SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan fejleszti a nyelvi készségeket a zene?

- 2019-11-18
Számos tanulmány bizonyította már, hogy a zenei képzés javítja a nyelvi készségeket. Nem volt ismert azonban az, hogy a zenei leckék vajon javítják-e az általános kognitív képességeket, jobb nyelvismerethez vezetnek-e, vagy a zene hatása inkább a nyelvfeldolgozásra korlátozódik-e.

Egy újabb kutatás megállapította, hogy a zongoraóráknak nagyon sajátos hatása van az ovisok azon képességére, hogy különbséget tegyenek a különféle hangmagasságok között, ami javítja a beszédértést, a szavak megkülönböztetését. A zongoraórák azonban úgy tűnik, hogy semmiféle előnyt nem jelentenek az általános kognitív képesség szempontjából, amelyet az IQ, a figyelemtartomány, és a munkamemória mér.

Az eredmények szerint a gyerekek nem különböztek egymástól a szélesebb körű kognitív mutatókban, de mutattak némi javulást a szómegkülönböztetés terén, különösen a mássalhangzók esetében. A legnagyobb javulást a zongoracsoport mutatta.

A tanulmány azt sugallja, hogy a zenei tréning legalább annyira hasznos a nyelvi képességek javítása szempontjából, és valószínűleg még hasznosabb is, mint a további extra olvasási leckék.


A zene előnyei

A korábbi kutatások kimutatták, hogy a zenészek átlagosan jobban teljesítenek, mint a nem zenészek olyan feladatokban, mint az olvasásértés, a beszéd megkülönböztetése a háttérzajtól, és a gyors hallásfeldolgozás.

A tanulmányban részt vevő gyermekeket három csoportra osztották: az egyik csoportba tartoztak azok, akik heti háromszor 45 perces zongoraórára jártak, a másik csoport olvasási feladatokat kapott, míg a harmadik csoport tagjai nem jártak zongorázni és olvasási feladatokat sem kaptak.

Hat hónap elteltével a kutatók megvizsgálták a gyermekeket, hogy hogyan tudják megkülönböztetni a szavakat a magánhangzók, mássalhangzók, vagy a hangzásbeli különbségek alapján. A jobb szómegkülönböztetés általában megegyezik a jobb fonológiai tudatossággal, a szavak hangszerkezetének tudatosításával, amely az olvasás megtanulásának kulcseleme.

A zongoraórán részt vevők jelentős előnyt mutattak az extra olvasócsoportba járó gyermekekkel szemben azáltal, hogy ügyesebben megkülönböztették a mássalhangzóban eltérő szavakat. Mind a zongora, mind az olvasócsoport gyermekei jobban teljesítettek, mint azok a gyermekek, akik nem részesültek semmilyen plusz oktatásban.

A kutatók az EEG vizsgálatot is segítségül hívták az agyi aktivitás mérésére, és azt találták, hogy a zongoracsoportban a gyermekek erősebb válaszokat adtak, mint a többiek, amikor különböző hangmagasságú sorozatokat hallgattak. Ez azt sugallja, hogy a zongoraórán részt vevő gyermekek jobban érzékelik a hangmagasság-különbségeket, amely segít abban, jobban megkülönböztessék a különböző szavakat.

Nagyon fontos ez a gyerekek számára a nyelvtanulásban: megérteni és hallani a szavak közötti különbségeket. Az IQ, a figyelem és a munkamemória tesztelésében a kutatók nem találtak szignifikáns különbségeket a három csoport között – utalva ezzel arra, hogy a zongoraórák nem javítottak az általános kognitív funkciókon.

A kutatást végzők azt remélik, hogy ez az eredmény segít meggyőzni az oktatási szakembereket a zene oktatásának fontosságáról intézményi szinten is.

Forrás: Massachusetts Institute of Technology. (2018, June 25). How music lessons can improve language skills: Study links piano education with better word discrimination by kindergartners. ScienceDaily. Retrieved September 17, 2019 from    www.sciencedaily.com/releases/2018/06/180625192827.htm

Cikk forrása: 7koznapipszichologia.blog.hu
Kép: nightowl / pixabay

Kapcsolódó cikkeink:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja