SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Drasztikusan növeli a szókincset a meseolvasás

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-05-07
Az Ohiói Egyetem kutatása alapján azok a gyerekek, akiknek a szüleik naponta öt mesét is elolvasnak, ötéves korukra 1,4 millióval több szót hallanak, mint azok, akiknek nem olvasnak rendszeresen - áll a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című lapban megjelent tanulmányban.

Amerikai felmérések szerint az óvodáskorú gyerekek egynegyedének soha, másik egynegyedének csak elvétve olvasnak mesét a szüleik. Pedig az olyan egyértelmű előnyökön túl, mint a minőségi együtt töltött idő és az esti rutin kialakítása, a meseolvasásnak hosszú távú előnye is van: egy olyan gyermek, aki mindebből kimarad, élete első öt évében 4 662 szót ismer meg, ez a szám már napi egy történettől is 63 570-re, napi öt mesével pedig 1 483 300-ra nő.

A kutatók a számításhoz igen egyszerű módszert használtak. A columbusi városi könyvtárban találomra kiválasztottak 30 leporellót és 30 gyermekeknek szóló képeskönyvet, és megszámolták, hány szó található bennük. Úgy találták, a leporellók átlagosan 140, a képeskönyvek 228 szót tartalmaznak. Abból kiindulva, hogy a három éven aluliaknak inkább lapozgatós könyveket, az ennél idősebbeknek pedig mesekönyveket olvasnak, megállapították, hogy mindez hány szót jelent az első öt évben.

A tanulmány vezető szerzője, Jessica Logan hangsúlyozta, hogy mindez nem a mindennapos kommunikációról szól. A mesekönyvekben hosszabb és ritkább szavak találhatóak, mint amelyeket a szülők a hétköznapok során intéznek a gyerekeikhez. A szavakkal való korai megismerkedés már az iskolakezdésre szinte behozhatatlan előnyhöz juttatja ezeket a gyerekeket, akiknek ezáltal az olvasás és a helyesírás is könnyebben fog menni.


Mi a helyzet itthon?

Az én könyvtáram programban megvalósuló, 1502 fő megkérdezésén alapuló tanulmány szerint ma Magyarországon 30 százalék azoknak a 3-5 éves gyerekeknek az aránya, akiknek az elmúlt egy évben egyetlen könyvet sem olvastak el, és 25 százalék, akik évi legalább egy könyvet olvasnak. Legtöbben a Nyugat-Dunántúlon, legkevesebben Észak-Alföldön mesélnek. A közös meseolvasás óvodáskorban a legáltalánosabb, amikor viszont a gyermek megtanul olvasni, ennek gyakorisága drasztikusan lecsökken.

A legkisebbek körében toronymagasan vezeti a népszerűségi listát Benedek Elek és Bartos Erika. Őket követi Walt Disney, Marék Veronika, a Grimm testvérek, Csukás István, Lázár Ervin, A.A. Milne. Alsó tagozatban a lista szinte változatlan, de már érezhető a kötelező olvasmányok hatása, mert a legkedveltebb szerzők közé bekerül Móra Ferenc és Fekete István is. Felső tagozatban lista élére tör J. K. Rowling, és a kötelező olvasmányok szerzői (Gárdonyi Géza, Csukás István, Jókai Mór, Arany János) mellett a modern tiniregények szerzői, mint Leiner Laura és Jeff Kinney. A középiskolások között még mindig Rowling a favorit, de szeretik Rejtő Jenőt és Stephen Hawkingot is.

Kép: StockSnap / Pixabay

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja