SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEKHÚSVÉT

Nagyszülők régen és most

Siposné Mehlhoffer Szonja [cikkei] - 2020-11-16
Ismerős az érzés, hogy de jó lenne, ha a nagyi elvinné a gyerekeket egy hétvégére? Vagy beteg vagy és milyen jól esne, ha anyukád, apukád, anyósod vagy apósod besegítene egy-egy este a gyerekek altatásában vagy az iskolából való elhozatalban? Tegyük félre kicsit a Covidot és tegyünk úgy, mintha szabadna az idősebb és fiatalabb korosztályt összeengedni.

Gyermekkoromból nem sok emlékem van, de ami van, annak 80%-ban a nagymamám szerepel. Ott voltam majdnem minden hétvégén, de biztos, hogy minden vasárnap, mert kötelező volt a nagy családi vasárnapi ebéd. Ezenkívül a nyári szüneteket is vele töltöttem és nála hagytak a szüleim mindig, ha elutaztak külföldre.

Gyermekként ez természetes volt és egyértelmű volt számomra, hogy a jövőben is, amikor én anyuka leszek, ugyanez lesz. A körülöttem lévő anyukákkal történő beszélgetéseimből  – mind külföldön, mind Magyarországon – viszont azt a következtetést vontam le, hogy nagyon sokan egyedül vannak segítség nélkül és a nagyszülőkre nem számíthatnak rendszeresen. 

Természetesen tisztelet a kivételnek hiszen ismerek olyan nagyszülőket, akik minden idejüket az unokáikra szánják, főznek a családjuknak, látogatnak, ha betegek a gyerekek vagy a szülők. Teljes mértékben támogatják őket és biztos háttérként vannak jelen a családjuk számára. Valamint szintén nem tartoznak ide, azon nagyszülők, akik betegség miatt nem tudnak részesei lenni az unokáik életének.  

Manapság már nem az a meglepő, ha a nagymama NEM segít az unokák körül, hanem ha segít és jelen van az fiatalabb család életében.  Sok olyan gyermekes család van, ahol a nagyszülőkre egyáltalán nem vagy csak hébe-hóba lehet számítani.

Miért is van ez? Mi állhat ennek a hátterében és hogyan lehetne ezen változtatni?

A régebbi időkben mások voltak az élethelyzetek és a lakhatási szokások. A többgenerációs együttélés előnye volt, hogy miután a nagyszülők nyugdíjba vonultak, vigyáztak az unokákra, amíg a szülők dolgoztak. Sok helyről hallom, hogy valakit nem az édesanyja nevelt fel, hanem a nagymamája, hiszen vele volt otthon és egy olyan érzelmi kötődés alakult ki, ami egész életére kihatott.

Itt felmerül bennem a kérdés, hogy rendben, de nem mindenki élt együtt a nagyszülőkkel és mégis állandó volt a segítség?

A mi szüleink még a rendszerváltás előtt voltak gyermekek és miután megtörtént a rendszerváltás  megváltoztak a dolgok. Nagyon leegyszerűsítve elmondható, hogy a jólét és annak lehetősége, a megváltozott elvárások - beleértve a munkahelyi elvárásokat is - a mostani nagyszülők életét befolyásolták.

Több munkával többet lehetett elérni és többet is vállaltak. Valamint megjelent az individualizmus, amely az „ént” teszi a központba és a közösség, a családi összetartás háttérbe szorult.

Ezen tényezők hatása, hogy a mai nagyszülők már nem azok a nagymamák, nagypapák, akik otthon ülnek, kötögetnek, halomra sütik a süteményt és várják, hogy mikor tölthetnek időt az unokáikkal vagy látogathatják meg a gyermekeiket, hanem sokuk még mindig aktív dolgozó, akiknek a családon és a munkahelyükön kívül saját életük is van.

Kirándulnak, találkoznak a barátaikkal, szórakoznak, a hobbijaiknak élnek és nincs feltétlenül kedvük vagy idejük az unokákra. Racionálisan végiggondolva érthető, hogy egy életet végig dolgoztak, felnevelték a gyerekeiket és a nyugdíjas éveiket utazgatással, az életet kihasználva szeretnék eltölteni. De sose értettem, hogy ezt miért nem lehet balanszba hozni és arra gondolni, hogy nekik is milyen jó volt, ha gyakran besegítettek a nagyszülők.

Természetesen örülnek az unokáknak és, ha ott vannak foglalkoznak is velük, de fárasztja őket a zsivaj, az állandó jövés-menés. Nem tudják érzelmileg átélni a kisgyermekek problémáit és sokan még mindig a régebbi nevelési elveket alkalmazva kezelik őket. Ennek hatására nem alakul ki szoros kapcsolat nagyszülő és unoka között, ami a szülőkkel való kapcsolatot is befolyásolja.

Sajnos és tisztelt a kivételnek ez odáig fajult, hogy amíg a nagyszülők a saját életükkel vannak elfoglalva, addig az édesanyák és az édesapák egyre több segítségre szorulnak, a gyermekek nem ismerik meg a nagycsalád adta érzelmi és erős hátteret, a családok elszigetelődnek és a szülőket terhelő súly a gyermekekre is hatással van.

Ha szerencsések vagyunk és jó a viszony a szüleinkkel vagy párunk szüleivel, érdemes megbeszélni, hogy többre lenne szükségünk. Szülőkként mi is értsük meg az Ő álláspontjaikat és közös megegyezéssel egy rendszert hozzunk létre, mely alkalmakat és gyakoriságot szab meg arról, hogy milyen időközönként vigyáznak a gyerekekre.

Ha erre nincs mód és rá merjük bízni a gyereket a nagyszülőkre, örüljünk azoknak az alkalmaknak, amiket felajánlanak gyermekfelügyeletként és legyünk hálásak és fogadjuk el  a nagyszülőket olyannak amilyenek.

 

Indexkép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

A ferde testhelyzetben való alvás előnyei

A ferde testhelyzetben való alvás egy enyhén döntött fekvőfelület révén hasznosítja a gravitációt. Az ötlet nem újkeletű: bizonyos állatfajok és már az ókori egyiptomiak is felismerték, hogy a fej kissé megemelt helyzete sokszor előnyösebb. A modern tudomány pedig megerősíti, hogy a 3,5-5 fokos szöggel megemelt ágy segítheti a jobb alvást, a regenerációt és a méreganyagok eltávolítását.

Életmentés-Elsősegély Egészségügyi vészhelyzetben

Az elsősegélynyújtás és az életmentő beavatkozások kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy "Miért kellene ezt tudnom? Nem vagyok egészségügyi szakember!" Erre a válasz egyszerű: a váratlan események nem válogatnak szakmai háttér vagy felkészültségi szint szerint.

Fiatal édesanya tragédiája: agyvérzés következtében hunyt el a szülés után

Megdöbbentő tragédia rázta meg a nyíregyházi közösséget: egy 22 éves kismama életét vesztette nem sokkal gyermeke születése után. Az eset körülményeit jelenleg is vizsgálják a hatóságok és az egészségügyi szakemberek.​

Évente 5 ezren halnak meg itthon vastagbélrákban, pedig szűréssel megelőzhető lenne a betegség (VIDEÓVAL)

Ugrásszerű növekedést mutat az utóbbi évtizedekben a vastag- és végbéldaganatok száma: Magyarországon mintegy kilencezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak évente, és ez a második leggyakoribb halált okozó daganatos betegség, amely évente mintegy ötezer ember életét követeli. A már kialakult daganat felismerése mellett a betegség meg is előzhető az időben elvégzett vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia), és a daganatos elfajulásra hajlamos polipok eltávolításával. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azt mutatja be, hogyan kell a vizsgálatra felkészülni, mi történik a vastagbéltükrözés során, és mire kell számítani azt követően.

Szakrendeléseket szüneteltetnek több vidéki kórházban

Több vidéki és fővárosi egészségügyi intézményben is szünetelnek bizonyos szakrendelések, amelyek különösen a nőket és családokat érintik. A változások hátterében humánerőforrás-hiány és szakmai feltételek hiánya áll.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja