SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Iskolás lesz a gyermekem?

Márkusné Vörös Ibolya [cikkei] - 2011-06-28
A nagycsoportos óvodások már beiratkoztak, a legtöbb esetben a gyermek véleményét figyelembe nem vevő, inkább a szülők által választott iskolákba.

Tudjuk, hogy a szülő mindig a legjobbat szeretné gyermekének, de nem mindig szerencsés, ha gyermeke kívánságát figyelembe sem véve, a saját vágyait beteljesítve hozza meg döntését.

A fejlődés több tényező kölcsönhatása eredményeként, a természet és társadalom: az öröklött és tanult kölcsönhatásában valósul meg. A fejlődésbe az öröklött genetikai kód visz szabályszerűséget, de egyedivé is teszi a környezettel kölcsönhatásba kerülve.

A különböző gyermekeknél más-más módon érvényesülnek ugyanazon környezeti tényezők a reakciókészségük, érzékenységük, genetikai adottságaik függvényében.

A gyermek fejlettségét az öröklött és veleszületett adottságai, a belső fejlődésének törvényszerűségei /érés/, a szűkebb és tágabb környezetének hatásrendszere, ezen tényezők kölcsönhatása határozza meg.

Minden tényező fontos, de szerepe és jelentősége nem azonos a gyermekek fejlődési folyamatában.

Az emberi adottságok, a gyermek családjától örökölt adottságai, képességei, az adott gyermek sajátos genetikai adottságai segítik a környezeti hatások érvényesülését: a gyermek tulajdonságai, képességei kialakulhassanak.

A környezeti hatások eredményességét nagyban befolyásolja, hogy megfelelő időben érik-e gyermeket a hatások: a belső fejlettségi szintje megérett-e, alkalmas-e a hatások befogadására?

Az azonos életkorban levő gyermekek különbözőek. Az egyik gyermek már ötéves korban elér egy fejlettségi szintet, a másik csak hat, hétéves korára jut el ugyanoda.

Tehát az azonos életkorú gyermekek különbözőek, de sok hasonlósággal is rendelkeznek: minden óvodáskorú aktív, mozgékony, sokat beszél, kérdez, a fantáziája élénk, az érzelmei irányítják, utánozza társait, a hozzá kötődő felnőttet, stb. Ezeket a tulajdonságokat hívja a pszichológia életkori sajátosságoknak. Az életkori sajátosságok minden gyermeknél egyedi módon nyilvánulnak meg. Minden gyermek a saját belső törvényszerűségei szerint fejlődik.

A másik hasonló korú gyermekkel való összehasonlításhoz szükséges az adott életkorra jellemző sajátosságok ismerete!

A szülő spontán segíti gyermekének fejlődését, a pedagógus felkészülten, tudatosan igyekszik hatni a gyermekre. A fejlődés és fejlesztés együtt valósul meg.



A 6-7. életév választóvonal a gyermekek fejlődésében, hiszen ebben a korban érik meg a gyermekek döntő többsége az iskolai élet megkezdésére. Nem minden ebben a korban levő gyermek!

A fejlettség elérésében a genetikai adottságoknak, a családi hatásoknak, a szülői háznak ugyanakkora szerepe van, mint az óvodai nevelésnek.

A gyermek fejlettsége vagy fejletlensége miatt egyoldalúan egyetlen tényező sem tehető felelőssé!

A gyermek fejlesztése az óvodába kerülés pillanatában kezdődik, az óvodai nevelés egész időtartamára és valamennyi gyermekre kiterjed. A három, négy éven át tartó nevelés az egész személyiség fejlesztésére irányul.

Nem a tanulási képességek, részképességek célzott fejlesztésére korlátozódik!

Az iskolai életmódra felkészítés nem funkciója, hanem eredménye az óvodai nevelésnek.

Az óvodai évek a boldog gyermekkor átélését segítik a gyermekeknek, ha fejlesztés nem öncélú gyakoroltatás!


Hagyjuk meg gyermekeinknek legalább az óvodai évek alatt a boldog gyermekkor érzésének megélését, hiszen később már erre nem lesz lehetőségük, ahogy Popper Péter mondja:

„Az indusztriális pedagógia futószalagként működik. A futószalagra hatéves korában, amikor szalagérett, ráállítják a gyermeket, és minden tanórán rászerelnek egy kis többlettudást irodalomból, fizikából, matematikából stb. Tizennyolc év múlva, mint diplomás álértelmiségi, lelép a futószalagról. Jogász, orvos, mérnök lett belőle.

Jó gyerek az, aki megadóan hagyja, hogy a tudáselemeket fokozatosan rászereljék. Rossz, aki ágál, vagy számára túl lassú, vagy túl gyors a futószalag sebessége. Ezeket, mint lelki betegeket, pszichológushoz, pszichiáterhez, nevelési tanácsadóba kell küldeni.”


Fotó: Renschgro: Museum Synagoge Groebzig, Schule

Márkusné Vörös Ibolya


Márkusné Vörös Ibolya
Óvodapedagógus

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-70/427-6457
E-mail: ibolyagreen@gmail.com
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja