A válasz: fóliázás

Május 8-tól lépett életbe a kormány legújabb rendelete, melyben tovább szigorította a szexualitás megjelenítését tartalmazó könyvek forgalmazásának szabályait.

„Azt a gyermekeknek szóló terméket, amelynek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése vagy a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.”

A rendelet alapján már nemcsak a homoszexualitás, hanem az erotika megjelenítése is olyan tartalmat jelenthet, melynek alapján a regény nem kerülhet a kirakatba, nem lehet kiemelni, vagyis se sikerlistára, se újdonságfalra nem kerülhet, homályos sarkok mélyén kell remélnie a megváltó olvasót.

A felelősség ma már nem a forgalmazó boltoké, hanem egyenesen a kiadóké lett, akiknek írásban kell nyilatkozniuk az általuk kiadott könyv paramétereiről. Meghatározó eleme-e az írásnak a testiség? Közvetlenül, naturálisan vagy öncélúan ábrázolja-e a szexualitást? A borítón megjelenik a szexuális tartalom?

Bár nehéz behatárolni, hogy a rendelet alapján például a csókolózás ábrázolása már szexuális tartalom-e, a rossz válasz milliókba kerülhet. A félmeztelenség már testiség? Egy félbevágott gyümölcs képe már szexualitás? Ha csak rajzolt figurák vannak a borítón, ők élettelenségükre hivatkozva szerelmeskedhetnek? Ha meleg karakter jelenik meg a szövegben, templom és iskola közelében már nem lehet árulni a könyvet, annak ellenére, hogy a kifogásolt írásokban megjelenő 14-18 éves fiúk közötti szerelmet a magyarországi jogszabályok nem tiltják. Művelni szabad, ábrázolni szigorúan tilos.

A kormány új rendelete azt a mondatot is tartalmazza, melyre hivatkozva a Líra Kiadó egy jogvita során pert nyert ellenük és így a rájuk rótt 12 millió forintos bírságot végül nem kellett kifizetniük. A vitatott mondat így hangzott: „A termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható.”

A Líra betűértő vezetője, Grecsó Krisztián hamar rájött, hogy a vessző nélküli mondat nem tükrözi a jogalkotó szándékát, hiszen így azt jelenti, hogy az a termék, amit elkülönítettek, csak zárt csomagolásban forgalmazható. Mivel ők nem különítették el az adott könyvet, így nem vonhatók felelősségre a fóliázás hiánya miatt. A kormány most behozta a szövegértési lemaradását és vesszővel együtt adta ki a mondatot: „A termék a többi terméktől elkülönítve, csak zárt csomagolásban forgalmazható.” Mire nem tanít az olvasás!

A gyermekvédelmi szempontok érthetőek és elfogadhatóak, ám a könyvekben megjelenő kérdésekre nem a könyvek lefóliázása, ledarálása vagy elégetése a válasz. Azt, hogy egy adott könyv hordoz-e kulturális értékeket vagy sem, egy jó értékítélettel bíró fiatal maga is el tudja dönteni, feltéve, hogy ehhez kapott magas szintű irodalmi nevelést lelkes és hozzáértő tanároktól. Tud választani, ha a szülei számára adott volt a lehetőség, hogy kellő mértékű minőségi időt töltsenek a gyerekükkel. Tud választani, ha volt anyagi forrásuk nívós színházi előadásokat nézni és azokról volt kivel beszélgetnie. Tud dönteni, ha volt olyan felnőtt az elérhető közelségében, akivel a kiteljesítő szexualitásról beszélni tudott. Tud választani, ha nem a szabad pornóoldalakon garázdálkodik, amik nincsenek lefóliázva, hanem értelmes válaszokat kap a kérdéseire és valós értékek mentén tájékozódik a világban.

A kérdés, amire választ remél, az, hogy van vagy volt-e rá lehetősége, hogy a vessző szerepéről beszélgetni tudjon egy értő felnőttel, legyen az írásjel, vagy akár egy hímvessző? És hogy miképpen kell használni őket?

A dark romance eladási statisztikái azért mutatnak magas számokat, mert az ízlés formálása komolyabb munka, mint a könyvek lefóliázása. Lehet, hogy Haunting Adeline és társai nem a szexuális tartalom miatt veszélyesek, hanem alacsony igényszintjük miatt. A kultúrára való fogékonyság kimunkálása méltóbb és hosszabb távú feladat, mint az olcsón kivitelezhető tiltás...  

Indexkép: Depositphotos.com