Emlékőrző Csipkebogyó
Megéreztél egy illatot, megízleltél egy ízt és azonnal bekapcsolt egy emlék, nem csak egy pillanat, hanem minden ami azt a pillanatot olyanná tette: érzések, színek, érzékelések, mozgások. Megosztok veletek egy saját ételemléket.
"Reggeli futás helyett most, séta. Eközben lelassulok. Szeretem ezt az állapotot, segít a jelenben lennem, átcsúsznom egy olyan állapotba, hogy felszínre törnek gondolatok, érzések, emlékek; én magam.
Hatalmas csipkebokor magaslik. Óriási, tele sok-sok csipkebogyóval. A látványa hat rám. Eszembe jut az a pillanat, amikor először kóstoltam csipkebogyó lekvárt. Minden képkocka.
Két üveggel kaptunk Márinénitől, akit gyerekként, mi csak Nyanyának hívtunk, néha Márinyanyának. A faluvégi házikónk szomszédja, nagyapám testvére. A két üvegből az egyik kicsi, a másik nagyobb volt. A kicsit már mama kinyitotta, könnyű volt letekerni a kupakját. Kiskanállal belenyúltam, a lekvár selymesen folyós állagú, barnás bordó. Számhoz emeltem. A selymesség a számban is érezhető, az íze különlegesként hatott, fanyarkásan édesen. Abban a percben gyerek önmagam elhatározta, ez lesz a kedvenc lekvárja. Jöhet a kenyér vajjal, majd rá a lekvár. A boldogság íze ez, ami megtalál. A lekvár fogy, a kis üveg után, a nagy is. Én pedig azóta nem ettem ilyen finomat. Márinéni sincs már, a recept is odalett. Egy valami maradt meg, az emlék. Az emlék nem fog elfogyni, az emlék segít nekem, az emlék megláttat velem olyan dolgokat, amit akkor nem láttam meg.
Miért is volt ekkora hatással rám ez a lekvár? - ezen tűnődöm séta közben. Újdonság volt, különleges, olyan amit azelőtt még sose láttam, sose kóstoltam. Más volt. Egyedi. Természetes. Benne volt a természet, a maga egyszerűségében. Valami olyat tudott, mint senki és semmi más akkor, elkápráztatni.
Azt gondolom, azért kapcsolt be ez az emlék most, hogy lássam, olyan vagyok, mint egykoron az a lekvár: egyszerű, de különleges. Szükségem van arra, hogy higgyek magamban, abban aki vagyok és hogy ez a varázserő bennem is itt lakozik, ami hatást gyakorol. A csoda, ami a feltétel nélküli szeretet hívja elő a világban."
Az illatok és az ízek varázslattal bírnak, mint mi a befőttet, ők az emlékeket teszik el hosszú időkre. Nektek van ilyen emléketek? Milyen üzenetet hordoznak adventi időben?
Kép forrása: Pixabay
Közösségi hozzászólások: