Áprilisig el kell dönteniük a szülőknek, melyik általános iskolába szeretnék beíratni gyermeküket. Számos szempontot kell mérlegelni: mennyire van messze az iskola az otthontól, mit mesélnek róla az ismerős szülők, esetleg jár-e oda a gyerek valamelyik barátja, milyen speciális képzés, különóra lehetőség van, és természetesen döntően befolyásolja a választást az is, kell-e fizetni az oktatásért például az iskolát fenntartó alapítványnak vagy valóban ingyenes a képzés. A K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő meghirdetője az alapfokú iskolatípusokat térképezte fel.

Nagy dilemma elé állítja a szülőket az általános iskola kiválasztása: melyik iskola lenne a legmegfelelőbb a gyereknek? Az áprilisi beiratkozásig a szülők és a leendő elsősök nyílt órákra, felkészítő foglalkozásokra járnak, hogy végül sikerüljön kiválasztani a megfelelő oktatási intézményt.

"Általános iskolában döntően a tanár néni személyisége a meghatározó: a gyerek kötődjön hozzá és szakmailag elkötelezett legyen. Szempont az is, mennyire van messze az iskola, maradjon idő a játékra a tanulás után, hiszen a kicsik nemrég még óvodába jártak. Alsó tagozatban még nem fontos szempont az iskola felszereltsége, olcsó eszközökkel is fejleszthető a kreativitás, a lényeg, hogy a gyerek megszeresse a tanulást. Mellette el lehet vinni szakkörre, a kiemelkedően tehetséges gyereket később felvételiztetni lehet 8 vagy 6 osztályos gimnáziumba. Az iskola anyagi lehetőségei sokkal meghatározóbbak a gimnáziumban, egyetemen, ahol számít, milyen laborok, számítástechnikai eszközök állnak rendelkezésre. Ahogy mondani szokták, egy Nobel díjas tehetség is születhet egy pici faluba" - mondta Németh Erika klinikai gyermekszakpszichológus.

A sokféle szempont közül azonban nem elhanyagolható, mennyit kell költeni az adott iskolában. Az állami intézményekben tavaly óta ingyen kapják a tankönyvet az elsősök, csak a különórákért, külön programokért kell fizetni kisebb-nagyobb összegeket, esetleg van, ahol időnként ki kell pótolni a szalvéta vagy rajzlap-készletet.

Az alternatív és alapítványi iskolákban nem kell hivatalosan tandíjat fizetni, viszont elvárás a szülők felé, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten támogassák az iskolát működtető alapítványt. Természetesen ez az összeg végső soron a gyerekekre fordítódik, de nem mindenki engedheti meg magának a rendszeres befizetéseket.

A magán iskolákban viszont jelentős összegeket kell befizetni. Az évente megrendezésre kerülő oktatási börzén bemutatkozó iskolák esetében átlagosan 200 és 600 ezer forint között mozog az éves tandíj összege. A legrégebbi angol anyanyelvű budapesti iskolában ugyanakkor 2,5 millió forintot kell befizetni egy évre. Cserébe az intézmények személyiség-központú oktatást, kisebb osztálylétszámot, az idegen nyelvek kiemelt fontosságát, szinte garantált továbbtanulási lehetőségeket az elit gimnáziumokba és alternatív tanrendet kínálnak.

„A gyermek oktatásába való befektetés mindig megtérül hosszú távon, hisz látjuk, hogy gyermekünk bejut az általa választott gimnáziumba, majd egyetemre, külföldi ösztöndíjhoz, felnőve jó álláshoz jut. A szülőknek ezért már a kicsi 6-7 éves korában el kell gondolkodnia azon, milyen iskolát választanak gyermekük számára. Szerencsés, aki megteheti, hogy tandíjat fizessen, a többség ugyanakkor az ingyenes oktatás miatt is állami intézményt választ. Nem kell azonban attól félni, hogy így nem adunk meg mindent a diáknak. Érdemes megbeszélnie a családnak, mekkora összeget tudnak félretenni a gyerek taníttatására, és ha szükségét látjuk, szakkört vagy magántanárt keresni egy adott terület fejlesztésére” – tanácsolja Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagja.

Számos módon juttathatjuk a gyerekeket plusz tudáshoz: befizethetjük egy tanfolyamra, hogy művészeti oktatást, nyelvet tanuljon vagy sportoljon, ugyanis a rendszeres mozgás is elősegíti a jobb tanulmányi eredményeket. Gyűjthetünk előre egy itthoni vagy külföldi nyári táborra, ösztöndíjra, vagy akár a későbbi gimnáziumra, egyetemre is.

Fotó: stockimages - FreeDigitalPhotos.net