SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEKHÚSVÉT

A serdülőkori alkoholfogyasztás hatása felnőttkorban

- 2019-11-19
A kamaszok sajnos nem az előrelátásukról híresek. Az izgalom és a társaknak való megfelelés bűvöletében keveseket hat meg közülük a figyelmeztetés: a mértéktelen alkoholfogyasztás később fogja megbosszulni magát.


Az alkoholizmus Magyarországon népbetegségnek számít

Hazánkban 2017-ben az alkoholisták becsült száma 379 ezer fő volt. Sajnos az alkohol miatt bekövetkező elhalálozásban nemzetközi viszonyban is az élmezőnybe tartozunk, hiszen a WHO szerint Magyarországon 2016-ban az összes halálozás 6,9 százaléka volt köthető az iváshoz, ami Európában a hatodik legmagasabb érték.

Az ember életében a serdülőkor egy fontos fordulópont, hiszen mind testileg, mind pszichikailag az egész életünkre kiható változások következnek be bennünk, és sokan ekkor próbálják ki az alkoholt is.

Ez utóbbit azonban sok serdülő túlzásba viszi, a fiatalkori erős alkoholfogyasztók közül sokan felnőttkorban alkoholistákká válnak. Körülbelül négyszeres eséllyel lesz valaki felnőttkorban alkoholista, ha már serdülőkorban is rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott.

Az alkoholizmus egy komplex betegségnek tekinthető, azaz genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet kialakulásában.

Megfigyelhető például, hogy egyes családokban az átlagosnál sokkal több az alkoholista. Ennek persze lehet oka genetikai (azaz az alkoholizmusra való hajlam öröklődik) és családi, minta-követés (a gyerekek úgy esznek, isznak és viselkednek, mint a szüleik). A különböző vizsgálatok kimutatták, hogy mind a genetikai, mind a minta-követés elmélete igaz, két egymással kölcsönhatásban álló jelenségről van szó, azaz akkor van a legnagyobb esély az alkoholizmus kialakulására, ha valaki genetikailag arra hajlamos és a családban is jellemző a jelentős alkoholfogyasztás.

Alkoholista a családban

Családi minta-követés: a gyerekek úgy esznek, isznak és viselkednek, mint a szüleik, mert azt a mintát látják míg felnőnek.
Kép: LauritaM / pixabay

Tudományos szempontból az is egy érdekes kérdés, hogy aki fiatalkorban rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, és később alkoholistává válik, az azért van, mert genetikailag erre hajlamos, vagy esetleg azért, mert a fejlődő szervezetre úgy hatott az alkohol, hogy az később alkoholizmushoz vezetett?

Ezt a kérdést vizsgálták a Chicagói Illinois Egyetem kutatói elhunyt emberek agyának amygdala részét tanulmányozva.
Az agyban az amygdala fontos szerepet tölt be az érzelmek felismerésében, azonosításában, feldolgozásában, de a tanulásban és a memóriában is. Az amygdala serdülőkorban jelentős fejlődésen megy keresztül, és felmerült, hogy ezt a folyamatot zavarhatja meg az alkohol.

Az agy, és így az amygdala fejlődésében is kulcsszerepet játszik a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) nevű fehérje. A BDNF egy agyi növekedési faktor, mely segít megelőzni az agysejtek pusztulását, elősegíti az új idegsejtek születését és a már meglévő idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét. A kutatók azt találták, hogy azoknak az alkoholistáknak az amygdalájában, akik 21 éves koruk előtt kezdtek el inni, a BDNF gén expressziója, illetve fehérje szintje alacsonyabb volt, mint a nem-alkoholista kontrolloknak, illetve azoknál is, akik 21 éves koruk után kezdtek el jelentősebben inni. Minél több alkoholt fogyasztott valaki, annál nagyobb volt a különbség.

Azok az alkoholisták, akik 21 éves koruk előtt kezdtek el inni, felnőttkorukban átlagosan naponta több alkoholt fogyasztottak, mint akik később kezdték el az ivást, azaz az alkoholizmusuk sokkal súlyosabb volt.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mi okozza ezt a különbséget.

Bár a BDNF gén működésének (expressziójának) szabályozása egy összetett folyamat, fontos szerepet tölt be egy úgynevezett hosszú nem-kódoló RNS (long non-coding RNA, vagy lncRNA), amelyet BDNF-AS-nek (BDNF-antisense) hívnak, s amely gátolja a BDNF expresszióját. Azoknak, akik serdülőkorban kezdték el az ivást az amygdala BDNF-AS szintjük jelentősen magasabb volt, mint azoknál az alkoholistáknál, akik később kezdtek el inni. Nem találtak ilyen különbségeket azok között az alkoholisták között, akik felnőttkorban kezdték el a kóros alkoholfogyasztást és a nem-alkoholisták között, ami arra utal, hogy a BDNF szabályozás a serdülőkorban elfogyasztott alkohol miatt változott meg, a későbbi alkoholfogyasztás már nem befolyásolta azt.

Az úgynevezett nem-kódoló RNS-ekkel (azaz olyan RNS, amely nem íródik át fehérjévé), történő szabályozás az epigenetikai mechanizmusok közé tartozik. Ezekre jellemző, hogy a gének működése úgy változik meg, hogy maga a gén nem, csak az azt szabályozó mechanizmusok valamelyike. Ez sokszor valamilyen környezeti tényező hatására következik be, és a hatás akár véglegesen is fennmaradhat. Ebben az esetben az alkohol hatására, az agy fejlődése szempontjából egy kritikus életkorban (serdülőkorban), megemelte a BDNF-et gátló BDNF-AS szintjét az amygdalában, ami felnőttkorban is magas maradt, s ennek következtében a BDNF szintje maradandóan alacsonyabb lett.

A korábbi eredmények alapján az alacsony BDNF szint negatívan hat az amygdala normális fejlődésére, amely károsan befolyásolja többek között az érzelmek feldolgozását.

Állatkísérletekben az alacsony BDNF szint megnövelte a szorongás által kiváltott alkoholfogyasztást.

Emberben alacsony BDNF szint számos mentális betegséggel mutat kapcsolatot, így például a depresszióval, krónikus szorongással, öngyilkossági hajlammal, skizofréniával, kényszerbetegséggel és alkoholizmussal.

Röviden összefoglalva, ezek az eredmények azt mutatják, hogy a serdülőkori erős alkoholfogyasztás, epigenetikai mechanizmusokkal maradandóan károsíthatja az agyat, amely megnöveli számos pszichiátriai rendellenesség, így az alkoholizmushoz kialakulásának az esélyét is.

Több, hasonló cikket is találsz a https://www.gyogyhirek.hu oldalon.

Irodalom
Bohnsack JP, Teppen T., Kyzar EJ, Dzitoyeva S, Pandey SC. Az lncRNS BDNF-AS az emberi amygdala epigenetikus szabályozója a korai alkoholfogyasztási rendellenességek esetére. Transl Psychiatry. 2019. február 6., 9. (1): 34.
https://www.nature.com/articles/s41398-019-0367-z
A kábítószer-fogyasztók és az alkoholisták gondozása (1997–):
http: // www .ksh.hu / docs / hun / xstadat / xstadat_eves / i_fek005 .html
WHO, Globális Egészségügyi Megfigyelő Intézet Adattár (európai régió):
http://apps.who.int/gho/data/node.main-euro.A1091? lang = hu & showonly = GISAH

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: gyogyhirek.hu
Indexkép: pixabay

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

A ferde testhelyzetben való alvás előnyei

A ferde testhelyzetben való alvás egy enyhén döntött fekvőfelület révén hasznosítja a gravitációt. Az ötlet nem újkeletű: bizonyos állatfajok és már az ókori egyiptomiak is felismerték, hogy a fej kissé megemelt helyzete sokszor előnyösebb. A modern tudomány pedig megerősíti, hogy a 3,5-5 fokos szöggel megemelt ágy segítheti a jobb alvást, a regenerációt és a méreganyagok eltávolítását.

Életmentés-Elsősegély Egészségügyi vészhelyzetben

Az elsősegélynyújtás és az életmentő beavatkozások kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy "Miért kellene ezt tudnom? Nem vagyok egészségügyi szakember!" Erre a válasz egyszerű: a váratlan események nem válogatnak szakmai háttér vagy felkészültségi szint szerint.

Fiatal édesanya tragédiája: agyvérzés következtében hunyt el a szülés után

Megdöbbentő tragédia rázta meg a nyíregyházi közösséget: egy 22 éves kismama életét vesztette nem sokkal gyermeke születése után. Az eset körülményeit jelenleg is vizsgálják a hatóságok és az egészségügyi szakemberek.​

Évente 5 ezren halnak meg itthon vastagbélrákban, pedig szűréssel megelőzhető lenne a betegség (VIDEÓVAL)

Ugrásszerű növekedést mutat az utóbbi évtizedekben a vastag- és végbéldaganatok száma: Magyarországon mintegy kilencezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak évente, és ez a második leggyakoribb halált okozó daganatos betegség, amely évente mintegy ötezer ember életét követeli. A már kialakult daganat felismerése mellett a betegség meg is előzhető az időben elvégzett vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia), és a daganatos elfajulásra hajlamos polipok eltávolításával. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azt mutatja be, hogyan kell a vizsgálatra felkészülni, mi történik a vastagbéltükrözés során, és mire kell számítani azt követően.

Szakrendeléseket szüneteltetnek több vidéki kórházban

Több vidéki és fővárosi egészségügyi intézményben is szünetelnek bizonyos szakrendelések, amelyek különösen a nőket és családokat érintik. A változások hátterében humánerőforrás-hiány és szakmai feltételek hiánya áll.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja