SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Iskolás lesz a gyermekem?

Márkusné Vörös Ibolya [cikkei] - 2011-06-28
A nagycsoportos óvodások már beiratkoztak, a legtöbb esetben a gyermek véleményét figyelembe nem vevő, inkább a szülők által választott iskolákba.
Iskolás lesz a gyermekem?

Tudjuk, hogy a szülő mindig a legjobbat szeretné gyermekének, de nem mindig szerencsés, ha gyermeke kívánságát figyelembe sem véve, a saját vágyait beteljesítve hozza meg döntését.

A fejlődés több tényező kölcsönhatása eredményeként, a természet és társadalom: az öröklött és tanult kölcsönhatásában valósul meg. A fejlődésbe az öröklött genetikai kód visz szabályszerűséget, de egyedivé is teszi a környezettel kölcsönhatásba kerülve.

A különböző gyermekeknél más-más módon érvényesülnek ugyanazon környezeti tényezők a reakciókészségük, érzékenységük, genetikai adottságaik függvényében.

A gyermek fejlettségét az öröklött és veleszületett adottságai, a belső fejlődésének törvényszerűségei /érés/, a szűkebb és tágabb környezetének hatásrendszere, ezen tényezők kölcsönhatása határozza meg.

Minden tényező fontos, de szerepe és jelentősége nem azonos a gyermekek fejlődési folyamatában.

Az emberi adottságok, a gyermek családjától örökölt adottságai, képességei, az adott gyermek sajátos genetikai adottságai segítik a környezeti hatások érvényesülését: a gyermek tulajdonságai, képességei kialakulhassanak.

A környezeti hatások eredményességét nagyban befolyásolja, hogy megfelelő időben érik-e gyermeket a hatások: a belső fejlettségi szintje megérett-e, alkalmas-e a hatások befogadására?

Az azonos életkorban levő gyermekek különbözőek. Az egyik gyermek már ötéves korban elér egy fejlettségi szintet, a másik csak hat, hétéves korára jut el ugyanoda.

Tehát az azonos életkorú gyermekek különbözőek, de sok hasonlósággal is rendelkeznek: minden óvodáskorú aktív, mozgékony, sokat beszél, kérdez, a fantáziája élénk, az érzelmei irányítják, utánozza társait, a hozzá kötődő felnőttet, stb. Ezeket a tulajdonságokat hívja a pszichológia életkori sajátosságoknak. Az életkori sajátosságok minden gyermeknél egyedi módon nyilvánulnak meg. Minden gyermek a saját belső törvényszerűségei szerint fejlődik.

A másik hasonló korú gyermekkel való összehasonlításhoz szükséges az adott életkorra jellemző sajátosságok ismerete!

A szülő spontán segíti gyermekének fejlődését, a pedagógus felkészülten, tudatosan igyekszik hatni a gyermekre. A fejlődés és fejlesztés együtt valósul meg.



A 6-7. életév választóvonal a gyermekek fejlődésében, hiszen ebben a korban érik meg a gyermekek döntő többsége az iskolai élet megkezdésére. Nem minden ebben a korban levő gyermek!

A fejlettség elérésében a genetikai adottságoknak, a családi hatásoknak, a szülői háznak ugyanakkora szerepe van, mint az óvodai nevelésnek.

A gyermek fejlettsége vagy fejletlensége miatt egyoldalúan egyetlen tényező sem tehető felelőssé!

A gyermek fejlesztése az óvodába kerülés pillanatában kezdődik, az óvodai nevelés egész időtartamára és valamennyi gyermekre kiterjed. A három, négy éven át tartó nevelés az egész személyiség fejlesztésére irányul.

Nem a tanulási képességek, részképességek célzott fejlesztésére korlátozódik!

Az iskolai életmódra felkészítés nem funkciója, hanem eredménye az óvodai nevelésnek.

Az óvodai évek a boldog gyermekkor átélését segítik a gyermekeknek, ha fejlesztés nem öncélú gyakoroltatás!


Hagyjuk meg gyermekeinknek legalább az óvodai évek alatt a boldog gyermekkor érzésének megélését, hiszen később már erre nem lesz lehetőségük, ahogy Popper Péter mondja:

„Az indusztriális pedagógia futószalagként működik. A futószalagra hatéves korában, amikor szalagérett, ráállítják a gyermeket, és minden tanórán rászerelnek egy kis többlettudást irodalomból, fizikából, matematikából stb. Tizennyolc év múlva, mint diplomás álértelmiségi, lelép a futószalagról. Jogász, orvos, mérnök lett belőle.

Jó gyerek az, aki megadóan hagyja, hogy a tudáselemeket fokozatosan rászereljék. Rossz, aki ágál, vagy számára túl lassú, vagy túl gyors a futószalag sebessége. Ezeket, mint lelki betegeket, pszichológushoz, pszichiáterhez, nevelési tanácsadóba kell küldeni.”


Fotó: Renschgro: Museum Synagoge Groebzig, Schule

Márkusné Vörös Ibolya


Márkusné Vörös Ibolya
Óvodapedagógus

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-70/427-6457
E-mail: ibolyagreen@gmail.com
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.

A szerkesztő ajánlja