SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Miért jó, ha homokozik a gyerek?

Családinet [cikkei] - 2018-08-09
Játékos fejlesztés a homokozóban

A kertben, játszótéren vagy a strandon, nyáron sok lehetőség van rá, hogy a gyerekek homokozóban játsszanak.
 

A várépítés, sarazás és a homoksütik készítése nem csak jó móka, de remek fejlesztő eszköz is!


Kézügyesség

A vizes homokkal könnyebb dolgozni, mint gyurmával vagy tésztával a későbbiekben, a homokozás tehát remek előkészítés a kéz- és karizmok edzéséhez – magyarázza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. Az alagútásás, lapátolás komoly erőpróba egy kisgyermek számára, a homokban közlekedő járművek tologatása, a vár vagy sütemények díszítése aprólékos mozdulatokat igényel.


Szókincsfejlesztés

A homokozás közben számtalan alkalmunk kínálkozik arra, hogy a színeket (sárga vödör, kék lapát), ellentétpárokat (nehéz-könnyű kanna, sok-kevés homok) vagy épp a formák neveit a gyermek megtanulja. Nagyobbakkal a homokba bottal, vagy az ujjunkkal írt betűkkel, szavakkal is gyakorolhatunk.


Logikus gondolkodás

A gyerekeknek meg kell tervezni az egész folyamatot: hogyan fog eljutni a vár építéséig, milyen nedves legyen a homok, hová kerüljenek a tornyok, merre menjenek az építő autók, hol legyen a vizes árok. Komoly tervet kell szőni ahhoz, hogy a végeredmény elérje a kívánt formát.
 

Szerepjáték a homokozóban

Az elkészült alkotások aztán remek lehetőséget biztosítanak a további játékhoz. A várban megvívhatunk a sárkánnyal, a süti, vagy fagyi formákkal a gyerekek megnyithatják a saját üzletüket, ahol a többiek és a szülők is bevásárolhatnak.


Szocializáció

A játékban lényeges kérdés, hogy mennyire jutnak közös nevezőre, ehhez pedig kommunikálni kell. Ha megvan a terv, épül a kastély, meg kell beszélni, hol legyen a híd, merre menjenek az autók. A másiktól el kell kérni, az ehhez szükséges eszközt, vagy meg kell várni, amíg ő befejezi vele a munkát. Alkalmazkodni kell, adni és kapni, eközben óhatatlanul összezörrennek, majd megtanulnak kibékülni, új barátságok is szövődhetnek.


Mit játsszunk?

  • A műanyag autók, vödrök és lapátok mellett a gyerekek előszeretettel működtetnek kerti konyhát a homokozóban. Ehhez nincs szükség másra, mint a már használaton kívüli konyhai edényekre: kopott muffinsütők, lábasok, szűrőedények és műanyag poharak új élete kezdődhet!
  • A játékot érdekesebbé tehetjük a természetben előforduló kiegészítőkkel is. Kavicsokkal, ágakkal, levelekkel, kagylókkal is feldobhatjuk a játékot, vagy a kész alkotást, ami épp a közelben elérhető.
  • Az aranyásó játékhoz sincs szükségünk semmi másra, mint néhány szép kavicsra, esetleg üveggolyóra, amiket elrejtünk a homokban és egy szitára. A kis aranyásóknak pedig nincs más dolguk, mint előkeríteni a kincset.
  • Kisebbek is élvezettel töltik meg homokkal a kisvödröt, majd az így kapott formába páros lábbal ugranak. Az "építs és rombolj" játékot játszhatjuk úgy is, hogy először elkészíti a mini tornyokat.
  • Ássunk mély gödröt a homokba, majd töltsük fel vízzel. A híg masszát csöpögtessük a kezünkből, így építsünk tornyokat belőle.

Mire figyeljünk a homokozóban?

  • Mindig legyünk résen, hogy a kicsi ne vegye a szájába, vagy dörzsölje a szemébe a homokot!
  • A törött, repedt játékokat és a lehulló darabokat dobjuk el, ezek a homokban könnyen felsérthetik a kezét.
  • A kerti homokozót védjük tetővel, hálóval, így szellőzhet, de nem piszkíthatnak bele az állatok.


Forrás: jatekliget.hu
Indexkép: maxpixel

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja