A tudomány szerint ez a tíz dolog segít:

1) Zenetanulás

A kutatások szerint a zenetanulástól a gyerekek okosabbak lesznek: A kontrollcsoportban részt vevő gyerekekkel összehasonlítva a zenét tanuló gyerekek IQ-ja nagyobb mértékben fejlődött. Bár a hatás viszonylag csekély, mégis megfigyelhető volt az összes IQ altesztben, az indexeredményekben, valamint az iskolai előmenetel standardizált mérése során. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a zenetanulás segít az iskolai tanulásban. Egy friss tanulmány a Northwestern Egyetemről ráadásul azt állítja, hogy a zenetanulás még a nagymamáknak is segít, mivel sok kellemetlen, az időskorral járó tünetet megelőz.

2) A buta sportoló mítosza hazugság

A buta sportolók azért buták, mert több időt töltenek a sportpályán, mint a könyvtárban. De mi történik, ha a gyerek mindkét helyen elég időt tölt? Ha jó testi állapotban vagyunk, az javítja a tanulási képességünket. Edzés után az ember 20 százalékkal gyorsabban tanul például új szavakat.
Egy 2007-es kísérletben német tudósok azt találták, hogy testedzés után az emberek 20 százalékkal gyorsabban voltak képesek az új szavak megtanulására, mint az edzés előtt, és a tanulás üteme közvetlen kapcsolatban volt a a BDNF, azaz az agyi eredetű neurotróf faktor szintjeivel.

Egy három hónapig tartó rendszeres edzésprogram 30 százalékkal növelte az agy memóriáért és tanulásért felelős részének vérellátását. 
Ebben a tanulmányban egy csoport önkéntes három hónapig tartó edzésprogramon vett részt, és ezután képeket készítettek az agyukról. Ebből kiderült, hogy a hippocampus memória-területén található kapillárisok tömege 30 százalékkal nőtt, ami igen figyelemreméltó eredmény.

3) Ne olvass a gyereknek, olvass inkább vele!

A gyermeked éppen olvasni tanul? Ne hagyd, hogy csak a képeket bámulja, miközben te felolvasol neki. Hívd fel a figyelmét a szavakra. Olvass vele, ne csak neki.

A kutatások szerint amikor a közös könyvolvasás során kifejezetten figyelmet fordítunk a gyermek olvasási készségének és stratégiájának fejlesztésére, a közös könyvolvasás hatékony a korai olvasástanulás elsajátításában, még hátrányos helyzetű gyermekek esetén is.

4) Az alváshiánytól a gyerek buta lesz

Egy órai alváshiánytól egy hatodikos agya úgy fog működni, mint egy negyedikesé. Szoros kapcsolat figyelhető meg az érdemjegyek és az átlagos alvásidő között.

Azok a tinédzserek, akiknek ötösei vannak átlagban tizenöt perccel többet alszanak, mint a négyes tanulók, akik viszont negyed órával alszanak többet, mint a közepesek, és így tovább. Wahlstrom kutatásának eredménye megismételte egy korábbi, 3000 amerikai iskoláson végzett vizsgálat eredményét. Persze, ezek átlagos értékek, de a két tanulmány egybevágó eredményei igen figyelemreméltóak. Minden tizenöt perc számít.

5) Az IQ nem ér sokat fegyelem nélkül

Amikor megpróbáljuk megjósolni, ki lesz sikeres az életben, azt látjuk, hogy az önfegyelem többet ér az IQ-nál. Charles Duhigg kiváló könyvében, A szokás hatalma: miért tesszük azt, amit teszünk az üzleti-és magánéletünkben? így nyilatkozik: Tanulmányok tucatjai mutatják, hogy az egyéni siker egyedi és legfontosabb alapköve az akaraterő… A nagy akaraterővel rendelkező tanulók hajlamosabbak jobb jegyeket szerezni az iskolában, és könnyebben bekerülnek a jobb iskolákba. Kevesebbet hiányoznak, és kevesebb időt töltenek a tévé előtt, több időt fordítanak a házi feladatokra. 
„A nagy önfegyelemmel rendelkező serdülők jobban teljesítenek, mint impulzív társaik a mindennapi iskolai életben”, a kutatók szerint.
„Az önfegyelem alkalmasabb a jó iskolai eredmény előrevetítésére, mint az IQ. Az önfegyelem azt is előre megmutatta, hogy mely tanulók jegyei fognak javulni az iskolaév alatt, az IQ pedig nem… Az önfegyelem hatása nagyobb az iskolai teljesítményre, mint az intellektuális adottságok.”
A jegyeknek több köze van a szorgalomhoz, mint az észhez.

Tough "Segítsük kibontakozni gyerekeinket! - Kitartás, kíváncsiság és a személyiségben rejlő erő" c. könyve szerint is a szorgalom jelezte előre a leginkább a munkahelyi sikert. Roberts azt vizsgálta, hogy a szorgalom sokkal többféle eredményt jelzett előre, mint a munkahelyi sikert.
A szorgalmas emberek jobb jegyeket szereznek a közoktatásban és a felsőoktatásban, kevesebb bűntényt követnek el, és hosszabb ideig tart a házasságuk. Hosszabb ideig élnek, és nem csupán azért, mert kevesebbet isznak és dohányoznak. Kisebb arányban kapnak agyvérzést, alacsonyabb a vérnyomásuk, és ritkábban fordul elő náluk az Alzheimer-kór.

Ki teljesít jól az életben? A kitartó gyerekek.

A kutatók szerint a későbbi életben a siker legjobb előjelzője a kitartás volt, azaz, ha valaki képes lankadatlanul és szenvedélyesen kitartani hosszú távú céljai mellett.

6) A tanulás, mint aktív folyamat

A Baby Einstein és a hasonló, úgynevezett fejlesztő játékok nem működnek. Az igazat megvallva még az is lehet, hogy a gyerekek butábbak lesznek tőlük.

John J. Medina szerint ezek a termékek egyáltalán nem működnek. Nem fejlesztik a célcsoport, azaz a 17-24 hónapos gyermekek szókincsét. Némelyik közülük egyenesen káros.
Minden egyes órában naponta, amikor a gyerekek bizonyos gyerekeknek szóló DVD-t vagy videót néztek, a gyerekek hat-nyolc szóval kevesebbet értettek meg, mint azok a gyerekek, akik nem néztek ilyeneket. A valódi tanulás nem passzív, hanem aktív folyamat.

Mit ajánl vajon Dan Coyle, a Tehetség-kód szerzője? Hagyd abba az olvasást és teszteld magad: Az agyunk úgy fejlődött ki, hogy csinált dolgokat, nem pedig hallott róluk. Ez az egyik oka annak, hogy sok készség esetében jobb, ha az idő körülbelül kétharmadában kipróbáljuk azt, mintha passzívan megpróbáljuk elsajátítani. Ez a kétharmados szabály. Ha például memorizálni szeretnénk egy szöveget, az idő mintegy 30 százalékát kell a szöveg olvasásával töltenünk, és a többi 70 százalékot pedig azzal, hogy teszteljük a tudásunkat. 

7) A jutalmazás jó dolog – ha a megfelelő időben történik

Természetesen az lenne a legjobb, ha a gyermekek mindig egészségesen étkeznének. A kutatások szerint az étkezés hatással van a gyerekek jegyeire: mindenki tudja, hogy egy nagy vizsga előtt reggelizni kell. A magas szénhidrát-és rosttartalmú, lassan felszívódó ételek, például a zabkása nagyon megfelelő erre.
Azonban az is számít, hogy a vizsga előtti héten mit eszünk. Amikor 16 egyetemistával tesztet végeztek a figyelem és a gondolkodás sebessége szempontjából, aztán öt napig magas zsírtartamú, alacsony szénhidráttartalmú, és sok húst, tojást, sajtot és tejszínt tartalmazó étrendet fogyasztottak, és újból tesztelték őket, azt tapasztalták, hogy a teljesítményük hanyatlott.
Természetesen mindig vannak kivételek. Nem mindegy gyerek étkezik mindig egészségesen.
Azonban a legfurcsább az, hogy a gyerekek gyakran kapnak nem megfelelő ételt a nem megfelelő időben.
A kutatások szerint a koffein és a cukor stimulálhatja az agyat: a koffein és a glükóz pozitív hatással van a kognitív teljesítményre. Mivel ezek a területek a figyelem fenntartásához és a munkamemória-folyamatokhoz kapcsolódnak, az eredmények azt mutatják, hogy a koffein és a glükóz kombinációja növeli a figyelmet. Ráadásul ezek olyan jutalmak, amiket a gyerekek imádnak. Így, ha a gyerekek időnként édességet és kólát kapnak, érdemes akkor adni nekik, mikor tanulnak, nem pedig akkor, amikor pihennek vagy játszanak.

8) Boldog gyerek = sikeres gyerek

A boldogabb gyerekből nagyobb valószínűséggel lesz sikeres, kiteljesedett felnőtt. A boldogság hatalmas előny abban a világban, ahol a teljesítmény a fontos. Átlagban elmondható, hogy a boldog emberek sikeresebbek, mint a boldogtalan emberek, mind a munkában, mind pedig a szerelemben. Jobb teljesítmény-értékelést kapnak, jobb állásokba kerülnek, jobban keresnek. Szívesebben házasodnak, és ha már házasok, boldogabbak a házasságukban. És vajon mi az első lépés, hogy boldogabb gyermeket neveljünk? Legyünk boldog felnőttek mi magunk!

9) A kortárs csoport igenis számít

A saját és a partner genetikai öröksége nagy hatással van a gyermekekre. De vajon arra is, hogy hogyan neveled a gyermeked? Korántsem.

Malcolm Gladwell: Fordulópont - Ahol a kis különbségekből nagy változás lesz c. könyve szerint olyan dolgokban, mint az intellektuális képességek és bizonyos személyiségjegyek, a biológiai gyermekek nagyban hasonlítanak a szüleikre. Mindazonáltal az örökbefogadott gyermekek esetén az eredmények nagyon furcsák: eredményeikben nincs sok hasonlóság a nevelőszülőkkel: ezek a gyermekek semmiben nem hasonlítanak jobban a nevelőszüleikre intellektuális képességek vagy személyiségjegyek terén, akik nevelték, etették, ruházták őket, felolvastak nekik és szerették őket tizenhat évig, mint bármely találomra kiválasztott két emberre.

Akkor mi van óriási hatással a gyermek viselkedésére? A kortárs csoport.

A csoportnyomásról csupán akkor szoktunk beszélni, mikor annak hatása negatív, ritkábban említjük pozitív kontextusban. Ha jó környéken laksz, jó iskolába jársz, és a gyerekeid jó gyerekekkel barátkoznak, az óriási különbséget jelent.
Hogyan tud egy egyetemista a legkönnyebben javítani a jegyein? Ha összeköltözik egy okos szobatárssal! Egy, a Dartmouth College-ban végzett kísérlet megmutatta, hogy milyen fontos ez a hatás. A kutatók azt találták, hogy amikor a rosszabb jegyekkel rendelkező tanulók összeköltöztek a jobb tanulókkal, az átlageredményük javult. A kutatók szerint ezek a diákok „megfertőzték” egymást a jó és a rossz tanulási szokásokkal: a jobban tanuló szobatárs eredményeit lehúzta az új szobatárs. 

10) Higgy bennük!

Ha elhiszed, hogy a gyermeked okosabb, mint az átlag, annak súlya van.

Amikor a tanároknak azt mondták, hogy bizonyos gyerekek jobb felfogásúak, azok a gyerekek jobban kezdtek teljesíteni az iskolában, még akkor is, ha a gyerekeket találomra választották ki. 
Egy 1968-as kísérletben a kutatók azt mondták általános iskolai tanároknak, hogy bizonyos gyerekek az osztályukban jobb képességekkel bírnak, azonban a gyerekeket találomra választották ki. A kutatók semmi mást nem tettek a gyerekek ösztönzésére, mégis, az iskolaév végére a véletlenszerűen megnevezett gyerekek közül 30 százalék átlagosan 22 IQ ponttal jobban teljesített, és majdnem mindegyikük 10 IQ pontot fejlődött.

Összefoglalás

• Zenetanulás 
• A buta sportoló mítosza nem igaz
• Ne olvass a gyereknek, olvass vele!
• Az alvás megvonása elbutítja a gyerekeket
• Az IQ szorgalom nélkül nem sokat ér
• A tanulás aktív folyamat
• A jutalmazás jó dolog – ha a megfelelő időben történik
• Boldog gyermek = Sikeres gyermek
• A kortárs csoport igenis számít
• Higgy bennük!

És végül egy utolsó megjegyzés: az okosság nem minden. Etika és empátia nélkül az okos emberek megfélemlíthetnek másokat. Ahogy P.J. O’Rourke mondta: Az okos emberek nem sok kocsmai verekedést kezdeményeznek. Azonban a buta emberek nem sok hidrogénbombát építenek. 

Fotó: Stock photo - Image ID: 100275719