is: Hogyan neveljünk olvasni szerető gyereket?
A tökéletes esti mese receptje - 1000 kisgyerek válaszai alapján
A mese lélektana

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja